Dávid István: manapság felértékelődik az egymás jelenlétében eltöltött idő
Fotó: Facebook/Máthé Melinda
Az egyre több fiatal felnőttet érintő kiégés jelensége arra enged következtetni, hogy nem csupán egy pszichológiai tünetegyüttesről, hanem sokkal szélesebb körű társadalmi problémáról beszélhetünk. Dávid István kolozsvári református lelkész arról beszélt a Krónikának – s a fiatal felnőttek beszámolói szintén visszaigazolják a feltevést –, miszerint számos dolgot áldozunk be a munka oltárán, felőrölve emberi kapcsolatainkat is.
2021. március 21., 09:252021. március 21., 09:25
2021. március 21., 09:262021. március 21., 09:26
A kiégés vagy angol szaknyelven „burn-out” jelenségének pszichológiai vetületeit vizsgálva kijelenthető: az egyre több huszon- és harmincévest érintő tünetegyüttes arra enged következtetni, hogy nem egyéni, hanem társadalmi problémával állunk szemben. A probléma súlyossága tudatában Dávid István kolozsvári református egyetemi lelkész, a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) vezetője nemrég egyetemistákkal tartott online beszélgetés keretében járta körül a témát.
Hihetetlenül sok ember küzd hasonló jellegű gondokkal: Anne Helene Petersen amerikai író, újságíró a témában megjelent, 2019-es cikkét több mint hétmillióan olvasták, és rengeteg rezonáló levelet kapott fiatal felnőttektől. Ezt követően kérdőívet állított össze az Y generációként is emlegetett fiatal felnőttek számára, amelyből levont következtetéseit, tapasztalatait a 2020-ban megjelent Képtelen vagyok: Hogyan váltak a milleniálok a kiégett generációvá című könyvben foglalta össze.
Már nemcsak a nyugati társadalmak szűk rétegére jellemző, a mifelénk élő fiatal felnőttek körében is egyre gyakoribb a kiégés jelensége. Bakk-Miklósi Kinga pszichológust és egyetemi oktatót arról kérdeztük, hogyan ismerhetjük fel a jeleket és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
A koronavírus-járvány legsúlyosabb társadalmi következményeiként számontartott anyagi bizonytalanság és elmagányosodás csak még inkább felerősítette a járvány nélkül is egyre hangsúlyosabbá váló kiégés társadalmi jelenségét.
Nem véletlen, hogy Dávid István kolozsvári református egyetemi lelkész, a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület vezetője aktuálisnak találta a témáról való beszélgetést az egyetemisták körében, amit végül a Zoom alkalmazás segítségével, online felületen ejtettek meg.
Fotó: Pixabay.com
Felidézve a beszélgetésen született benyomásokat, a lelkész elmondta, a fiatalok visszajelzései teljes mértékben alátámasztották a témafelvetésben megjelölt gondolatokat. Azzal szembesült, hogy a fiatalok viszonylag korán, már a középiskolai évektől kezdődően a pályaválasztással kapcsolatos elvárásoknak vannak kitéve, ami nagyon sok szorongást okozhat. A líceumi tanulmányok alatt ki kell választaniuk azt a felsőoktatási intézményt, amely később stabil, jó megélhetést biztosít számukra. Pluszelvárásként tornyosul föléjük továbbá, hogy olyan munkahelyet találjanak, amelyben ki is teljesedhetnek, hiszen a munka és az önmegvalósítás gondolata az elmúlt évtizedekben erősen összekapcsolódott.
Az idősebb generációkban, saját tapasztalataik alapján, erősen él az az elképzelés, hogy a felsőfokú végzettség egyenes út a stabil jövedelemforráshoz és a biztos megélhetéshez, ám egyre inkább látjuk, hogy a felsőoktatási intézményben megszerzett tudás nem minden esetben válaszol a munkaerőpiaci igényekre. Ugyanakkor a gazdasági helyzet változékonysága is gyakran újratervezésre készteti a fiatalokat.
A lelkész tapasztalata szerint a dolgozó felnőttekre egyre jellemzőbb, hogy úgy gondolnak a munkára, mint arra a helyre, ahol megvalósíthatják magunkat, kiteljesíthetik az életüket, és megmutathatják, mit érnek. Ugyanakkor ott a kérdés, hogy miért tanulnak annyi éven át, ha azt később nem tudják kamatoztatni. A beszélgetés során a lelkész Anselm Grün német származású bencés szerzetes Hogyan kerüljük el a kiégést? című könyvében leírt gondolatokkal igyekezett feloldani a munka és önmegvalósítás összefonódását.
A könyv egyik fejezete arra nyújt választ, hogyan tudunk úgy jelen lenni életünk pillanataiban, hogy közben ne őrlődjünk fel teljesen. „Nemcsak arról van szó, hogy a fiatalok nem találják a helyüket, nem bírják a munkatempót, és minden az önmegvalósítás körül forog, hanem sokkal inkább arról, hogy beágyazódnak egy rendszerbe, amit nem lehet az egyéneken számonkérni” – vélte a lelkész.
Fotó: Pixabay.com
A kiégés kapcsán felmerül, mekkora jelentőséggel és megtartóerővel bír a szociális kapcsolatok hálózata. Dávid István elmondása szerint az egyetemi gyülekezet éppen olyan közösség szeretne lenni, ahol a résztvevők az élet leghétköznapibb dolgairól úgy beszélgethetnek, hogy közben a hittel való viszonyt is számításba veszik.
– osztotta meg a lelkész. Úgy gondolja, a kapcsolattalanság és a bezáródás még jellemzőbb a járvány óta, hiszen kevesebb a találkozási lehetőség. Hozzáteszi, a tény, hogy szereti a munkáját, csak egy szeletét teszi ki az életének. Most, hogy a legtöbb találkozás online térbe szorult, még inkább felértékelődik az életszagú, az egymás jelenlétében eltöltött idő. „Lényegesnek tartom azokat a kapcsolatokat, amelyek életünk legmélyebb és legnagyobb szeleteibe is belelátnak. Szorosra kell fűzni az értékes barátságokat. A családon túl fontosak azok a barátok is, akik tanúi voltak életünk mély- és kiemelkedő pontjainak” – tette hozzá Dávid István.
Vajda Boróka egyetemi hallgató, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház fiatal színésze szintén tapasztalja a felgyorsult életritmust, a teendők felhalmozódását és a generációjára jellemző kiégési tendenciát. Fiatal felnőttként több területen, számos feltételnek eleget téve kell helytállnia, ám úgy véli, az elvárások szorításában is meg lehet találni azt, amiben kiteljesedhetünk.
„Általánosan hangozhat, de úgy gondolom, tényleg vissza kell térni a jelenbe. Megbecsülni azt a munkát, amivel épp foglalkozom, nem csak kipipálni, hogy »rendben, ez is letudva«. Néha az is nagy dolog, ha egész nap csak annyit teszünk, hogy lemegyünk az üzletig vagy elmosogatunk. Furcsa ez a halmozás: minél több pipa van a lapomra írva, annál jobb leszek, annál többet érek. Már csak azt kellene eldönteni, hogy jól akarom érezni magam a bőrömben, vagy izzadva gyűjtögetni a láthatatlan érdempontokat” – fogalmazott a fiatal színész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!