Betiltanák a románok a magyar egyesületet Hévizen

A felperesek a vádiratban egyebek mellett azt állítják, hogy az egyesület névadója, dr. Urmánczy Nándor a Horthy-időszakban országgyűlési képviselőként románellenes kijelentéseket tett. Emellett az is kifogásolják, hogy az egyesület statútuma olyan elemeket is tartalmaz – a székelyföldi autonómiatörekvések támogatása –, amelyek veszélyeztetik Románia területi integritását.

„A per kezdeményezője, Ilie Şandru nyugalmazott tanár, egykori pártaktivista, a Miron Cristea Alapítvány elnöke, aki 1990 után a magyarellenes cikkei révén lett híres a magyarság körében” – mesélte a Krónika kérdésére Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke. Mint mondta, az első, zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson ugyan a másik két alapítványi vezető is megjelent, azonban nem tudta, miért kapott idézést. Az egyesületi elnök szerint Ilie Şandrut tavaly júniusi megalakulása óta zavarja a magyar civil szervezet megléte, és cikkeiben rendszeresen félretájékoztatja a román olvasókat az egyesület rendezvényeiről.

Furcsamód azonban sem Şandru, sem más nem élt az egyesület bejegyzését követő fellebbezési lehetőséggel, amikor alapos indokkal megakadályozhatták volna a bejegyzését, tette hozzá Czirják. Az április végén benyújtott periratban a román alapítványok az Urmánczy-egyesület tevékenységének a beszüntetését kérik, egyebek mellett azt állítva, hogy az alkotmányellenes tevékenységet folytat, amellyel Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az alapszabályba foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolják, illetve azzal, hogy szerintük dr. Urmánczy Nándor 1918 után Horthy Miklós kormányának tagja volt, sőt idéznek is egy 1935-ös parlamenti felszólalásából, amelyben a románság ellen szólt. „Báró dr. Urmánczy Nándor valóban 16 évig – 1902 és 1918 között – magyar országgyűlési képviselő volt, azonban a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá, így semmilyen felszólalása nem lehetett a magyar országgyűlésben” – cáfolta a felperesek állítását Czirják Károly.

Hozzátette, furcsállotta, hogy már az első, április 29-ei zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az elnöklő bírónő döntést akart hozni, helyt adva a felperesek keresetének. Czirjáknak azzal sikerült kicsikarnia egy hét haladékot, hogy kérte: a maroshévízi magyarságot érintő ügyet nyílt tárgyaláson vitassák, illetve ügyvédi képviseletre is igényt tartott, ami újabb egy hét halasztást eredményezett. A meglehetősen rövid idő alatt Kincses Előd ügyvéd felvállalta az egyesület védelmét, aki tegnapi folyamodványában kifejti: „a felperes történelmi hiányosságainak tudható be, hogy dr. Urmánczy Nándort a horthysta kormány képviselőjeként állítják be”. Kincses kéri, hogy a bíróság kérjen hivatalos átiratot a bukaresti magyar nagykövetségtől arról, hogy mikor volt dr. Urmánczy Nándor képviselő.