Fotó: Ferencz Levente
Megvásárolta a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Szent László Alapítvány a piski csata Déva közelében lévő helyszínét. A kedden Piskin megemlékező Csaba atya közölte, emlékhellyé kívánják alakítani a környéket.
2020. október 06., 17:102020. október 06., 17:10
Magyar kézbe került, a Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére létrehozott Szent László Alapítványé lett a piski csata helyszíneként ismert, Déva közelében fekvő két hektáros terület. Minderről a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekmentő szolgálatot működtető alapítója számolt be.
– ezt a bejegyzést osztotta meg Böjte Csaba a Magnificat.ro közösségi oldalán.
Kedden délben Piskin emlékeztek meg a hősökről. Böjte Csaba beszédében felidézte, még tavaly döntés született arról, hogy emlékhellyé kellene alakítani a piski csata helyszínét. Ennek érdekében egy új alapítványt hoztak létre, amelyet éppen 2020. június 4-én, a trianoni döntés századik évfordulóján jegyeztek be hivatalosan.
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
A dévai ferences szerzetes a Szent László Alapítvány jelképes születésnapja kapcsán azt mondta, nem a gyász, a harag, a bosszú a jó válasz, hanem a teremtés”.
– fogalmazott Csaba atya, megemlítve, hogy bár romos állapotban, de még áll ezen a területen az a csárda, ahonnan háromszor is kitessékelték az osztrákokat.
Valós kegyelmi időszak a mostani, amelyből sokkal tisztábban, értékesebben kerülhetünk ki mindannyian – vallja a jelenlegi járványügyi helyzetről a Krónikának Böjte Csaba ferences szerzetes.
Mint ismeretes, 1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek. Az apró falucska Dévától nyolc kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat.
A Rubiconline egy korábbi írása szerint a lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy negyven méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”, így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult. A Sztrigy két partját összekötő híd a honvédek kezén maradt, a következő hónapokban pedig Erdély is újra magyar uralom alá került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Zenair CH 601 XL Zodiac típusú kisrepülőgép 365 méteres magasságban és 140 km/h-s sebességgel tűnt el a radarokról, mielőtt a földnek csapódott volna az az aradi vagongyár udvarán. Ketten meghaltak.
Borsos bírságot szabtak ki a hatóságok a védett területen történő illegális terepjárózásért az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkban – közölte a Romsilva állami erdészet.
A határ menti közlekedés fejlesztése Magyarország és Románia közös érdeke, ezért a két ország további fejlesztéseket tervez e téren – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Nagyváradon.
Erdély-szerte egyre nagyobb az igény az otthoni beteggondozásra, a magukra maradt idős emberek számára óriási jelentőséggel bír, ha egy hozzáértő nővér rendszeresen benyit a lakásba.
Idős asszony táskáját tépte ki az áldozat kezéből, de nem jutott messzire az a 21 éves marosvásárhelyi elkövető, akinek hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el.
Orvosdiagnosztikai laboratóriummal bővült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által nyújtott szolgáltatások köre – a Reform Med ünnepélyes átadási ünnepségét kedden tartották Nagyváradon, a Zárda (Mihai Viteazul) utca 5. szám alatti székhelyen.
Szabálytalankodó gyalogosokra, kerékpárosokra és rollerezőkre vadásztak öt napon át a Szatmár megyei rendőrök. A mérleg lesújtó, az egyenruhások több száz bírságot állítottak ki.
Bár az év elején még úgy hirdették meg a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia műsorrendjét, hogy idén a világhírű orosz szoprán, Anna Nyetrebko is fellép, a fellépést végül – a rektor szerint politikai okokból – le kellett mondani.
A korszerű sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében segítő program indult uniós támogatással, a kezdeményezés évente legalább 5500 beteg javát szolgálja a határ két oldalán – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem az MTI-t.
A Krassó-Szörény megyei szórványban a magyarság megmaradásáért küzdenek: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!