
Lebeszélné a székelyeket az autonómiáról. Cioloș szerint a gazdasági jólét jelenti a megoldást az etnikai problémákra
Fotó: Gábos Albin
Amíg az emberek szegények és nincsenek fejlődési lehetőségeik, hiábavaló a Székelyföld autonómiájáról beszélni – idézi Dacian Cioloş volt miniszterelnököt az Agerpres.
2019. március 14., 14:412019. március 14., 14:41
2019. március 14., 14:582019. március 14., 14:58
Az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke az alakulat Hargita és Kovászna megyei szimpatizánsaival találkozik csütörtökön. A csíkszeredai találkozón a volt miniszterelnök azt mondta, szerinte hiábavaló a Székelyföld autonómiájáról beszélni mindaddig, amíg az emberek szegények, és nincsenek fejlődési lehetőségeik. Cioloş szerint attól, hogy folyamatosan ez a téma kerül előtérbe, nem fog javulni az emberek életszínvonala. Úgy véli,
„Úgy gondolom, hogy az identitással, kultúrával kapcsolatos tényezőket valahogy össze kellene kötni a gazdaságfejlesztési projektekkel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya jelentette probléma nem oldható meg, ha csak az etnikai vonatkozású tényezőkkel foglalkozunk, főleg ha ezeket egyoldalúan kezeljük” – fogalmazott.
Dacian Cioloş példaként rámutatott,
ugyanakkor kiemelte, a román államnak „felelőssége és érdeke” elősegíteni a magán- és közberuházásokat, idevonzani a külföldi befektetőket, hogy munkahelyek létesüljenek a térségben.
Mint mondta, olyan faluból származik, amelyet jelenleg 60 százalékban magyar, 40 százalékban román nemzetiségűek laknak, és meggyőződése, hogy
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az alkotmány Romániát nemzetállamként meghatározó 1-es cikkelyének esetleges módosításáról, a PLUS elnöke azt mondta, alakulata rendjén valónak találja a cikkelyt, nem tartja szükségesnek a módosítását. „Nem az alkotmánymódosítás a megoldás a bizonyos jogokkal, nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákra. Az alaptörvény e tekintetben szerintem teljesen demokratikus és európai” – hangoztatta Cioloş, aki ugyanakkor jókívánságait fejezte ki a romániai magyaroknak március 15-e alkalmából.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!