Az 1919-es román vérengzésre emlékeztek Köröstárkányon a tragédia centenáriumán

MTI 2019. április 19., 15:30 utolsó módosítás: 2019. április 20., 08:23

A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek az erdélyi Köröstárkányon pénteken, a tragédia századik évfordulóján.

A bihari településen 1999-ben állítottak emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült Fotó: Facebook

A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek le.

A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára. Megjegyezte:

az eltagadott, elfelejtett dolgok megbosszulják magukat, és mindig bántani fognak.

A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget megosztó belső ellentét miatt, külön megemlékezést tartott az emlékműállító Pro Tharkan Egyesület és az RMDSZ, amely a református egyházzal együtt emlékezett.

Sölch Gellért helyettes államtitkár szerint a tárkányiak sosem felejtik a száz évvel ezelőtt történteket Fotó: RMDSZ/Facebook

Az utóbbi rendezvényen tartott beszédében Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: az egykori áldozatok előtti közös főhajtás teszi a nemzeti emlékezet részévé a száz évvel ezelőtti tragédiát.

Nagypéntek alkalom szembenézni azzal, hogy életünk véges, és alkalom szembenézni azzal is, hogy a világban jelen van a gonosz. Ugyanakkor tudnunk és hinnünk kell, hogy nagypéntekre húsvét következik, van feltámadás” 

– jelentette ki Sölch Gellért.

A helyettes államtitkár szerint a köröstárkányiak az emlékezés falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet, mert nem akarják, hogy része legyen az életüknek, de sosem felejtik a történteket.

A Pro Tharkan Egyesület megemlékezésén felszólaló Csomortányi István, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy értékelte: Magyarország száz évvel ezelőtti szétdarabolását a nyugati nagyhatalmak félelme okozta, hogy Magyarország esetleg erős versenytársukká válhat. Hozzátette: Köröstárkányon is kicsiben ez történt.

A köröstárkányi magyarok azért váltak ellenséggé, mert szorgalmukkal, munkájukkal kiemelkedtek a környezetükből.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felszólalásában úgy vélekedett, hogy leginkább a megosztottság veszélyezteti ma a köröstárkányi magyarságot, és azt kérte Csomortányi Istvántól, hogy engedjék át az egyháznak a megemlékezések szervezését, és szüntessék meg a megosztottságot. Csomortányi válaszában helyeselte, hogy induljon el erről párbeszéd, de – mint fogalmazott – „ne a színjáték kedvéért”.

A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt.

A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul.

A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.

A vérengzésről Köröstárkányon csak 1990 után szabadott megemlékezni. Az RMDSZ helyi szervezete 1999-ben állíthatott emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült. A szervezet akkori vezetői ma a szövetség helyi ellenzékét megtestesítő Pro Tharkan Egyesületet alkotják.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat