Autonómia-népszavazássá alakítanák az elnökválasztást

Autonómia-népszavazássá alakítanák az elnökválasztás második fordulóját egy civil kezdeményezés aláírói. A dokumentum kezdeményezői – Ferenczes István csíkszeredai költő,  Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csinta Samu újságíró, Kovács Szilamér geológus, Bakk Miklós politológus, Egyed Ákos történész, akadémikus és Gazda József író, tanár – azt javasolja a Székelyföld lakóinak, hogy vegyenek részt az elnökválasztás második fordulóján, de ne a két jelölt egyikére szavazzanak, hanem írják fel a szavazólapra „saját jelöltjüket, az autonómiát”, és erre nyomják a pecsétet. Az aláírók abból indulnak ki, hogy az elnökválasztás második fordulója nem nyújt választ a székelyföldi autonómiaigényre, és még arra sem kínál lehetőséget, hogy az államszerkezet reformjának a meghirdetésekor nyíltan megvitassák a Székelyföld státusát. „Írjuk fel tehát jelöltünkként az AUTONÓMIÁ-t is a szavazócédulára, és erre üssük a szavazatunkat jelentő pecsétet!” – fogalmaz a felhívás. Az aláírók azt remélik, az autonómiaszavazatok láthatóvá teszik majd a Székelyföldet a választási térképen.

„Ez fontos jelzés lesz arra nézve, hogy a román politikai rendszer jelenlegi működése, és az a kínálat, amelyik a második fordulóban megjelenik, nem elégíti ki ezt a választó közösséget” – magyarázta a Krónikának Bakk Miklós politológus. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára elmondta, már az első fordulóban is érzékelhető volt, hogy a Székelyföldön nemcsak a távolmaradás nagyobb, hanem az érvénytelenített szavazatok aránya is magasabb az országos átlagnál. Hozzátette, a mostani akció azért lehet sikeresebb, mert nincs már versenyben magyar jelölt, és azt sem tartotta mellékesnek, hogy ezúttal nem a szavazat érvénytelenítésére, hanem a hiányzó alternatíva megjelenítésére biztatják a választókat. „Persze, tudjuk, hogy ez csak szimbolikus gesztus, de a nagypolitikai irányzatok is sokszor szimbolikus elemekből épülnek fel” – érvelt Bakk Miklós.

A politológus nem tartotta valószínűnek, hogy a felhívással sikerülne vitatémát adni a második választási fordulóra készülő elnökjelölteknek. Hozzátette viszont, hogy számít arra: a magyar érdekképviseletet felvállaló pártok komolyan veszik a jelzést, és vagy támogatják, vagy a későbbi koalíciós tárgyalásokon ennek hatásaként megpróbálnak új elemeket bevinni a koalíciós programba. „Hangot kell adni annak, hogy két olyan szereplő versenyez az államfői tisztségért, akiknek az utóbbi időben nem volt pozitív üzenetük a Székelyföld számára, mégis igényt tartanak a székelyföldi szavazatokra” – fejtegette a politológus. Meglátása szerint a jelöltek a magyar érdekeket képviselő pártokkal kötött taktikai együttműködésekkel próbálják megszerezni a magyar szavazatokat, ez pedig stratégiailag nem jó a Székelyföld számára. „Ha ez az akció jelzéssé válik az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt számára, már elérte a hatását” – jelentette ki Bakk Miklós.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke nem látja értelmét a Székely Nemzeti Tanács elnöke által is támogatott kezdeményezésének. „Az SZNT a választások előtt is arra buzdította a székelyföldieket, hogy érvénytelenítsék a szavazólapokat, de nyilván nem lehetett megállapítani, hogy mekkora sikere volt a kezdeményezésnek.  Az autonómia ügyéért véleményem szerint nem így kell harcolni. Kíváncsi vagyok, hány személy fog csatlakozni a kezdeményezéshez, bár ezt sem lehet majd megmérni szavazatszámláláskor” – kommentálta kezdeményezést a Krónikának Kovács Péter.