
Aggodalmának adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a tanügyi rendszerben várható átszervezések miatt.
2013. december 16., 17:082013. december 16., 17:08
2013. december 17., 12:142013. december 17., 12:14
Az RMPSZ szombati elnökségi ülésén állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy az átszervezés kapcsán az illetékesek kizárólag pénzügyi szempontokat vesznek figyelembe. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben Romániában a tanügyi törvény értelmében az oktatás országos prioritásnak számít, a 2014-es költségvetés nem biztosítja egy minőségi oktatási rendszer működtetését.
„A beiskoláztatási módszertanban levő megszorító intézkedések az egész romániai közoktatási rendszert érintik, de hatványozottan kihatnak a kisebbségi oktatásra: veszélyeztetik a vidéki kisiskolák létét, komoly összevonásokat írnak elő a városi iskolák esetében, megnehezítik a bentlakást is működtető intézmények helyzetét” – olvasható a szakmai szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában.
Ebben arra is rámutatnak, hogy a 2013/72-es sürgősségi kormányrendelet által megállapított fejkvóta rendszer sok esetben akkor sem biztosítja az iskolák működését, ha az osztályok átlagos vagy maximális létszámúak. A kisebbségi oktatást érintő korrekciós mutató kizárólag csak a kerettanterv által előírt órák kifizetését veszi figyelembe, s nem nyújt védelmet a kis létszámból eredő fenntartási gondokra, figyelmeztet az RMPSZ.
A szakmai szervezet arra is rávilágít, hogy a kormány a hiányos költségvetésből adódó problémák megoldását az önkormányzatokra próbálja áthárítani, holott azok anyagi fedezet hiányában nem tudják ezt felvállalni. „Belátjuk, hogy indokolt esetben szükség van az iskolahálózat racionalizálására, viszont elhibázott az oktatási rendszert teljes mértékben pénzügyi szempontoknak alávetni, hiszen ez az oktatási folyamat minőségbiztosításának rovására történik” – hangsúlyozza az RMPSZ elnöksége, arra is felhívva a figyelmet, hogy a fejkvóta rendszer nincs tekintettel a minőségi mutatókra.
Példaként említik, hogy az iskolák számára nem előnyös magasan képzett pedagógusokat foglalkoztatni, mert az megterheli a béralapot. „A kerettanterv alkalmazása diszkriminatív a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok esetében, hiszen veszélyezteti a második idegen nyelv tanítását, valamint a választható tantárgyak bevezetését” – emelik ki az állásfoglalás aláírói.
Az RMPSZ elnöksége azt is kifogásolja, hogy miközben módosító javaslatokat fogalmazott meg a tankönyvek pályáztatását, elbírálását, fordítását, megjelentetését és terjesztését szabályozó, nemrég közvitára bocsátott módszertan kapcsán, a minisztérium illetékesei ezeket nem vették figyelembe. „Tiltakozunk az eljárás ellen, amely kisebbségi jogainkat csorbítja, hátrányos helyzetbe hozza az anyanyelvű oktatásra jogosult tanulókat és azokat az intézményeket, kiadókat, amelyek a kisebbségi oktatás tankönyveinek kiadásában érdekeltek” – fogalmaz az RMPSZ elnöksége, arra kérve az illetékeseket, hogy tartsák be a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvényi előírásokat, és minden, a kisebbségeket érintő oktatáspolitikai intézkedés esetében konzultáljanak az érdekvédelmi szervezetekkel.
Mint arról beszámoltunk, a következő tanévtől nagyméretű átszervezések várhatók a romániai oktatási rendszerben, osztály- és iskolaösszevonásokra, tömeges elbocsátásokra kerülhet sor, miután az oktatási minisztérium bejelentette: nem hajlandó többet finanszírozni azon iskolák költségeit, ahol a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához.
A tanfelügyelőségeknek az iskolaigazgatókkal közösen stratégiát kell kidolgozniuk a bérek biztosítására. Bár az iskolák működtetőiként ebbe az önkormányzatok is bepótolhatnának, a törvény nem kötelezi őket erre. A magyar szakemberek abban bíznak, hogy a kisebbségi oktatás nem szenved kárt az átszervezés során, és a szórványban a szaktárca továbbra is biztosítja majd a magyar iskolák működéséhez szükséges pénzalapot.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
szóljon hozzá!