Csoma Botond Toró T. Tibor és Rostás Szabolcs a pódiumbeszélgetésen
Fotó: Borbély Fanni
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) álláspontja is az, hogy Erdélyben továbbra is szükség van az etnikai alapú politizálásra – hangsúlyozták a két erdélyi magyar politikai szervezet képviselői csütörtökön Tusnádfürdőn.
2024. július 25., 21:372024. július 25., 21:37
2024. július 25., 21:402024. július 25., 21:40
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott Az etnikai politizálás felette szükséges voltáról című pódiumbeszélgetésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, és Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke fejtette ki véleményét a kérdésről. Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderátorként felidézte, hogy az erdélyi magyar sajtóban pár hónapja vita alakult ki Csoma korábbi kijelentése kapcsán, miszerint az etnikai politizálásnak nincs alternatívája az erdélyi magyarság esetében.
A parlamenti képviselő megismételte: az etnikai politizálásra addig van szükség Romániában, amíg az etnikai kérdés nincs megoldva. Hozzátette ugyanakkor, hogy
„Nekünk minden olyan kérdéssel foglalkozni kell, ami érinti az erdélyi magyarságot, függetlenül attól, hogy ennek van vagy nincs etnikai jellege” – mondta Csoma Botond.
Toró T. Tibor szerint nincs olyan szervezet Erdélyben, amely azt mondaná, hogy az etnikai politizálásra nincs szükség. Emlékeztetett: Felvidéken és Erdélyben is voltak vegyes pártok, de kis létszámúak voltak. „Nem látok én sem olyan szervezetet, erőt, amely ebből az állapotból ki akarná mozdítani az erdélyi magyarokat” – mondta. Szerinte inkább arról kellene vitázni, hogy az erdélyi magyar etnikai tömb egységes-e, hogyan lehet egyben tartani, alternatívát biztosítani a másként gondolkodók számára.
Ha vannak is hangsúlyeltolódások, az alapkeret nem változott, és kisebbségi helyzetben elvárni, hogy intézmények, az ezek közötti viszonyok ugyanúgy működjenek, mint Nyugat-Európában, naivitás – mondta.
„Az etnikai politizálás keretét az adja meg, hogy egy közösségnek adjunk egy jövőképet, és olyan feltételeket teremtsünk, hogy az újratermelődése az identitásnak biztosítva legyen” – fogalmazott. Aláhúzta: meg kell találni az intézményes keretét az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködésnek, mert az RMDSZ jelenleg monopóliumra törekszik, és minimális a párbeszéd.
Csoma Botond szerint ez túlzó állítás, mivel Zakariás Zoltán EMSZ-elnök RMDSZ-listán jutott be a bukaresti parlamentbe, és a két szervezet között együttműködési megállapodás van.
– mondta. Aláhúzta: a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyar közösség többsége – 87 százaléka –az RMDSZ-t támogatja, egyedül ez a párt képes elérni az öt százalékos bejutási küszöböt, és az a feladata, hogy a román állam felé képviselje az erdélyi magyar közösséget.
Felidézte: Romániában számtalan esetben lojalitási teszt elé állítják az erdélyi magyar közösséget, létezik egy olyan elvárás, miszerint az erdélyi magyaroknak ugyanúgy ünnepelniük kellene december elsején Erdély Romániával való egyesülését, mint a románoknak. Erre kell összpontosítani, és a pártpolitikai vitákat háttérben kell szorítani - mondta Csoma, aki szerint ez a román-magyar viszony szempontjából releváns kérdés, amelyet nem sikerült rendezni.
Az erdélyi magyarság képviselete kapcsán Toró T. Tibor kifejtette:
Rámutatott: e téren az RMDSZ és az EMSZ politikája is „deficites”. A felvidéki magyarság választási kudarcai kapcsán Toró elmondta: le kell vonni a tanulságokat, hogy Erdélyben ez ne ismétlődhessen meg. Csoma Botond szerint Szlovákiában a politikai megosztottság vezetett a jelenlegi helyzethez. Az RMDSZ politikusa a moderátor azon kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette: a szövetség június 9-én 580 ezer voksot kapott, 20 éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek. Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.
Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!