És ez a meggyőződésünk mindvégig megmaradt, amikor a püspökség meghívására szerdán délután a pincétől a padlásig bejártuk Délkelet-Európa legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékét, amelyet 1948-ban úgy szálltak meg a kommunisták, hogy 24 órát adtak a püspökségnek a kiköltözésre, majd a görög polgárháború menekültjeit szállásolták el ott, később pedig, a 70-es években felújították, és a Körösvidéki Múzeumot helyezték el benne.

Hatalmas munka egy „élő” épületben

Mintegy nyolcvan-száz érdeklődő fogadta el a meghívást, és jött el a megújuló palota bejárására. Sajtósok és polgárok, szinte valamennyi generáció képviselői összegyűltek a gyönyörűen restaurált díszteremben, ahol még pótszékekre is szükség volt. Böcskei László megyés püspök köszöntőjében be is vallotta, nem számított ekkora érdeklődésre.

A püspök azt is előrebocsátotta, hogy ez nem csupán egyszeri alkalom: ahogy most meghívták a város polgárait az épület megszemlélésére, úgy a jövőben, a felújítás után sem zárják ki a nagyközönséget a palotából, amely

A munkálatok elmondása szerint menetrend szerint haladnak. A külső homlokzatfelújítás már 90 százalékban el is készült, becslések szerint három héten belül végeznek. Ez a nyílászárók cseréjét is magában foglalja, a külső ablakok 80 százalékát cserélték már ki. Mint megtudtuk, az eredeti, több mint 200 éves barokk ablakokból már csak három-négy maradt meg, a többi a 60-70-es években végzett felújítások során került a helyére, így nem jelent veszteséget a lecserélésük. (Az ablakok kapcsán amúgy érdekesség, hogy a váradi folklór úgy tartja: a palotának 365 ablaka van, így a püspök az év minden napján más ablakon nézhet ki, ha úgy tartja kedve. Ez azonban nincs így: az épület „csupán” 282 ablakkal rendelkezik).

A belső terekben is haladnak a munkálatok, a cél pedig az, hogy a restaurálás mellett 21. századi funkciók is bekerüljenek, lesz például lift is. De fontos szerepet kap a zöldszemlélet is,

A prezentációt követően Matuz Zsolt projektvezető invitálta családias hangulatú sétára az érdeklődőket, akiknek a kíváncsisága legyőzött minden akadályt, és a bottal járó legidősebbek is felkapaszkodtak a padlásra, majd leereszkedtek a pincébe.

Izgalmas terek

Az első emeleten első utunk abba a két helyiségbe vezetett, ahol viszonylag ép freskókat találtak a restaurátorok, figurális barokk alkotásokról van szó, nem egyházi témájúak. Az eredeti tervek szerint téli ebédlőnek készült helyiség Emődi Tamás építész szerint „messze a legizgalmasabb tér”, itt

Lapunknak Emődi Tamás elmondta, hogy igyekeznek majd eredeti formájukban megmutatni a festményeket. Búzási Andrea hozzátette ugyanakkor, hogy amikor a festésre kerül sor, a hiányzó figuratív részleteket nem egészítik ki, mivel nem állnak rendelkezésre az eredeti tervek, hanem könnyed, az eredeti festményen használthoz hasonló árnyalatú színréteggel egészítik ki a képet. Mindössze az általános és ismétlődő részleteket egészítik ki, mint a csíkokat vagy kereteket.

A két helyiségben láthattuk az eredeti parkettát is, amelyet szintén restaurálnak, ahol pedig nem élték túl az elmúlt hetven év viszontagságait, ott a pincében az egykor ott működő Vinalcool borászati cég által hátrahagyott tölgyfahordókból készül hasonló – az első példányokat meg is tekinthettük a szerdai bejáráson. Mint Matuz Zsolt elmondta – és meg is mutatta –: a négyzet alakú padlóburkoló elemek rendkívül jó minőségűek, a hordók kiváló alapanyagul szolgálnak – csak az a kár, hogy a dongák ívelt formája miatt nagy az anyagveszteség.

Barokk múzeum saját gyűjteményből, vendégszobák és zarándokház

Amúgy a földszinten és az első emeleten kap majd helyet a múzeum, ami barokk kori időutazást kínál majd a betérőknek.

A második emeleten is gőzerővel zajlanak a felújítási munkálatok. Itt kevésbé látványosak a belső terek, egyetlen barokk elem sincs – és nem azért, mert esetleg megsemmisültek volna, hanem azért, mert nem is voltak. Ezt a szintet ugyanis eredetileg a papi szeminárium befogadására szánták, de mivel végül ez a közelben saját épületet kapott, ezt a szárnyat vélhetően nem is használták. Az ottani helyiségeket most vendégszobákká alakítják. Ez viszont óriási munkát jelent, mivel minden egyes helyiségben fürdőszobát kell kialakítani. Itt szállásolják majd el amúgy a közösségi térben kialakítandó konferenciateremben megszervezett vagy más eseményre érkezőket.

Ugyanakkor Böcskei László bejelentette, a közelben található volt szemináriumi épületben a magyar kormány támogatásával zarándokházat alakítanak ki, amelyben mintegy negyven zarándokot tudnak majd elszállásolni.

Padlástól a pincéig

Az épületbejárás ezt követően a padlás megtekintésével folytatódott. Az érdeklődőknek egy szűk lépcsőn libasorban kellett fölkapaszkodniuk a tetőtérbe, ahol a tetőt tartó impozáns, 3300 négyzetméteres, barokk stílusú fedélszék gerendái között megfigyelhették, hogy a masszív gerendák többsége jól bírta a gyűrődést, így csupán néhányat kellett kicserélni.

Amúgy maga Beaudet Tancred is említésre méltó figura: mint kiderült, Franciaországban egy olyan társaság munkatársaként dolgozik, amely középkori jellegű céhként működik. Ez például azt jelenti, hogy hét évig csak inasnak minősülnek az ott dolgozó kertészek, majd miután „felszabadultak”, kötelesek Franciaország különböző vidékein, majd egy évig külföldön is dolgozni. Így került a Kárpát-medencébe: először egy Székesfehérvár melletti Károlyi-kastély kertjének a rekonstrukcióján dolgozott, ott ismerkedett meg egy váradi botanikussal, aki fölvetette, hogy vállalja el a püspöki palota kertjének a felújítását is. Ő igent mondott – így február óta ő irányítja a kertépítést. Ahhoz pedig, hogy szót értsen a váradiakkal, heti egy magyar-, illetve románórát is vesz.

A francia szakember elmondta, két nagyobb egységet alakítanak ki:

A kertben – ha már a püspöki palota és a bazilika mellett lesz – többek között a Bibliában szereplő növények kapnak majd helyet, de kialakítanak egy, a középkori kolostorok kertjeit idéző részt is, amelybe fűszer- és gyógynövényeket ültetnek. Ez azonban még odébb van: eddig a sövényeket és a tuják egy részét távolították el, illetve ültették át, hogy a palota főhomlokzata előtt nagyobb teret alakítsanak ki, illetve a helyükön maradt fákat és bokrokat megnyírták, hogy jobb legyen a rálátás az épületekre.