Az adók behajtására ösztönzik a háromszéki polgármestereket

A helyi adók és illetékek behajtására ösztönzi a polgármestereket a Kovászna megyei önkormányzat. A háromszéki elöljárók tegnapi találkozóján Tamás Sándor megyei tanácselnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi költségvetés elosztásakor hátrányosan érinti a települést, ha a helyi adók és illetékek begyűjtésének a szintje 70 százalék alatt van.

Tamás Sándor elmondta, a központi költségvetésből a településeknek visszaosztott összegek 80 százalékát a megyei pénzügyi igazgatóság egy bonyolult matematikai képlet alapján osztja el, figyelembe veszi a település nagyságát, a lakosság számát és a helyi adók begyűjtési szintjét. A fennmaradó húsz százalékot a megyei önkormányzat javaslata alapján kapják meg a községek. 

Nehézkesen begyűjthető bírságok

Kovászna megyében általában jó adófizetők a polgárok, Árkoson, Bereckben, Ozsdolán az adók több mint 90 százalékát már befizették, ellenben Bölönben és Kőröspatakon a közterhek alig 50 százalékát sikerült behajtani. Ádám Attila zabolai polgármester szerint az elöljárók többsége számára gondot okoz, hogy a roma közösség tagjaitól nem sikerül behajtani a kirótt bírságokat, és ezek az elmaradások „rosszul mutatnak” a statisztikákba.

Kiss József, Zágon polgármestere a rendőrökre panaszkodott, akik észszerűtlenül büntetnek, majd az önkormányzatra hagyják a pénz begyűjtését, így a ki nem fizetett összegek a községháza könyvelését terhelik. Zágonban előfordult, hogy egyetlen nap alatt öt alkalommal bírságolt meg egy roma családot a település rendőre, azért is bírságot róttak ki rájuk, mert elkéstek az idézésről. 

A találkozón részt vett Petre Bularca, a Kovászna megyei pénzügyi igazgatóság vezetője is, aki az elöljárók panaszai hallatán azt javasolta, hogy állapítsák meg az adósokról, hogy fizetésképtelenek, ugyanis amennyiben sikerül kiállítani a dokumentumot, a tartozás összegét ki lehet írni a könyvelésből. Ez munkaigényes, de eredményes módszer, vélte az igazgató. Egy másik megoldás, hogy két év elmaradás esetén törvényszéki eljárást kezdeményeznek, így a bíróság kötelezheti az adóst, hogy közmunkával törlessze a tartozását – ez esetben is kikerül a negatív tétel a könyvelésből.

Pénzosztás a szolidaritás elve alapján

A találkozón az idei megyei költségvetés elosztását is ismertették. Kovászna megye 35,5 millió lejt kap a központi költségvetésből, valamivel kevesebbet, mint tavaly. Ennek ellenére a megyei tanács tervezete szerint egyetlen község sem kap a tavalyinál kisebb összeget, ezt úgy sikerült elérni, hogy egy-két százalékkal csökkentették a városoknak juttatandó támogatást.

„A pénz elosztásakor a szolidaritás elve kell hogy érvényesüljön, minden vidéki önkormányzat legkevesebb 150 ezer lejt kap, ez a szolidaritási szint” – magyarázta Tamás Sándor. Mint mondta, ha a más megyékben használt elosztási módot alkalmaznák, több község nagyon kevés pénzt vagy semmit nem kapna: például Esztelnek mindöszsze 18 ezer lejt kapna, Nagyborosnyó pedig egyáltalán nem részesülne támogatásban.

Az önkormányzatok a kapott öszszegeket a kormány- és uniós programokból vagy hitelekből egészíthetik ki, hangzott el a megbeszélésen. Kovászna megye idén mindössze 4,5 millió lejt kapott a megyei és a községi utak karbantartására, bár legalább 25 millió lejre lenne szükség. Tamás Sándor szerint miután a hóeltakarítást kifizetik, útszakaszok foltozására és öt kilométer leaszfaltozására marad pénzük, miközben a megye úthálózata 850 kilométer hosszú. A tanácselnök arra kérte a polgármestereket, hogy az útjavításra kapott összeget ne darabolják fel a települések között, inkább arra törekedjenek, hogy egy szakaszt teljesen felújítsanak.