Arad és Temes megyében mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát – derült ki az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA) hétfői közleményéből.
2019. január 28., 22:212019. január 28., 22:21
2019. január 28., 22:222019. január 28., 22:22
Az állategészségügyi szakembereket múlt pénteken értesítették a Temes megyei Belence helyi hatóságai arról, hogy a faluban 23 házisertés pusztult el. A laborvizsgálatok hétfőn közzétett eredménye igazolta a Temes megyei faluban elhullott állatok ASP vírusos fertőzöttségét.
Az MTI közölte, az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy mindkét esetben az állatokat a törvényes előírások által megkövetelt azonosítók és állategészségügyi engedélyek nélkül vásárolták egy Bihar megyei férfitől. Az ANSVSA bűnvádi feljelentést tett a rendőrségnél és közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az élő sertések hatósági engedély nélküli adásvétele az állatállomány egészségét veszélyezteti és bűncselekménynek számít.
Az ANSVSA legutóbbi, január 18-án közzétett összesítése szerint Romániában az ASP megjelenése óta 364 539 sertést kellett elpusztítani. A legutóbbi kimutatásban az ország 16 megyéjében azonosított 1127 fertőzésgóc szerepelt. A hatóság eddig 8535 állattartó számára fizetett ki összesen 251 millió lej kártérítést.
A fertőző gócok csaknem felét a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyében tartják számon, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt terjedt el a kór. Az ASP először az ország észak-keleti térségében jelent meg tavaly nyáron, a magyar–ukrán–román hármashatár közelében. Ebben a térségben lassult a fertőzés terjedése, és több fertőző gócot sikerült már felszámolni, így ezek száma Szatmár és Bihar megyében 52-re csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!