Leghamarabb azokból az országokból várnak aláírásokat, amelyekben az elmúlt ötven évben etnoregionalista mozgalmak alakultak ki. Hangsúlyozta: olyan területekre gondolnak, ahol egy ott élő nép kultúrája jelöli ki a régiót, és a régió és a nép érdekei egybeesnek. „Székelyföld ilyen terület” – jelentette ki az elnök.

Csomortányi István kijelentette:

Hozzátette: a néppárt az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagja, és az EFA legutóbbi vezetőségi ülésén néppárti kezdeményezésre már határozat született arról, hogy a pártszövetség ajánlja tagszervezeteinek a polgári kezdeményezés támogatását. Csomortányi hozzátette: a Partiumi Autonómiatanács (PAT) alelnöki tisztségét is betölti, és érzékeli, hogy a kezdeményezés a Partium magyar többségű tömbje számára, és Kalotaszeg számára is fontos lehet. Azt is hozzátette:

Az EMNP elnöke azért is fontosnak tartotta a nemzeti régiókról szóló kezdeményezést, mert az a Minority SafePack után újra napirendre tűzi az Európai Unióban a nemzeti közösségek ügyét, és ezzel állandósítja a nyomást a kisebbségi kérdést elkendőzni kívánó kormányokon.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019 március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot.