Az emberi kapcsolatok megtartó ereje – Dávid István kolozsvári református egyetemi lelkész a kiégés megelőzéséről

Dávid István: manapság felértékelődik az egymás jelenlétében eltöltött idő •  Fotó: Facebook/Máthé Melinda

Dávid István: manapság felértékelődik az egymás jelenlétében eltöltött idő

Fotó: Facebook/Máthé Melinda

Az egyre több fiatal felnőttet érintő kiégés jelensége arra enged következtetni, hogy nem csupán egy pszichológiai tünetegyüttesről, hanem sokkal szélesebb körű társadalmi problémáról beszélhetünk. Dávid István kolozsvári református lelkész arról beszélt a Krónikának – s a fiatal felnőttek beszámolói szintén visszaigazolják a feltevést –, miszerint számos dolgot áldozunk be a munka oltárán, felőrölve emberi kapcsolatainkat is.

Oláh Eszter

2021. március 21., 09:252021. március 21., 09:25

2021. március 21., 09:262021. március 21., 09:26

A kiégés vagy angol szaknyelven „burn-out” jelenségének pszichológiai vetületeit vizsgálva kijelenthető: az egyre több huszon- és harmincévest érintő tünetegyüttes arra enged következtetni, hogy nem egyéni, hanem társadalmi problémával állunk szemben. A probléma súlyossága tudatában Dávid István kolozsvári református egyetemi lelkész, a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) vezetője nemrég egyetemistákkal tartott online beszélgetés keretében járta körül a témát.

Hihetetlenül sok ember küzd hasonló jellegű gondokkal: Anne Helene Petersen amerikai író, újságíró a témában megjelent, 2019-es cikkét több mint hétmillióan olvasták, és rengeteg rezonáló levelet kapott fiatal felnőttektől. Ezt követően kérdőívet állított össze az Y generációként is emlegetett fiatal felnőttek számára, amelyből levont következtetéseit, tapasztalatait a 2020-ban megjelent Képtelen vagyok: Hogyan váltak a milleniálok a kiégett generációvá című könyvben foglalta össze.

korábban írtuk

Egyensúlyvesztés a munka és a szabadidő közt – Bakk-Miklósi Kinga pszichológus a kiégésről
Egyensúlyvesztés a munka és a szabadidő közt – Bakk-Miklósi Kinga pszichológus a kiégésről

Már nemcsak a nyugati társadalmak szűk rétegére jellemző, a mifelénk élő fiatal felnőttek körében is egyre gyakoribb a kiégés jelensége. Bakk-Miklósi Kinga pszichológust és egyetemi oktatót arról kérdeztük, hogyan ismerhetjük fel a jeleket és mit tehetünk a megelőzés érdekében. 

A koronavírus-járvány legsúlyosabb társadalmi következményeiként számontartott anyagi bizonytalanság és elmagányosodás csak még inkább felerősítette a járvány nélkül is egyre hangsúlyosabbá váló kiégés társadalmi jelenségét.

A szociális kapcsolatok leszűkülése általi elszigetelődés az elmagányosodást, az egyedüllétérzést nyomatékosítja, még inkább elmélyítve a kiégés kockázatát.

Nem véletlen, hogy Dávid István kolozsvári református egyetemi lelkész, a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület vezetője aktuálisnak találta a témáról való beszélgetést az egyetemisták körében, amit végül a Zoom alkalmazás segítségével, online felületen ejtettek meg.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Szorongást okozó elvárások

Felidézve a beszélgetésen született benyomásokat, a lelkész elmondta, a fiatalok visszajelzései teljes mértékben alátámasztották a témafelvetésben megjelölt gondolatokat. Azzal szembesült, hogy a fiatalok viszonylag korán, már a középiskolai évektől kezdődően a pályaválasztással kapcsolatos elvárásoknak vannak kitéve, ami nagyon sok szorongást okozhat. A líceumi tanulmányok alatt ki kell választaniuk azt a felsőoktatási intézményt, amely később stabil, jó megélhetést biztosít számukra. Pluszelvárásként tornyosul föléjük továbbá, hogy olyan munkahelyet találjanak, amelyben ki is teljesedhetnek, hiszen a munka és az önmegvalósítás gondolata az elmúlt évtizedekben erősen összekapcsolódott.

A középiskolás fiatalokban élő, pályaválasztással kapcsolatos elképzelések azonban több ponton is kisiklani látszanak, ugyanis a gazdasági helyzet és a munkaerőpiaci változások gyakran nincsenek összhangban a fiatalokkal szemben támasztott elvárásokkal.

Az idősebb generációkban, saját tapasztalataik alapján, erősen él az az elképzelés, hogy a felsőfokú végzettség egyenes út a stabil jövedelemforráshoz és a biztos megélhetéshez, ám egyre inkább látjuk, hogy a felsőoktatási intézményben megszerzett tudás nem minden esetben válaszol a munkaerőpiaci igényekre. Ugyanakkor a gazdasági helyzet változékonysága is gyakran újratervezésre készteti a fiatalokat.

Jelen lenni életünk pillanataiban

A lelkész tapasztalata szerint a dolgozó felnőttekre egyre jellemzőbb, hogy úgy gondolnak a munkára, mint arra a helyre, ahol megvalósíthatják magunkat, kiteljesíthetik az életüket, és megmutathatják, mit érnek. Ugyanakkor ott a kérdés, hogy miért tanulnak annyi éven át, ha azt később nem tudják kamatoztatni. A beszélgetés során a lelkész Anselm Grün német származású bencés szerzetes Hogyan kerüljük el a kiégést? című könyvében leírt gondolatokkal igyekezett feloldani a munka és önmegvalósítás összefonódását.

A szerzetes ugyanis szétválasztani látszik a munka és a hivatás fogalmát, megkockáztatva azt a merész feltevést, miszerint nem biztos, hogy a munkának kell jelentenie a hivatást.

A könyv egyik fejezete arra nyújt választ, hogyan tudunk úgy jelen lenni életünk pillanataiban, hogy közben ne őrlődjünk fel teljesen. „Nemcsak arról van szó, hogy a fiatalok nem találják a helyüket, nem bírják a munkatempót, és minden az önmegvalósítás körül forog, hanem sokkal inkább arról, hogy beágyazódnak egy rendszerbe, amit nem lehet az egyéneken számonkérni” – vélte a lelkész.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A kiégés kapcsán felmerül, mekkora jelentőséggel és megtartóerővel bír a szociális kapcsolatok hálózata. Dávid István elmondása szerint az egyetemi gyülekezet éppen olyan közösség szeretne lenni, ahol a résztvevők az élet leghétköznapibb dolgairól úgy beszélgethetnek, hogy közben a hittel való viszonyt is számításba veszik.

Idézet
„Azt érzem magamon és rajtuk is – főleg azokon a fiatal felnőtteken, akik éppen elkezdtek dolgozni –, hogy mennyire felégetjük a társas kapcsolatainkat. Nemcsak mi égünk ki, hanem a munka oltárán a szélesebb körű emberi kapcsolatainkat is beáldozzuk”

– osztotta meg a lelkész. Úgy gondolja, a kapcsolattalanság és a bezáródás még jellemzőbb a járvány óta, hiszen kevesebb a találkozási lehetőség. Hozzáteszi, a tény, hogy szereti a munkáját, csak egy szeletét teszi ki az életének. Most, hogy a legtöbb találkozás online térbe szorult, még inkább felértékelődik az életszagú, az egymás jelenlétében eltöltött idő. „Lényegesnek tartom azokat a kapcsolatokat, amelyek életünk legmélyebb és legnagyobb szeleteibe is belelátnak. Szorosra kell fűzni az értékes barátságokat. A családon túl fontosak azok a barátok is, akik tanúi voltak életünk mély- és kiemelkedő pontjainak” – tette hozzá Dávid István.

Tényleg vissza kell térni a jelenbe

Vajda Boróka egyetemi hallgató, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház fiatal színésze szintén tapasztalja a felgyorsult életritmust, a teendők felhalmozódását és a generációjára jellemző kiégési tendenciát. Fiatal felnőttként több területen, számos feltételnek eleget téve kell helytállnia, ám úgy véli, az elvárások szorításában is meg lehet találni azt, amiben kiteljesedhetünk.

Szerinte gyakran a túl magas elvárások miatt érzünk kudarcot, ha nem az elképzeléseink szerint történnek a dolgok.

„Általánosan hangozhat, de úgy gondolom, tényleg vissza kell térni a jelenbe. Megbecsülni azt a munkát, amivel épp foglalkozom, nem csak kipipálni, hogy »rendben, ez is letudva«. Néha az is nagy dolog, ha egész nap csak annyit teszünk, hogy lemegyünk az üzletig vagy elmosogatunk. Furcsa ez a halmozás: minél több pipa van a lapomra írva, annál jobb leszek, annál többet érek. Már csak azt kellene eldönteni, hogy jól akarom érezni magam a bőrömben, vagy izzadva gyűjtögetni a láthatatlan érdempontokat” – fogalmazott a fiatal színész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 03., péntek

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé

Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé
2025. október 03., péntek

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását
2025. október 03., péntek

Terrorcselekményre készült az Erdélyben őrizetbe vett férfi

Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.

Terrorcselekményre készült az Erdélyben őrizetbe vett férfi
2025. október 03., péntek

Havazás a hegyekben, sok helyütt az útkarbantartó járműveket is be kellett vetni

A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.

Havazás a hegyekben, sok helyütt az útkarbantartó járműveket is be kellett vetni
2025. október 03., péntek

Már sokan megkapták az oktatási-nevelési támogatást Erdélyben

Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.

Már sokan megkapták az oktatási-nevelési támogatást Erdélyben
2025. október 03., péntek

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc

Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc
2025. október 02., csütörtök

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki

A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki
2025. október 02., csütörtök

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai

Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai
2025. október 02., csütörtök

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól

176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól
2025. október 02., csütörtök

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza