
Fotó: A szerző felvétele
2009. december 07., 09:152009. december 07., 09:15
Egy a nemzet címmel emlékeztek meg a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra szombat este Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében számos erdélyi és magyarországi politikus és közéleti személyiség tette tiszteletét.
„Az öt évvel ezelőtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. Mint hangoztatta, megpróbálja elképzelni, milyen érzés lehetett a határon túli magyarok számára az, hogy az „anyaországnak” nevezett Magyarország a legkevésbé sem úgy viselkedett, ahogy egy anyához illik.
„Karinthy Frigyes Trianon után úgy fogalmazott: a levágott kéz egy ideig nem is hiányzik az embernek, hiszen úgy érzi, még mindig a helyén van, még mindig mozgathatja, használhatja – változatlanul hozzá tartozik. Ez az érzés veszett ki a magyarországi magyarokból 2004-re” – fejtette ki a politikus. Emlékeztetett, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a lakosság 37 százaléka vett részt, ami azt jelenti, hogy tízből hatan nem is tartották fontosnak véleményt nyilvánítani a kérdésben. Még fájóbb azonban – hangsúlyozta –, hogy mintegy egymillióan dőltek be az aljas ellenpropagandának: vették a fáradságot, hogy elmenjenek nemmel szavazni.
| Az Egy kifejezés, és ami mögötte van – második, bővített kiadás címet viseli Tőkés László szombat este bemutatott tanulmánykötete. Az eredeti 1993-ban jelent meg, és az akkori népszámlálási adatokat tartalmazta, átfogó képet nyújtva az erdélyi magyarság ellen folytatott vértelen etnikai tisztogatás mértékéről. „Az új kiadás, amely aktuális helyzetképet közöl, vészharang: Trianon sebeit be kell végre gyógyítani” – emelte ki méltatásában Antal János, a KREK külügyi tanácsosa. |
„Elhitték, hogy a magyar állampolgárságot megszerző külhoniak elveszik a munkahelyüket, a nyugdíjukat, leülnek a helyükre a metrón” – fogalmazott Schmitt Pál. Hozzátette: a történelem azonban azóta megmutatta, hogy az ijesztgetéseknek nem volt alapja: mindkét ország európai uniós csatlakozása, a határok megnyitása után sem özönlötte el 23 millió román az országot, „pedig a mostani helyzetben minden dolgos kézre szükség volna”. A nemzetiségi hovatartozás pedig Schmitt meglátása szerint nem jelentkezés kérdése, hanem állapot, amelyet a többes szám első személy, a „mi” érzése határoz meg. „Még egyszer ilyen sebet nem szabad ejtenünk” – sommázott beszéde végén Schmitt, akinek szavait hosszú tapssal köszönték meg az egybegyűltek.
„A nemzeti tragédiákat nem elsősorban idegen erőkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától ’90 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelő nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlőek a nacionalizmussal. „Nem szélsőségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szűrös Mátyás.
Tőkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltűnjenek”. Az EP-képviselő rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tőkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltűnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.