A fix traffipaxok életeket mentenek a magyarországi tapasztalatok szerint
Fotó: Police.hu
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR nevű közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil, az út szélére időnként kihelyezett sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is beüzemelnek országszerte. A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság támpontokat adott, hol leselkedhetnek ránk rögzített radarok: a fix traffipaxok a legforgalmasabb és leginkább balesetveszélyes, Erdélyt is átszelő útvonalakon lesznek felszerelve.
2025. augusztus 01., 19:132025. augusztus 01., 19:13
Mint ismeretes, év elején üzemelték be az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer első elemeit. Elsőként a magyar–román határtól Bukarest felé vezető A1-es, a fővárost a Fekete-tenger partjával összekötő A2-es autópályán, illetve a Bukarestet a moldvai országrésszel összekötő 2-es főút Vrancea megyei szakaszán állították fel a traffipaxokat, azóta fokozatosan kiterjesztik az egész országra.
A kihelyezett sebességmérők felvételei bekerülnek az integrált közúti forgalomfigyelő rendszerbe, majd a jármű tulajdonosának azonosítása és értesítése nyomán azonosítják és megbírságolják a járművezetőt.
Az új rendszer nem csak az út szélén időszakosan felállított, mobil traffipaxokat foglalja magába: hamarosan megkezdődik több száz digitális térfigyelő kamera felszerelése is, mely településeken belül is automatikusan jelzi a közlekedési szabálysértéseket, azonosítja a hatóságok által körözött vagy felfüggesztett forgalmi engedéllyel közlekedő járműveket, illetve azokat, amelyek tulajdonosai nem fizették be az úthasználati díjat.
hanem lehetővé teszik a közlekedési lámpák tilos jelzését semmibe vevő, a forgalommal ellentétes irányban haladó vagy erőszakos magatartást tanúsító gépkocsivezetők megbüntetését. A rendszer az észlelt szabálysértésekről riasztást ad ki, ugyanakkor automatizálják a feljelentés elkészítését és a szabálysértés szankcionálását is, az e-SIGUR rendszer észlelései alapján ugyanis automatikusan szabálysértési eljárás indul, amelyről elektronikus aláírással hitelesített formában értesítik az érintetteket.
A hálózat részei lesznek a legforgalmasabb és leginkább balesetveszélyes közutak, főutak, illetve az autópályák mentén kihelyezett fix traffipaxok is. A Magyarországon a rendőrség által fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontoknak (KKEP) nevezett, állandóan működő rögzített sebességmérők hosszú ideje hiányoznak a romániai közutakról.
Az e-SIGUR rendszer részeként jelenleg mobil traffipaxokat helyeznek ki időszakosan az utak szélére
Fotó: Facebook/Román Rendőrség
ugyanis számos közbeszerzési probléma övezte telepítésüket, és a megbírságolt sofőrök is rengeteg panaszt nyújtottak be a rendszer hibáira hivatkozva. Azóta nem teremtettek megfelelő jogszabályi és technikai keretet a fix radarok felszerelésére. A meglévő kamerák sebességet nem mérhetnek, csupán biztonsági-térfigyelő kameraként működnek, illetve egyesek az útadó (vignetta) kifizetését ellenőrzik.
Azonban a bukaresti parlament által 2022 decemberében elfogadott törvény immár lehetővé teszi felszerelésüket. De eddig nem lehetett tudni, hol és mikor várható a fix traffipaxok beüzemelése. A ProMotor portál megkereste ez ügyben a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságot (CNAIR), amely most részletesebb támpontokat adott.
„Ezeket a radarkamerákat a 2022 előtt épült régi autópálya-szakaszokon is elhelyezik. A 2022 után épülő gyorsforgalmi utakon (autópálya és autóút – DEx) már a tervezési szakaszban szerepelnek a fix traffipaxok. Az új útszakaszokon már láthatók, és mire az e-SIGUR rendszert beüzemelik, minden eszköz csatlakozik hozzá. Becsléseink szerint 2026 közepére az összes fix radar működőképessé válik” – mondta a ProMotornak Alin Șerbănescu, a CNAIR szóvivője.
Az összesen mintegy 400 kamerát számláló rendszer az országutakat (DN) is behálózza majd, azoknak is a legforgalmasabb szakaszait, amelyek kiemelten balesetveszélyesek. A közúti hatóság esetükben több részlettel szolgált:
A CNAIR arról is beszámolt, hogy az egyes főutakon hol üzemelnek be a legsűrűbben fix radarokat.
A DN6 és a DN7 esetében egyelőre nem várhatók fix traffipaxok az erdélyi-bánsági-partiumi szakaszokon, csak a Kárpátokon túli részeken. A Brassótól Székelyföld, Kézdivásárhely felé húzódó DN11-esről nem közöltek részleteket, hol várható a 13 kamera kihelyezése, mint ahogy a Kolozs és Beszterce-Naszód megyén is áthaladó DN17-es 18 traffipaxáról sem. A CNAIR ugyanakkor jelezte, hogy idővel közölni fogják a fix radarok pontos helyszíneit.
Romániában jelenleg nem működnek fix traffipaxok
Fotó: Police.hu
A sebességhatárt túllépő járművek észlelésére szolgáló rendszer az útadó kifizetését ellenőrző kamerákhoz hasonlóan automatizált lesz. Amikor egy gyorshajtót azonosítanak, fotósorozatot készítenek, majd egy rendőr elemzi a képeket. A helyzet függvényében megteszi a megfelelő intézkedéseket, a járművezetők pedig postai úton kapnak majd egy gyorshajtási bírságot.
vagy készpénzzel az illetékes szerveknél (posta, polgármesteri hivatal, adóhivatal, állami kincstár) – írja a Promotor. A bírság megfellebbezhető, megtámadható a bíróságon.
Az e-SIGUR rendszert március elsején vezették be országosan. Az első háromhetes mérlege alapján egyelőre vérszegényen működött a nagy csinnadrattával beharangozott közúti ellenőrző- és bírságolórendszer. Március végi cikkünkből kiderült: kevés volt a traffipax, és az erdélyi megyék többségéből hiányoztak a beígért digitális térfigyelő kamerák, ám az első bemutatkozás még így is büntetésözönt eredményezett. Rendőrségi adatok alapján készült összeállításunkból is kiderült, hogy a szabálytalankodó sofőrök nem dőlhetnek hátra, mert a neheze csak ezután következik.
Romániában tavaly 250 ember meghalt és 550 súlyos sérülésekkel került kórházba olyan közúti balesetek miatt, amelyeket a gyorshajtás okozott. Románia a második helyen áll az Európai Unióban az egymillió lakosra jutó halálos közlekedési balesetek aránya tekintetében.
Első háromhetes mérlege alapján egyelőre vérszegényen működik az e-Sigur közúti ellenőrző- és bírságolórendszer. Kevés a traffipax, és az erdélyi megyék többségéből hiányoznak a beígért digitális térfigyelő kamerák, de a rendőrség kiépíti a rendszert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás