Marosvásárhely középkori temetőjének a maradványaira találtak rá a Bolyai Farkas Gimnázium udvarán a régészek, a szakemberek szerint a plébániatemplom is itt lehetett. „Régóta keressük a város plébániatemplomát, amelyről sejtettük, hogy a Bolyai tér, a Bolyai Farkas Gimnázium környékén lehetett” – nyilatkozta a Krónikának a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán régész. Mint mondta, korábban az iskolán kívül keresték az épületmaradványokat, de kiderült, hogy ott házsor volt, és csak a házak falmaradványait találták meg. Tavaly leaszfaltozták a Bolyai Farkas Gimnázium udvarán levő kosárlabdapályát, és ekkor a múzeum vezetősége megkérte az iskola igazgatóját, hogy az udvar többi részén ne újítsák fel a burkolatot, hogy ásatásokat végezhessenek.
Eddig nagy területen
A Bolyai Farkas Gimnázium udvarán a tanév befejezése után kezdték meg a feltárást. „Eddig tizenvalahány sír került elő. De nyilvánvaló, hogy több száz, netán több ezer sír volt a térségben. Ezek mind 1500 előtti temetkezések. A templomnak az egyik falát is megtaláltuk. Egyelőre egy 25 négyzetméteres szelvényt tártunk fel. Ez költséges ásatásnak számít, mert később vissza kell állítani a betont, és rá az aszfaltot. Jelenleg csak ekkora feltárásra volt pénzünk, illetve meglátjuk, hogy egyáltalán érdemes-e nagyobb feltárást végezni, és ennek érdekében nagyobb összegeket megpályázni” – nyilatkozta az igazgató.
A katolikus templom déli oldalából megtalálták a sekrestye falát is. Úgy néz ki, hogy a szentély szinte teljesen tönkrement. Ami még számottevő lelet, az egy ablakkeret-töredék, mesélte a szakember.
Kevés tárgyi emlék
A sírokban kevés a tárgyi emlék, nem is számítanak sokra, a középkorban ugyanis az emberekkel együtt nemigen temettek el tárgyakat. Egyelőre egy ruhakapocs került elő, ami későközépkori, de akár 16. századi is lehet. Köztudott, hogy a temető a 16. század végén már nem működött.
A várostörténet szempontjából egy feltételezett információt igazol a feltárt anyag: írásos dokumentumok alapján eddig is tudott volt, hogy a Bolyai Gimnázium térségében létezett valamikor a plébániatemplom és a temető. Igazi jelentősége a szélesebb körű feltárásnak lenne. A templom belsejében levő sírok tartalmazhatnak olyan jellegű anyagokat, amelyek ilyen szempontból jelentősek. Lehet, hogy korábbi fázisokból származó maradványokat is találnak. Az előkerült leletek ugyanis egy 16. századi átépítésre utalnak. Elképzelhető, hogy Árpád-kori maradványok is előbukkannak majd az ásatás során.
A kutatás az iskolaudvarnak körülbelül tíz százalékát érinti. A munkálat egy ütemterv alapján halad, erről a tanintézet vezetőségével is egyeztettek, mesélte Soós Zoltán. A sportpályát nem érinti az ásatás. A feltárt anyag múzeumba kerül, és az udvart eredeti állapotába állítják majd viszsza. Ha a leletek nagyon látványosak lesznek, akkor elképzelhető, hogy a múzeum egyezséget köt a tanintézettel, illetve az épület és a telek tulajdonosával, az Erdélyi Református Egyházkerülettel miszerint a múzeum megpályázza a területrendezést, és azt el is végzi, a munkálatnak pedig egy szabadtéri tárlat kialakítása is része lenne.
Soós Zoltán szerint eddig az volt a gond, hogy viszonylag nagy térségben keresték a plébániatemplomot. Most már ismerik az egykori helyszínt. A további feltárás az anyagiakon és a református egyházzal folytatandó egyeztetések eredményén múlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok