Aranyért mérget. A kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használnának
A Kolozs megyei törvényszék egy környezetvédő civil szervezet keresete nyomán érvénytelenítette a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) község térségi területrendezési tervét, mely lehetővé tette volna a község térségében található arany és ezüst kibányászását – közölték kedden a román lapok a Mining Watch szervezet közleményére hivatkozva.
2019. január 15., 13:302019. január 15., 13:30
A területrendezési tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold SA. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata. A törvényszék megállapította, hogy a területrendezési terv alapját egy törvénytelenül kiállított környezetvédelmi engedély képezte. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kiközlés utáni 15 napban fellebbezés nyújtható be ellene.
A Mining Watch közleményében elmagyarázta:
A területrendezési terv azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.
A felsőcsertési ciántechnológiás aranybányászatra készülő Deva Gold SA a kanadai Eldorado Gold és a román Minvest Deva társaság közös cége. A román állami tulajdonban levő Minvest Deva húszszázalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban.
A beruházás 221 új munkahelyet teremtene. A toxikus nehézfémeket is tartalmazó több tízmillió tonnányi cianidos zagyot egy 169 és egy 70 méter magas gáttal rekesztenék el olyan völgyekben, amelyek alatt sűrűn lakott települések fekszenek. A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba.
Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – melyről a Ceaușescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!