Átszervezett kórházak – karcsúsítások a legtöbb intézményben

„Nem a pénzmegtakarítás miatt van szükség a kórházi ágyak számának csökkentésére, hanem azért, mert sok helyen kihasználatlanok az ágyak” – közölte lapunkkal Cseke Attila egészségügyi miniszter. Megtudtuk: a szemészeti vagy bőrgyógyászati osztályokon fölösleges sok fekvőbetegnek helyet biztosítani, hiszen itt elsősorban járóbeteg-rendelés folyik. „A technika fejlődésével csökkent a kórházi bennfekvés időtartama” – jelentette ki a tárcavezető. A korszerű műszerek megjelenésével ugyanis az orvosok már gyakrabban végezhetnek úgynevezett egynapos műtéteket: ezek a könnyű beavatkozások ugyanis nem követelik meg, hogy utána a beteg napokig ágyban maradjon. Országszerte összesen 9300 kórházi ágyat számolt fel a minisztérium, még mielőtt az intézmények átkerültek volna az önkormányzatokhoz.

Nagyváradon a városvezetőséghez átkerült négy kórházban összesen 121 ágyat szüntettek meg. A polgármester azt mondja, átszervezések a továbbiakban is várhatók, de az ágyak számát nem csökkentik, és az orvosok létszámát sem. Az adminisztratív személyzetből azonban sokaknak menniük kell hamarosan. A megye kórházaiban egyébként összesen mintegy 400 ágy szűnt meg, dr. Dorel Tîrţ, a közegészségügyi hatóság szóvivője szerint ez egyáltalán nem sok.

Kovászna megye: gondok a tüdőgyógyászaton

A háromszéki kórházak átszervezésével százzal csökkentik az ágyak számát. Deme Judit, a Kovászna megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, a megyei kórházban és a három városi kórházban eddig is a szükségesnél kevesebb orvossal és asszisztenssel dolgoztak, így az ágyszámcsökkentés nem jelent leépítést. Néhány osztályon átcsoportosítják az alkalmazottakat, elbocsátásokra azonban nem kerül sor. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban 78 ágyat számoltak fel, a felnőtt- és a gyerek- fertőzőosztályt például összevonták. A tüdőgyógyászaton kevesebb mint felére csökkentették a befogadóképességet, ez ellen Sipos András tüdőgyógyász gyászszalag viselésével tiltakozik, mert szerinte nem lesz elég hely a fertőző tébécés betegek elkülönítésére, akik véleménye szerint így tovább terjeszthetik a kórt. A kézdivásárhelyi, a kovásznai és a baróti kórházakban tíz ágyat szüntettek meg. Deme Judit hangsúlyozta, az átszervezés nem megy az egészségügyi ellátás rovására, hiszen azt átgondoltan, a korábbi évek statisztikai jelentéseire alapozva tervezték meg. Az elmúlt években a sepsiszentgyörgyi kórház 719 ágyából átlagban 450–470 volt foglalt. Kovászna megyében a karcsúsítás nyomán 4,62 kórházi ágy jut ezer lakosra, az európai uniós átlag 4,8 ágy. Deme Judit elmondta, a krónikus betegek kórházi ellátására kell találni megoldást. Javasolta, hogy a bodzafordulói kórházban hozzanak létre krónikusbeteg-részleget, ahol például az ortopédiai műtét után hosszan lábadozó, vagy agyvérzésből felépülő betegeket tudnák ellátni.

Hargita megye: bezárják a ditrói kezelőt

„Hargita megyében egyetlen kórházat sem számolnak fel a jelenleg működő öt közül” – jelentette ki a Krónika kérdésére dr. Bokor Márton, a Hargita megyei Közegészségügyi Igazgatóság aligazgatója. Azonban 10 százalékkal csökkentik a meglévő ágyak számát. Vagyis, az eddigi 2211 ágyas befogadóképességet csökkentik 1978-ra. Az ágyszám csökkenése a csíkszeredai sürgősségi kórház esetében 83-mal kevesebb ágyat jelent, a székelyudvarhelyi municípiumi kórházban 53 ágyat, Gyergyószentmiklóson 40-et, Maroshévízen 37-et és a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézetben húsz ágyat számolnak fel. Az aligazgató szerint az ágyszámcsökkenés nem vonja maga után osztályok megszűnését, azonban több kórházban is bizonyos osztályokon 25 alá csökken az ágyak száma. Ez az osztályminősítés megszűnését jelenti, vagyis a 25-nél kevesebb ággyal rendelkező egységnek többek közt nem lehet osztályvezető főorvosa és főnővére. Ennek ellenére Bokor úgy látja, Hargita megyében a leépítés veszélye nem fenyegeti az orvosokat, sokkal inkább az adminisztrációs személyzetet érinti. Mint mondta, a régi rendszerben túldimenzionálták a kisegítő személyzet számarányát a kórházakban, ugyanakkor jelentősen fejlődött az orvostudomány is, amely lehetővé teszi, hogy sokkal kisebb létszámú kisegítő személyzettel is jó eredményeket érjenek el.

Az aligazgató a Krónika kérdésére azt is kifejtette, hogy a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászati részlegeként működő gyergyóditrói kezelőrészleg több szempontból sem felel meg a mai követelményeknek és ezért szűnik meg a tevékenysége. Mint mondta, a betegellátást egyetlen nyugdíjas szakorvos végzi, és Gyergyóditró, illetve Gyergyószentmiklós között mindössze tíz kilométer a távolság, ami nem indokolja az osztály működtetését. Kifejtette, hogy az épületben azonban létrehozhatnának egy egészségügyi-szociális egységet, ez azonban a gyergyószentmiklósi municípiumi kórház és a gyergyóditrói önkormányzat közötti egyezség tárgyát képezi majd.

Szatmár megye valamennyi kórházában csökkentik az ágyak számát, közölte lapunkkal Lidia Tămaş, a megyei közegészségügyi hatóság (DSPSM) sajtóreferense. A szóvivő szerint nemrég kapták meg a kórházak javasolta átszervezési terveket, és a minisztériumi normatívák szerint igyekeznek átstrukturálni az egészségügyi intézmények ellátmányát. Adrian Ciobanu, a Szatmárnémetiben működő megyei sürgősségi kórház menedzserigazgatója a Krónikának elmondta, az előzetes számítások szerint 85 kórházi ágyat kell kivonni a forgalomból. „Ezt úgy oldjuk meg, hogy azokon az osztályokon, amelyeken kisebb a forgalom, megszüntetünk ágyakat, és áthelyezzük a fontosabb osztályokra. Ez a szám egyelőre csak előzetes becslés, még egyeztetnünk kell a megyei tanáccsal, hiszen már ők adminisztrálják a kórházakat” – részletezte az intézményvezető. Időközben a nagykárolyi önkormányzat képviselő-testülete a legutóbbi tanácsülésén egyöntetűen a városi kórház átvételére szavazott, így az ottani egészségügyi intézményt illető kérdésekben a helyi tanács kifejezetten erre a célra kinevezett öttagú bizottsága dönt majd.

Összeállításunk szerzői:
Bíró Blanka, Jánossy Alíz,
Nagy Orsolya, Végh Balázs