Mától minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell őriznie a telefonhívások adatait, vagyis azt, hogy kivel és honnan beszélünk – a hívást kezdeményező és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, kinek, honnan és mikor küldünk üzenetet. Az adattárolási kötelezettséget egy november közepén megszavazott törvény írja elő. A jogszabály szerint ugyanakkor az internetszolgáltatóknak március 15-étől kezdődően ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük a levelet, valamint a levélküldés idejét. A megőrzött adatok között gépünk IP-címe, valamint lakcímünk is szerepel. Ugyanezen naptól kezdve szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatainkat is: mikor és honnan kapcsolódtunk a világhálóra, mikor szakítottuk meg az internetkapcsolatot. A jogszabály szerint az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Az adattárolást előíró 2008/298 számú jogszabály november 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter a Krónika érdeklődésére elmondta: sajnálatos módon mindeddig nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály-alkalmazásról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. „Romániában nem ritka jelenség, hogy információhiány miatt egy-egy törvény tömeghisztériát kelt. Attól tartok, hogy ezúttal is így fog történni. Amúgy fölösleges kommentálni ezt a törvényt, amely egy uniós irányelv alapján készült, az EU tagállamaiban ez már nem számít újdonságnak” – mondta az exminiszter. Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke is, aki szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke a Krónikának elmondta: szerinte ez a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. „Ez mindenképpen egy felháborító intézkedés, ami ellen tiltakozni kell – jelentette ki a marosvásárhelyi emberjogi harcos. – Nem hinném, hogy az Unió a 2001-es terrortámadásokat követően, az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett hírszerzési modelleket kellene lemásolnia. Úgy tudom, az Európai Unió egyáltalán nem támogatja a »Nagy Testvér« koncepciókat. Remélem, nem tévedek.”
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzését szabályozó törvény az Európai Unió egy irányelvének elfogadását követően született: a 2006. március 15-én elfogadott rendelet célja azon tagállami rendelkezések harmonizálása, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy feldolgozott adatok megőrzésére vonatkozó szolgáltatói kötelezettségeket szabályozzák. A döntés annak érdekében született, hogy „ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak”.
A 2008/298 számú jogszabály célja segíteni a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket a tevékenységükben. A tárolt adatok a bűnüldöző és a hírszerzési szerveknek adhatók ki, azok kérésére. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) mindössze akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az információkat az e célra létrehozott adatbázisokban tárolják, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell állnia. A jogszabály összesen 2 189 telefon- és internetszolgáltatással foglalkozó vállalkozást érint. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Látogatottsági adatok