Gondtalan évek. Június elsején ünneplik a világ számos országában a nemzetközi gyermeknapot
Fotó: Facebook/Szent László Egyesület
Többek közt azért jó gyereknek lenni, mert felhőtlenül játszhatnak, nem kell dolgozniuk, mint a felnőtteknek, és nem utolsósorban bújócskázáskor kis helyen el lehet rejtőzni – többek közt ezt mondták el elsősök és másodikosok a Krónika gyermeknapi megkeresésére. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium II. B. osztályába járó, 9 éves gyerekek – Bárdos Réka tanítványai –, valamint a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola 7 éves elsősei – Mihály Gyopár Henrietta diákjai – válaszoltak kérdéseinkre.
2023. június 01., 09:492023. június 01., 09:49
Gyermeknap apropóján elsős és másodikos gyerekeket kérdeztünk arról, mit szeretnek, illetve mit nem szeretnek a gyermekkorban. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium II. B. osztályába járó, 9 éves gyerekek – Bárdos Réka tanítványai –, valamint a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola 7 éves elsősei – Mihály Gyopár Henrietta diákjai – számos lényeges, a felnőttek számára elgondolkoztató választ is adtak.
De természetesen nem csak ez a gyermekkor előnye, hiszen sok elemista megfogalmazza, hogy hálás a felnőttek gondoskodásáért. Ugyanakkor ennek a korszaknak a 9 évesek szerint szerint vannak hátulütői is: többek közt az, hogy a szülők, a felnőttek „mindig mindenben határokat szabnak”, és nem engedik őket sokat „képernyőzni”.
„Viszont azért nem jó gyereknek lenni, mert ha úgy gondolod, hogy tudnál valami »nagyobb« döntést meghozni, ami jobb lenne neked, gyerekként ez a lehetőség nem adatik meg” – fogalmazta meg Péter.
„Gyerekként többet tudsz játszani, mint a szülők”
N. Áron úgy látja, azért jó gyereknek lenni, mert „többet tudsz játszani, mint a szülők”. Osztálytársa, Albert kiemelte, milyen előnyét és hátrányát érzi a gyermekkornak. „Azért nem jó gyereknek lenni, mert mindent a szülők mondanak meg,
R. Sára úgy fogalmazott, azért szeret gyerek lenni, mert a szülei figyelnek rá, sok mindenben segítenek neki.
Fotó: Lőrincz Csaba
„Az is jó a gyerekkorban, hogy nem kell munkába járni és lehet sokat aludni. Viszont azért nem szeretek gyerek lenni, mert a felnőtteknek sokkal több mindent szabad megtenni, mint a gyerekeknek. Ha egész életemben gyerek lehetnék, minden nap délig aludnék és minden nap játszanék” – fogalmazott R. Sára. A másodikos kislány öccse, az öt éves R. Zaki is válaszolt kérdésünkre: azt emelte ki,
„Ha egész életemben gyerek lehetnék, minden nap legóznék” – mondta az ötéves kisfiú. A másodikos Ö. Dóra szerint azért jó gyereknek lenni, mert gyerekekkel lehet barátkozni és együtt játszani, az viszont már kevésbé kellemes, hogy a szülők összeszidják, ha rosszat tesz.
„Valamikor át kell éld a szúrós ruhákat”
Szintén a gyermeklét nehézségei közé sorolja a szabályok betartását S. Bíborka. A 9 éves kislány azt mondta, azért nem jó gyereknek lenni, mert nem mindig csinálhatod azt, amit akarsz, mert fel kell ébredned korán, hogy iskolába menj, és az se jó, hogy amikor összeveszel a társaiddal, az neked is rosszul esik és nekik is. „Azt sem szeretem, hogy egy gyerek nem hívhatja el játszani minden nap a barátját, és hogy valamikor át kell éld a szúrós ruhákat” – mondta Bíborka. Hozzátette azonban, hogy természetesen előnyei is vannak a gyerekkornak.
Hasonlóképpen látja a világ dolgait a szintén 9 éves L. Balázs, aki pontosan megfogalmazta: azért jó gyereknek lenni, mert nem kell munkába menni és mert gondtalan az élet. Balázs kissé váratlan választ is adott kérdésünkre, hogy mi nem jó a gyereklétben. „Az, hogy mindig a szülők döntenek el mindent, és az is, hogy nem lehet szakállunk” – tette hozzá Balázs. Osztálytársa, Erik is pontosan látja a gyermekkor és felnőttkor közti lényeges különbségeket. “Azért jó gyereknek lenni, mert több szabadnapunk van, mint a felnőtteknek. És azért nem jó gyereknek lenni, mert a szülők majdnem mindenre azt mondják: nem szabad” – mondta Erik. V. Marci hasonlóképpen vélekedik: nehezményezi, hogy a felnőttek állandóan parancsolnak a gyerekeknek.
Osztálytársa, P. Balázs úgy látja, azért jó gyermeknek lenni, mert nem szükséges dolgozni és sokat lehet játszani. B. Örs nagyon gyakorlatias szempontot is felvillantott, ami talán eszükbe sem jutna a felnőtteknek. Azt emelte ki, hogy azért jó gyereknek lenni, mert bújócskázásnál kisebb helyekben könnyebben el lehet bújni. „Azért is jó, mert arra költheted a zsebpénzed, amire akarod, nem pedig arra, amire kell – ahogy a felnőtteknél van” – mondta Örs, hozzáfűzve, elégedetlen viszont azzal, hogy nem nézheti sokat a képernyőt.
Akad gyerek, aki örül, ha segíthet a szüleinek
A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola elsősei közül is többen válaszoltak megkeresésünkre, ők is lényeges szempontokat fogalmaztak meg a gyermekkor és felnőttkor közti különbségekről. Úgy tűnik, a 7 évesek korukhoz képest éretten látják a világ fontos dolgait.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Azért jó gyereknek lenni, mert sokat játszhatok a játékaimmal, a barátaimmal, a szüleimmel” – fogalmazta meg Anna. Olyan gyerek is akad, aki örül, hogy segíthet a szüleinek. Koppány jónak tartja, hogy sok érdekességet tanulhat az iskolában. „Az is jó, hogy a kicsi segédjük lehetek a szüleimnek, amikor megkérnek, hogy segítsek valamiben” – fogalmazott a kisfiú. Orsolya vegyes érzéseit fogalmazta meg a gyermekkorral kapcsolatban.
Viktória is élesen látja a gyermek- és felnőttkor közti egyik leglényegesebb különbséget. „Én azért szeretek gyerek lenni, mert nincs olyan sok dolgom, mint anyunak, apunak, és mert sokat játszhatok a testvéremmel” – mondta Viktória.
Kiss Borának, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata színművészének rajzaiból nyílik kiállítás Vásárhelyen június 1-jén.
Gyermeknapi ünneplésre hívják a kolozsváriak apraja-nagyját a Barangolás meseországban szervezői idén is – közölte a Puck bábszínház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!