Fotó: A szerző felvétele
2009. december 07., 09:152009. december 07., 09:15
Egy a nemzet címmel emlékeztek meg a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra szombat este Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében számos erdélyi és magyarországi politikus és közéleti személyiség tette tiszteletét.
„Az öt évvel ezelőtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. Mint hangoztatta, megpróbálja elképzelni, milyen érzés lehetett a határon túli magyarok számára az, hogy az „anyaországnak” nevezett Magyarország a legkevésbé sem úgy viselkedett, ahogy egy anyához illik.
„Karinthy Frigyes Trianon után úgy fogalmazott: a levágott kéz egy ideig nem is hiányzik az embernek, hiszen úgy érzi, még mindig a helyén van, még mindig mozgathatja, használhatja – változatlanul hozzá tartozik. Ez az érzés veszett ki a magyarországi magyarokból 2004-re” – fejtette ki a politikus. Emlékeztetett, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a lakosság 37 százaléka vett részt, ami azt jelenti, hogy tízből hatan nem is tartották fontosnak véleményt nyilvánítani a kérdésben. Még fájóbb azonban – hangsúlyozta –, hogy mintegy egymillióan dőltek be az aljas ellenpropagandának: vették a fáradságot, hogy elmenjenek nemmel szavazni.
| Az Egy kifejezés, és ami mögötte van – második, bővített kiadás címet viseli Tőkés László szombat este bemutatott tanulmánykötete. Az eredeti 1993-ban jelent meg, és az akkori népszámlálási adatokat tartalmazta, átfogó képet nyújtva az erdélyi magyarság ellen folytatott vértelen etnikai tisztogatás mértékéről. „Az új kiadás, amely aktuális helyzetképet közöl, vészharang: Trianon sebeit be kell végre gyógyítani” – emelte ki méltatásában Antal János, a KREK külügyi tanácsosa. |
„Elhitték, hogy a magyar állampolgárságot megszerző külhoniak elveszik a munkahelyüket, a nyugdíjukat, leülnek a helyükre a metrón” – fogalmazott Schmitt Pál. Hozzátette: a történelem azonban azóta megmutatta, hogy az ijesztgetéseknek nem volt alapja: mindkét ország európai uniós csatlakozása, a határok megnyitása után sem özönlötte el 23 millió román az országot, „pedig a mostani helyzetben minden dolgos kézre szükség volna”. A nemzetiségi hovatartozás pedig Schmitt meglátása szerint nem jelentkezés kérdése, hanem állapot, amelyet a többes szám első személy, a „mi” érzése határoz meg. „Még egyszer ilyen sebet nem szabad ejtenünk” – sommázott beszéde végén Schmitt, akinek szavait hosszú tapssal köszönték meg az egybegyűltek.
„A nemzeti tragédiákat nem elsősorban idegen erőkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától ’90 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelő nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlőek a nacionalizmussal. „Nem szélsőségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szűrös Mátyás.
Tőkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltűnjenek”. Az EP-képviselő rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tőkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltűnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Látogatottsági adatok