
Kalmár Ferenc
Fotó: Essig József
Kalmár Ferenc szerint Közép-Európa országainak össze kell fogniuk ahhoz, hogy ne legyenek kitéve a nagyhatalmi érdekeknek, ehhez viszont minden kényes kérdést – így a nemzeti kisebbségek ügyeit is – őszintén meg kell tudniuk beszélni.
2018. november 08., 23:482018. november 08., 23:48
2018. november 08., 23:522018. november 08., 23:52
A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán tartott csütörtök esti előadásában beszélt erről. A miniszteri biztos úgy vélte: csak a problémák őszinte, tabuk nélküli megbeszélésével „mutathat egy arcot” kifelé a térség.
Kalmár Ferenc szerint a közép-európai térség az elmúlt évszázadban Németország, Oroszország és Törökország hatalmi pólusai befolyása alatt működött.
Ennek az összefogásnak a magját képezi a V4-ek együttműködése, amely az EU meghatározó nagy államaival is összemérhető erőt képvisel. „Ahhoz azonban, hogy ne más diktáljon kívülről, mindent meg kell tudni beszélni” – jelentette ki a miniszteri biztos, aki Magyarország képviselőjeként vesz részt a szomszédos országokkal közösen létrehozott kisebbségi vegyes bizottságokban.
Kalmár Ferenc úgy vélte: a horvát-magyar, szerb-magyar és szlovén-magyar vegyes bizottságokban fontos eredmények születtek az elmúlt két évben. Az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság munkájáról elmondta: az „be van fagyva”, a szlovák-magyar bizottságban pedig van 6-7 téma – mint például a honosítás kérdése –, amelyekben nem sikerül áttörést elérni. Kalmár Ferenc elmondta: a vegyes bizottságok elvileg évente üléseznek, és az ülések végén jegyzőkönyveket írnak alá, de a román-magyar vegyes bizottság legutóbb 2009-ben írt alá jegyzőkönyvet, és az utolsó vegyes bizottsági ülést 2011-ben tartották. Azóta nem sikerült kimozdulni a holtpontról.
A miniszteri biztos ennek ellenére derűlátónak mutatkozott. Kijelentette: ha a második világháború utáni megosztottságban, sokkal nehezebb körülmények között sikerült létrehozni és hosszú ideig jól működtetni az Európai Uniót, akkor most is ki lehet alakítani a térség országainak a mindenki számára előnyös együttműködését.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!