2009. március 04., 09:052009. március 04., 09:05
Míg a dédaiak nagyon derűlátónak bizonyulnak, kormánytámogatást remélve, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, Ábrán Péter rendkívül szkeptikus a tervet illetően. A természetvédelmi osztály felelőse csekély esélyt lát arra, hogy a terv megálmodói megszerezzék a Natura 2000 természetvédelmi területen átvezető út korszerűsítéséhez szükséges engedélyt.
A turizmus fellendítését célozná a dédai önkormányzatnak és Maros megye prefektusának az a terve, hogy átminősíttetnék, majd leaszfaltoznák az Istenszékére vezető erdei utat. Első lépésként a prefektúra már el is juttatta a Boc-kabinethez azt a kormányhatározat-javaslatot, amelynek alapján a Déda–Cofu erdei fakitermelő utat az erdészeti hivatal a község tulajdonába utalja át. Ioan Vancu, a felső-marosmenti község jegyzője lapunknak elmondta, hogy megyei szinten mind a prefektúra, mind a Romsilva vezetősége pozitív hozzáállást tanúsított az önkormányzat elképzelését illetően.
| Az Istenszéke 1380 m magas hegycsúcs a Kelemen-havasok délnyugati részén. Alapanyaga andezitből, szelektív erózióval keletkezett. Észak felé haladva, a Maros mentén az első magaslat, amelyet tiszta időben valamikor, a marosvásárhelyi vegyipari kombinát megépítése előtt már a száz kilométerre fekvő Marosludasról is látni lehetett. Nevét onnan kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít. Legkönynyebben Dédabisztra felől közelíthető meg, az út a csúcsig mintegy négy, négy és fél órát vesz igénybe, a szintkülönbség 800 m. A csúcs neve nemcsak földrajzi lexikonokban, útleírásokban, túraajánlatokban szerepel, Wass Albert révén a szépirodalomba is bekerült. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel, A funtineli boszorkány című regény hősnője, a szép havasi lány, Nuca. |
„Lényegében az út már a miénk, csak a kormányhatározatra várunk. Ha ténylegesen átvettük, uniós alapokra is pályázhatunk, hogy végre leaszfaltozhassuk” – fejtette ki Vancu. Az Istenszékére vezető Bisztra-völgyi út első, 7 kilométeres szakaszát már tavaly sikerült aszfaltburkolattal borítani. A SAPARD-program keretében megvalósult fejlesztést további 9 kilométer leaszfaltozásával folytatnák.
A hatóságok elképzelése szerint a beruházást európai uniós alapokból valósítanák meg. Marius Paşcan prefektus azt reméli, hogy amennyiben a kormány felvállalja a dédaiak tervét, további 700 ezer lejnek megfelelő összeget lehetne szerezni rá az Uniótól. Az egyelőre aszfaltozatlan útszakasz 220 lakóházhoz és szinte ugyanannyi nyaralóhoz vezet. „Az elképzelés nemcsak a környékbeli lakók, hanem az erdőtulajdonosok, illetve a kirándulók hasznára válna” – jelentette ki Paşcan.
Bár Ioan Vancu szerint a terv elnyerte Ábrán Péter, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályfelelősének tetszését is, tegnap délután kiderült, hogy sem a jegyző által említett munkatárs, sem a hivatal felelős beosztásban lévő alkalmazottai nem hallottak a dédaiak elképzeléséről. „Most hallom először” – nevette el magát kérdésünkre Ábrán, aki szerint a prefektus és a dédai elöljárók túlságosan naivak, ha azt hiszik, hogy uniós pénzből aszfaltos utat építhetnek az 1380 méteres csúcsig.
A szakember szerint a jelenlegi környezetvédelmi rendelkezések értelmében nagyon körülményes egy erdei út átminősítése. Mint mondta, ehhez hatástanulmányt kell készíteni, amelyet csak akkor hagynak jóvá, ha abból kiderül, hogy a leendő műút nincs káros hatással a vadállományra. „Én nem hinném, hogy a hatástanulmánnyal sikerülne bebizonyítani, hogy egy csúcsra vezető aszfaltos út és az itt zajló forgalom ne zavarná az állatokat.
Ez a rész környezetvédelmi folyosónak számít, több olyan nagyvad is van, amely innen vándorol a Kárpátokból a Mezőség keleti csücskébe és fordítva” – fejtette ki a Krónikának Ábrán. Mivel a térség egy része a Natura 2000 környezetvédelmi övezethez tartozik, Ábrán Péter szerint csekély az esély a terv megvalósítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Látogatottsági adatok