Leleplezték szombaton a Batthyáneum falára kihelyezett plakettet
Fotó: Facebook/Raluca Turcan
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet. A Batthyáneum könyvtárban őrzött kódex jelentőségét a hivatalos román álláspont szerint az adja, hogy ma Románián kívül csupán olyan országok rendelkeznek Karoling-kézirattal, mint Franciaország, Németország, Ausztria, Ausztria és az Egyesült Királyság.
2024. november 17., 13:452024. november 17., 13:45
2024. november 18., 08:472024. november 18., 08:47
„Ma sikerrel ünnepeltük meg az UNESCO Világörökség Napját Romániában: tavaly májusban a Karoling-kéziratokat őrző országok – Franciaország, Németország, Ausztria, Ausztria, Nagy-Britannia és Románia – egy nagy európai családként mindannyian felkerültek az UNESCO listájára, így a Batthyáneum könyvtárban található híres Codex Aureus, Románia legértékesebb nyugati középkori kézirata nemzetközi elismerésben részesült. Örülünk és köszönjük a trieri német csapatnak a támogatást, amely az összes említett ország nevében benyújtotta a pályázatot, hogy a román kultúra mellett állt és áll” – írta Raluca Turcan a plakett leleplezése után Facebook-oldalán.
„Gyulafehérvár számára ez az esemény lehetőséget nyújt arra, hogy kiemeljük kulturális örökségünket, és felhívjuk a figyelmet arra, milyen fontos, hogy megőrizzük ezeket a kincseket a jövő generációi számára. Kifejezem büszkeségemet és elkötelezettségemet az olyan projektek támogatása iránt, amelyek megerősítik Gyulafehérvár státuszát, mint a hiteles értékek és az örökség népszerűsítésének helyszíne, és meghívom mindazokat, akik szeretik a kultúrát, hogy jöjjenek el és fedezzék fel a Batthyáneum könyvtár kincseit, hogy részesei legyenek ennek a figyelemre méltó történetnek, amely a világnak beszél identitásunkról” – írta a közösségi médiában Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere.
Csak kétnyelvű a Batthyáneum falán megtekinthető plakett
Fotó: Facebook/Raluca Turcan
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Könyvtár tavaly májusban jelentette be, hogy felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex Aureus.
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex Aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott – olvasható a Wikipédián. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
Ma a gyulafehérvári Batthyáneumban található kódex részlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza.
Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen a történelem viharai során négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Museo Sacróba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.
A Codex Aureust a Batthyáneumban őrzik
Fotó: Visitalbaiulia.ro
Bár az 1989-es rendszerváltás után elterjedt információk szerint a román kommunista rezsim ezt a kódexet használta az ország nemzetközi kölcsöneinek fedezeteként, mindezt a bukaresti nemzeti könyvtár szakértői vitatják. Tény, hogy a bukaresti hatalom az 1960-ban elkobzott könyvtárat teljes egészében magáénak tekintette, amelyet először a Román Akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.
Meg lett mentve a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – közölte a román művelődési miniszter. Raluca Turcan „Románia történelme valódi lapjának” nevezte a Batthyáneumot.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi történelmi egyházakhoz hasonlóan –, évtizedek óta vívja sajátos harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg.
Az ingatlannak és közgyűjteménynek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére történő restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság, figyelmen kívül hagyva, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyány Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. (A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli). A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség három évvel ezelőtt, a román legfelsőbb bíróság ítélete nyomán bejelentette, hogy
Codex Aureus
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Raluca Turcan román művelődési miniszter amúgy épp a héten jelentette be, hogy megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához, miután az Európa Tanács Fejlesztési Bankja jóváhagyott egy 140 millió eurós kölcsönt a román kormány számára. A Kulturális Alapok (Temelii Culturale) néven futó projekt összértéke 280 millió euró, célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak. A megvalósításhoz szükséges összeg felét az említett hitelből biztosítják, míg a másik felét a román állami költségvetésből állják.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás