
Fotó: Szucher Ervin
Nem helyénvaló, hogy Európában Romániában költsenek a legkevesebbet az egészségügyre és azt a kevés pénzt is betegségmegelőzés helyett kezelésre fordítsák, a vidéki rendelők kialakítása helyett az állam a templomépítést támogassa, az orvosokat és asszisztenseket megalázóan alacsony bérezésbe részesítse – hangzott le többek között azon a közvitán, amelyet a hét végén a kormány Marosvásárhelyen szervezett.
2013. április 28., 14:112013. április 28., 14:11
2013. április 28., 14:252013. április 28., 14:25
A Betegségmegelőzés – ki nyer és ki veszít? címmel szervezett országos közmeghallgatásra mintegy 458-an küldték be írásbeli észrevételeiket és javaslataikat, 25-en közülük a konferenciaterem emelvényéről is alátámasztották álláspontjukat.
Orvosok, politikusok, minisztériumi képviselők és páciensek mindannyian megegyeztek abban, hogy azon túl, hogy Románia keveset fordít egészségügyi rendszere működtetésére, ennek keretében is kis összegeket szán a betegségmegelőzésre. Nem elég a rádióban és tévében reklámszünetekben orrvérzésig ismételgetni a Túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztás káros az egészségre! típusú jelszavakat, a valós prevencióért sokkal többet kell tenni – hangsúlyozták a felszólalók.
Egy családban a beteg ember egy másikat is „kikapcsol\", így a társadalomnak még nagyobb anyagi megterhelésébe kerül. Florin Buicu, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára örvendetesnek tartaná, ha a bruttó hazai termékből legalább egy százalékkal többet fordítana az állam a saját lakosságának egészségi állapotára. Míg az uniós átlag 8 százalék körül mozog, Romániában csupán négyet osztanak le az egészségügyi minisztériumnak. Mivel a betegségmegelőzés mifelénk szinte ismeretlen fogalom, a pénzek jelentős része késői és drága kezelésekre folynak el, amelyek számos esetben már nem segíthetnek a betegen.
„Románia éppen az aránylag könnyen megelőzhető betegségekben jár az élén, holott már az egyetemen azt tanítják, hogy sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatásosabb a prevenció, mint a kezelés\" – mutatott rá Anca Bălan kolozsvári háziorvos. Székelyföldi kolleganője, Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke azzal egészítette ki, hogy ha nálunk is a szaktárcát meg a pénztárat egészségügyinek hívják, akkor tényleg illene többet adni az egészségmegőrzésre.
Ehelyett a rendszer olyan aktatologató hivatalnokká degradálja főként a háziorvosokat, akiktől a prevenciós munka és a betegellátás helyett inkább a bürokratikus munkát követeli meg – hangoztatta Sánta Dóra. A szakmában közel három és fél évtizedes tapasztalattal rendelkező marosvásárhelyi orvos úgy érzi: ennyi papírmunkát még soha nem végzett, mint az utóbbi években.
Már az iskolában sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a betegségek megelőzésére – javasolta a közvitán megjelent néhány civil. A Segesváron működő, Parkinson-kóros gyermekeket tömörítő érdekvédelmi egyesület alapítója, Adriana Gáll szerint kötelezővé kellene tenni az egészségügyi nevelési órákat és ezekre időnként orvosokat kellene meghívni.
„Legyen világos: a jelenlegi áldatlan állapotok miatt mi, páciensek nem az orvosokra, hanem a belőlük és belőlünk egyaránt csúfot űző rendszerre neheztelünk\" – jelentette ki a külföldi műtétre szorult lány édesanyja. Egy Franciaországba emigrált orvos apja elmondta, hogy gyermeke, míg Romániában megalázott szakemberként gürcölt, most megbecsült emberként él az idegenek között, ahonnan nem is szándékozik hazatérni.
A lényegre tapintott Paul Lucian Hariton is, aki rámutatott, hogy míg Románia uniós szinten az utolsó helyen áll az egészségmegőrzésében, mindenkit lekörözve, messzemenően az első helyet foglalja el a templomépítések területén. „Nem hinném, hogy a 400 millió euróba kerülő Nemzet Megváltása nevet viselő katedrális építését prioritásként kellene kezelni. Ezzel a pénzzel legalább ötven egészségügyi központot lehetne ultramodern gépekkel felszerelni. Azaz legalább egyet-egyet megyénként\" – adott hangot elégedetlenségének a Tövisről érkezett jogász.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
szóljon hozzá!