Fotó: Facebook/Cristian Roth-Gross
Beomlott a vermesi templom tetőzetének egyik része a hétvégén – közölte az épület megmentésén fáradozó Petrus Italus Trust Egyesület. A besztercei civilek a Műemlékmentő projekt keretében végeztek sürgős állagmegőrzési munkálatokat az épületen.
2022. november 28., 19:092022. november 28., 19:09
2022. november 28., 19:202022. november 28., 19:20
Beomlott a vermesi evangélikus templom tetőzete az elmúlt hétvégén – adta hírül Facebook-oldalán a besztercei Petrus Italus Trust Egyesület. A civil szervezet hónapok óta próbálja megmenteni az összeomlástól Beszterce-Naszód megye egyik legértékesebb szász műemlék épületét, és bár a templomhajó egyik részét sikerült megerősíteni, a másik része beomlott. „Bár számítottunk rá, attól még nem kevésbé szomorú, ami történt: beomlott a vermesi templomhajó tetőzetének egyik része. (…) Itt a tizenkettedik órában léptünk közbe, és azt reméltük, hogy a többi részét is megerősíthetjük” – írta bejegyzésében a civil szervezet.
A civilek bejegyzésükben rámutatnak: a tragédia is mutatja, mekkora szükség van a beavatkozásra, hiszen a nyáron elvégzett munkálatok révén sikerült megmenteni a templom legértékesebb részét.
Az istenházán a Műemlékmentő (Ambulanța pentru Monumente) néven futó projekt keretében végeztek sürgős állagmegőrzési munkálatokat. Első körben a templom legrégebbi részét, a karzatot erősítették meg, mely fölé védőtetőt is építettek, hogy lehetővé válhasson a hosszú távú restaurálás. A beavatkozás azért volt szükséges, hogy megelőzzék a víz beszűrődését, és megvédjék a templom legértékesebb részeit: a karzat gótikus boltozatát, a belső falfestményeket és a karzat külső falán talált 14. századi freskót.
Fotó: Facebook/Cristian Roth-Gross
A megye déli részén, Szászlekence közelében található Vermes (német nevén Wermesch) vártemploma egyike a térség értékes műemlék épületeinek. Gótikus stílusban épült a 16. században, de az építkezés során egy korábbi, 14. századi templom falait is belefoglalták. Ezeken kívül és belül is nagy felületen falfestményeket találtak, melyeket a 18. századi barokk stílusú átalakítás során sem mentek tönkre. A templom közelében lévő harangláb szintén műemlék, a 16. században épült, de az egykori papi lak és iskola is része az értékes együttesnek.
A vermesi templom csak egyike az észak-erdélyi megye pusztuló szász templomainak. A Német Demokrata Fórum megyei elnöke, Cristian Roth-Gross tavaly nyílt levélben hívta fel a figyelmet a Beszterce-Naszód megyei szász épített örökség siralmas helyzetére. A megyei és országos hatóságokhoz intézett felhívásában rámutatott: pár éven, de akár hónapokon belül összedőlhet az észak-erdélyi szászok épített örökségének egy része. A politikus szerint mintegy tíz egykori szász templomnál lenne szükség sürgős beavatkozásra, miután a helyi szász közösségek kihaltak, a Németországba, Ausztriába kivándorolt szászok pedig elöregedtek, kevésbé képesek támogatni itthon hagyott értékeiket.
Hangsúlyozta, az illetékeseknek sürgős beavatkozást kellene eszközölniük az ingatlanokon, biztonságossá kellene tenni ezeket, amíg sor kerülhetne a teljes felújításukra, restaurálásukra.
Az észak-erdélyi megyében tavaly már történt hasonló tragédia: a magyarlakta Tacs régi, használaton kívül álló református templomának a tornya dőlt össze. A 18. században épült templomból a kazettás mennyezet volt a legértékesebb, ennek megmentését és a református gyülekezet által jelenleg használt templomba való átmenekítését a Teleki László Alapítvány vállalta magára.
Beomlott a Beszterce-Naszód megyei Vermes evangélikus vártemplomának tetőzete.
Megmenekül az összeomlástól a Beszterce-Naszód megyei Vermes evangélikus vártemploma, miután az Örökségvédelmi Intézet támogatja annak restaurálási tervét – adták hírül a gótikus vártemplom megmentésén fáradozó civilek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!