
Lebeszélné a székelyeket az autonómiáról. Cioloș szerint a gazdasági jólét jelenti a megoldást az etnikai problémákra
Fotó: Gábos Albin
Amíg az emberek szegények és nincsenek fejlődési lehetőségeik, hiábavaló a Székelyföld autonómiájáról beszélni – idézi Dacian Cioloş volt miniszterelnököt az Agerpres.
2019. március 14., 14:412019. március 14., 14:41
2019. március 14., 14:582019. március 14., 14:58
Az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke az alakulat Hargita és Kovászna megyei szimpatizánsaival találkozik csütörtökön. A csíkszeredai találkozón a volt miniszterelnök azt mondta, szerinte hiábavaló a Székelyföld autonómiájáról beszélni mindaddig, amíg az emberek szegények, és nincsenek fejlődési lehetőségeik. Cioloş szerint attól, hogy folyamatosan ez a téma kerül előtérbe, nem fog javulni az emberek életszínvonala. Úgy véli,
„Úgy gondolom, hogy az identitással, kultúrával kapcsolatos tényezőket valahogy össze kellene kötni a gazdaságfejlesztési projektekkel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya jelentette probléma nem oldható meg, ha csak az etnikai vonatkozású tényezőkkel foglalkozunk, főleg ha ezeket egyoldalúan kezeljük” – fogalmazott.
Dacian Cioloş példaként rámutatott,
ugyanakkor kiemelte, a román államnak „felelőssége és érdeke” elősegíteni a magán- és közberuházásokat, idevonzani a külföldi befektetőket, hogy munkahelyek létesüljenek a térségben.
Mint mondta, olyan faluból származik, amelyet jelenleg 60 százalékban magyar, 40 százalékban román nemzetiségűek laknak, és meggyőződése, hogy
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az alkotmány Romániát nemzetállamként meghatározó 1-es cikkelyének esetleges módosításáról, a PLUS elnöke azt mondta, alakulata rendjén valónak találja a cikkelyt, nem tartja szükségesnek a módosítását. „Nem az alkotmánymódosítás a megoldás a bizonyos jogokkal, nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákra. Az alaptörvény e tekintetben szerintem teljesen demokratikus és európai” – hangoztatta Cioloş, aki ugyanakkor jókívánságait fejezte ki a romániai magyaroknak március 15-e alkalmából.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
szóljon hozzá!