Autonómia ellenszélben

Elkezdődött az autonómia éve

Az autonómia évévé nyilvánította a 2013-as esztendőt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton, a szatmárnémeti Láncos templomban tartott rendezvényén, ahol 10 évvel ezelőtt önálló útra indult az erdélyi magyar nemzeti mozgalom. Az évforduló alkalmával hálaadó ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg a 2003-as eseményekről, melyek – Tőkés László, az EMNT elnöke szerint – fontosságukban az 1989-es temesvári eseményekhez mérhetők. Az istentisztelet után jubileumi emlékülés és tanácskozás kezdődött jeles meghívottak részvételével.

„Amiképpen Temesvár a küzdelem, úgy Szatmár a békés építkezés jelképévé vált – hangsúlyozta igehirdetésében Tőkés László. – Nem volt elég a zsarnokságot legyőzni, folytatni kell az utat. Az életet kell választanunk a halál és az átok helyett, az autonómiát az önfeladás helyett.” A volt püspök, EU-parlamenti képviselő a magyarság sorsát a nagyváradi Püspökfürdőn élő hévízi tündérrózsa sorsához hasonlította, mely veszélybe került, mivel életfeltételei fogyatkozóban vannak. Amint a tündérrózsának az éltető termálforrások vizére, úgy van szüksége az erdélyi magyarságnak a nemzeti önrendelkezésre – fejtette ki, hozzátéve, hogy elsődleges feladatnak az önpusztító magatartással, az önsorsrontással való felhagyást tartja, mely a feldolgozatlan trianoni trauma máig kiható eredményének tekinthető.

A házigazda Korda Zoltán lelkipásztort követően a magyar kormány nevében Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő köszöntötte a Láncos templomot megtöltő gyülekezetet. Elmondta: tíz évvel ezelőtt az EMNT az autonómia jelszavát tűzte zászlajára, és ezzel az élet akarásáról és a szülőföldhöz, anyanyelvünkhöz, nemzeti tudatunkhoz való ragaszkodásról tett bizonyságot. Az EMNT nem valaki ellen, hanem valamiért jött létre az autonómia ügyének felkarolása érdekében – hangsúlyozta. Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő, a nemzeti összetartozás bizottságának tagja köszöntőjében kifejtette: az autonómia egy közösség élni akarását mutatja. „Minél autonómabb egy közösség, annál sikeresebb problémái megoldásában” – jelentette ki. Az emlékezés mellett a jövőre vonatkozó terveket is felvázolták, amelyeket az istentiszteletet követő konferencia keretében elfogadott Szatmári nyilatkozatban részleteztek. Ebben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérésének érdekében. Leszögezték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítaniuk az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között. A Szatmári nyilatkozatban azt is leszögezték, hogy újra benyújtják a parlamentben az autonómia törvénytervezeteit, és ha szükséges, több százezer aláírással nyomatékosítják azokat. Ezzel egy időben azonban a parlamenten kívüli jogszerű politikai nyomásgyakorlás eszközeit is szükségesnek látják.

A tanácskozáson Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyar autonómiáért síkra szállóknak már 2003-ben pártot kellett volna alapítaniuk, a létrehozott ernyőszervezet, az EMNT ugyanis nem bizonyult kellően hatékonynak.

Toró a Sándor Krisztinával, az EMNT ügyvezető elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján kifejtette: a Szatmári nyilatkozat elfogadása mellett – mely számba veszi az elmúlt 10 év,  illetve az elmúlt 23 év legfontosabb politikai történéseit, és felsorolja a magyar nemzeti közösség igényeit (önálló állami magyar felsőoktatás, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, stb.) – a konferencia résztvevői arról is határoztak, hogy intézményesítik a partiumi és érmelléki autonómia ügyét zászlójára tűző mozgalmat, létrehozva az EMNT keretében a Partiumi Autonómia Tanácsot.

Röviden ismertették emellett az erdélyi magyar autonómia évében tervezett fontosabb eseményeket, a mozgalom cselekvési tervét. Ennek egyik fontos eleme a székely szabadság napjának március 10-én való megünneplése, melyet egyben az erdélyi magyar autonómia napjává kívánnak nyilvánítani. Közös nevezőre kívánják hozni az érdekelt szervezeteket a történelmi kisebbségek jogállását rendező európai polgári kezdeményezés sikerre vitele céljából. Törvénykezési offenzívát indítanak a román parlamentben az autonómia ügyének előmozdítása céljából. Toró emlékeztetett: két törvénytervezet is hever a szenátus fiókjában – vagy ezeket veszik ismét elő, vagy újakat dolgoznak ki, a cél ugyanis az önrendelkezés ügyének napirenden tartása mind a magyar, mind a román közéletben. Kifejtette: ha nem sikerül egyetlen képviselőt sem megnyerniük ezek benyújtásához, az állampolgárok támogatását kérik ahhoz, hogy a törvényhozó testületek elé kerüljenek a kezdeményezések. Serkentik majd a magyar–magyar párbeszédet is, melynek véleménye szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum lehetne a legalkalmasabb eszköze, ezt kellene új tartalommal feltölteni, kiszélesítve hatáskörét. Szerepet kívánnak továbbá vállalni a küszöbönálló alkotmánymódosításban, illetve a regionális átszervezésben, javasolva a föderalizációt, amelyhez igyekszenek majd román partnereket is megnyerni, vázolták a terveket. 

USL: „Szó sem lehet autonómiáról”

A kormány támogatja a közigazgatás decentralizációját, azonban a Székelyföld önrendelkezése szóba sem jöhet – jelentette ki szombaton Sepsiszentgyörgyön Constantin Niţă gazdasági miniszter.

A Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus beiktatásán jelen lévő tárcavezető Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnöknek is üzent, kijelentve: nem nézi jó szemmel ennek a Székelyföld területi autonómiája érdekében tett erőfeszítéseit. A miniszter azon reményének is hangot adott, hogy a jövőben jobb, kevésbé átpolitizált lesz a kapcsolat a megyei önkormányzat és a prefektúra között. Dumitru Marinescu újdonsült kormánybiztos az ünnepségen elmondta: jó kapcsolatot akar kialakítani a helyi hatóságokkal, szem előtt tartja a magyar közösség érzékenységét, azonban figyelmeztetett, hogy a „törvény nem lehet alku tárgya”.

Prioritásainak a nemzetiségek harmonikus együttélését és a megye fejlesztését nevezte, hangsúlyozva, hogy Kovászna megyében született, így ismeri a gondokat és az érzékenységeket. Arra az újságírói kérdésre, hogy visszavonja-e az elődje, Codrin Munteanu által a kétnyelvű feliratok és a székely jelképek kapcsán indított pereket, az új kormánymegbízott kifejtette, tanulmányozni fogják ezeket, de elméletileg a bíróságra bízza a döntéshozatalt. A mérnöki végzettséggel rendelkező Dumitru Marinescu három mandátumban töltötte be Előpatak község polgármesteri tisztségét, az elmúlt hónapokban a területi munkaügyi felügyelőség aligazgatója volt, korábban évekig a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei alelnöki tisztségét töltötte be. Beiktatásán Codrin Munteanu korábbi prefektus is jelen volt, aki az Agerpres hírügynökségnek kifejtette: az RMDSZ-es elöljárók állításaival ellentétben nem felülről jövő nyomásra vállalta el a honvédelmi minisztérium államtitkári tisztségét, egyedül a saját döntése volt, hogy elfogadja az előléptetést. Mint ismeretes, a volt prefektus hadat üzent a székely jelképeknek és a magyar nyelvhasználatnak, 18 pert indított ezek miatt a háromszéki önkormányzatok ellen. A szövetség háromszéki vezetői többször kérték a kormánytól a menesztését, azt állítva, hogy interetnikus feszültségeket szít, majd üdvözölték Bukarestbe való kinevezését. Tamás Sándor elmondta, évekig dolgozott együtt az új prefektussal, így bízik a további együttműködésben.

A székely szimbólumok használata ellen emelte fel hangját szombaton Csíkszeredában Mircea Duşa védelmi miniszter is. A tárcavezető úgy fogalmazott, az államnak szigorúan fel kell lépnie, amikor a két székely megyében „támadás éri a román állami jelképeket”. A Hargita megyei képviselő úgy vélte, a székely és a magyar zászlók kitűzése helyett az elöljáróknak a térség gazdasági fejlesztésén, munkahelyek teremtésén kellene munkálkodniuk. Hangsúlyozta, a Székelyföld önrendelkezésére vonatkozó tárgyalások teljesen feleslegesek, ezek kezdeményezői nem tesznek egyebet, mint a feszültséget szítják az amúgy békességben élő két nemzet között.