Mától minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell őriznie a telefonhívások adatait, vagyis azt, hogy kivel és honnan beszélünk – a hívást kezdeményező és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, kinek, honnan és mikor küldünk üzenetet. Az adattárolási kötelezettséget egy november közepén megszavazott törvény írja elő. A jogszabály szerint ugyanakkor az internetszolgáltatóknak március 15-étől kezdődően ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük a levelet, valamint a levélküldés idejét. A megőrzött adatok között gépünk IP-címe, valamint lakcímünk is szerepel. Ugyanezen naptól kezdve szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatainkat is: mikor és honnan kapcsolódtunk a világhálóra, mikor szakítottuk meg az internetkapcsolatot. A jogszabály szerint az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Az adattárolást előíró 2008/298 számú jogszabály november 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter a Krónika érdeklődésére elmondta: sajnálatos módon mindeddig nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály-alkalmazásról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. „Romániában nem ritka jelenség, hogy információhiány miatt egy-egy törvény tömeghisztériát kelt. Attól tartok, hogy ezúttal is így fog történni. Amúgy fölösleges kommentálni ezt a törvényt, amely egy uniós irányelv alapján készült, az EU tagállamaiban ez már nem számít újdonságnak” – mondta az exminiszter. Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke is, aki szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke a Krónikának elmondta: szerinte ez a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. „Ez mindenképpen egy felháborító intézkedés, ami ellen tiltakozni kell – jelentette ki a marosvásárhelyi emberjogi harcos. – Nem hinném, hogy az Unió a 2001-es terrortámadásokat követően, az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett hírszerzési modelleket kellene lemásolnia. Úgy tudom, az Európai Unió egyáltalán nem támogatja a »Nagy Testvér« koncepciókat. Remélem, nem tévedek.”
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzését szabályozó törvény az Európai Unió egy irányelvének elfogadását követően született: a 2006. március 15-én elfogadott rendelet célja azon tagállami rendelkezések harmonizálása, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy feldolgozott adatok megőrzésére vonatkozó szolgáltatói kötelezettségeket szabályozzák. A döntés annak érdekében született, hogy „ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak”.
A 2008/298 számú jogszabály célja segíteni a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket a tevékenységükben. A tárolt adatok a bűnüldöző és a hírszerzési szerveknek adhatók ki, azok kérésére. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) mindössze akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az információkat az e célra létrehozott adatbázisokban tárolják, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell állnia. A jogszabály összesen 2 189 telefon- és internetszolgáltatással foglalkozó vállalkozást érint. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Látogatottsági adatok