Borboly Csaba: önrendelkezési jogokat kérünk

– Melyek voltak a Hargita megyei önkormányzat munkájának legfontosabb eredményei 2009-ben?
– Korábbi célkitűzésünk szerint az infrastruktúra fejlesztésére fektettük a hangsúlyt, több településen adtunk át aszfaltozott útszakaszt vagy vízvezetékrendszert, így a falusi lakosság élete is civilizáltabbá vált. A megyei utak felújítását illetően a legnagyobb beruházás a 132-es úton történt, amely Szentegyházától Brassó megye felé vezet Lövétén, Homoródalmáson, Homoródkarácsonyfalván, Oklándon és Homoródújfalun keresztül.

Az országban ez az első út, amelynek felújítását sikerült elkezdeni a Regionális Operatív Program keretében elnyert pályázat révén, és a tervek szerint jövő nyárra teljesen befejezik. Az országban egyedülálló kezdeményezésnek számít, hogy a tej-kifli program lebonyolítását a helyi önkormányzatokra bíztuk, hogy azok helyi termelőkkel kössenek szerződést a szolgáltatásra, így a székelyföldi diákok friss székelyföldi terméket kapnak az iskolában.

Sikerült megerősítenünk a székely megyékkel való együttműködést is, hogy egy erősödő Székelyföldért, a régió felemelkedéséért együtt dolgozhassunk. Örömmel tapasztalom, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a közösségépítő munkába, lát perspektívát maga és családja számára szülőföldjén.

– Hogyan áll a megyei tanács a pályázati pénzek lehívásával?
 – A turizmus fejlesztését célzó pályázatokra vonatkozóan támogatást nyert a Hargita megyei hegyimentő-szolgálat korszerűsítésére benyújtott Salvamont-projekt, a humánerőforrás-fejlesztés terén pedig támogatást kapott az a Team-program, amelynek révén a közigazgatásban dolgozó megyei és helyi tanácsi alkalmazottak kapnak kompetencianövelő képzést.

Említhetném a Telework nevű programot is, amelynek köszönhetően a munkavállalás terén új lehetőségek nyílnak a vidéken élő fiatalok előtt. Ugyancsak sikeres pályázatról számolhatunk be a gazdaságfejlesztésben: nyert az Innovatív üzleti parkok fejlesztése az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítása érdekében című projekt. Támogatást szereztünk ugyanakkor a Hargita megyei kistérségek Leader elnevezésű vidékfejlesztési programjához kapcsolódó kompetenciafejlesztésre is.

– Akadt olyan célkitűzés, melyet nem sikerült megvalósítani?
–  Sajnálatosnak tartom, hogy a székely politika egyes szereplői még nem értették meg, hogy a válság ellenére komoly előrelépések történnek a régióban. Ők egyelőre a gáncsoskodás és a vádaskodás sehova nem vezető politikáját képviselik. De bízom abban, hogy 2010-ben még többen csatlakoznak majd a közös munkához. Nem jött jókor a válság, de úgy kell belőle kikerüljünk, hogy erősebbek, versenyképesebbek legyünk. A megyének ma viszonylag korlátozottak a lehetőségei, ám a decentralizációtól azt várjuk, hogy a helyi, megyei szintű döntési jogkörök bővüljenek, s lényegesen többet tudjunk tenni a gazdaságfejlesztés érdekében.

– Melyek azok az égető problémák, gondok Hargita megyében, amelyeket sürgősen orvosolni kellene jövőben?
– A csíkszeredai kórház felújítása, a gazdaszövetkezetek beindítása, a sajátos székely termékek piacra kerülése, iskoláink korszerűsítése. Teendő mindenütt akad, de tudom azt, hogy a székelyföldiek dolgozni akarnak, mert látják a megkezdett munka első gyümölcseit. Terveink közt szerepel még, hogy a levédett Székely termék márkanév révén népszerűsítsük a székely termelők áruit. Tovább dolgozunk azért, hogy a parajdi sóbánya a megye ügykezelésébe kerüljön, és hogy támogassuk a Madarasi Hargitán tervbe vett turisztikai beruházásokat, akárcsak a madéfalvi ipari park megvalósítását. Jövőben természetesen folytatódnak az útjavítások is.

A székely megyékkel megkezdett együttműködést még több embert bevonva szeretnénk erősíteni. Mentalitásváltást szeretnénk elérni a székelyföldi lakosok szemléletében, hogy becsüljék meg épített örökségünket, és jövőt lássanak benne, hiszen ezzel a turizmus is fellendíthető, tehát gazdasági lehetőségekkel kecsegtet. Ez a projekt átfogja a székely megyéket, hisz egységes Székelyföldben gondolkodunk.

– Mit vár az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától?
– Újabb lehetőségeket teremt arra, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú önrendelkezési célja teljesüljön. Nem több pénzt kérünk, hanem önrendelkezési jogokat. Dönteni akarunk saját sorsunkról, itt, a Székelyföldön. Úgy vélem továbbá, hogy a székely megyék együttműködése előtt is új lehetőségek fognak nyílni.

– Mi lesz a leváltott magyar intézményvezetőkkel? Megtörténhet, hogy visszakapják elvett pozícióikat?
– Az intézményvezetőkkel kapcsolatban azt tartom fontosnak, hogy a szakmához értő, és a közösség érdekeit szem előtt tartó, valamint a jogszabályi előírások szerint dolgozó vezetők kerüljenek a dekoncentrált állami szervek élére. Olyan emberek, akik tenni tudnak és akarnak a Székelyföld sikeressé tétele érdekében.

S a megerősödés egyik feltétele, hogy ne gyarmatnak tekintsenek bennünket, a többségi társadalom politikai reprezentánsai ne legyőzni akarjanak, hanem együttműködő partnerként kezeljenek. A magyar intézményvezetőknek ebből a szempontból is van jelentőségük, hiszen azt mutatják: a közösség lehetőséget kap arra, hogy soraiból válassza ki vezetőit. Dinamikus, szorgalmas és rátermett vezetőkre van tehát szükségünk, olyanokra, akik ismerik a megye, Székelyföld problémáit, értik az itt élők nyelvét, s szeretnek itt élni.