Mától minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell őriznie a telefonhívások adatait, vagyis azt, hogy kivel és honnan beszélünk – a hívást kezdeményező és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, kinek, honnan és mikor küldünk üzenetet. Az adattárolási kötelezettséget egy november közepén megszavazott törvény írja elő. A jogszabály szerint ugyanakkor az internetszolgáltatóknak március 15-étől kezdődően ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük a levelet, valamint a levélküldés idejét. A megőrzött adatok között gépünk IP-címe, valamint lakcímünk is szerepel. Ugyanezen naptól kezdve szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatainkat is: mikor és honnan kapcsolódtunk a világhálóra, mikor szakítottuk meg az internetkapcsolatot. A jogszabály szerint az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Az adattárolást előíró 2008/298 számú jogszabály november 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter a Krónika érdeklődésére elmondta: sajnálatos módon mindeddig nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály-alkalmazásról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. „Romániában nem ritka jelenség, hogy információhiány miatt egy-egy törvény tömeghisztériát kelt. Attól tartok, hogy ezúttal is így fog történni. Amúgy fölösleges kommentálni ezt a törvényt, amely egy uniós irányelv alapján készült, az EU tagállamaiban ez már nem számít újdonságnak” – mondta az exminiszter. Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke is, aki szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke a Krónikának elmondta: szerinte ez a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. „Ez mindenképpen egy felháborító intézkedés, ami ellen tiltakozni kell – jelentette ki a marosvásárhelyi emberjogi harcos. – Nem hinném, hogy az Unió a 2001-es terrortámadásokat követően, az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett hírszerzési modelleket kellene lemásolnia. Úgy tudom, az Európai Unió egyáltalán nem támogatja a »Nagy Testvér« koncepciókat. Remélem, nem tévedek.”
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzését szabályozó törvény az Európai Unió egy irányelvének elfogadását követően született: a 2006. március 15-én elfogadott rendelet célja azon tagállami rendelkezések harmonizálása, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy feldolgozott adatok megőrzésére vonatkozó szolgáltatói kötelezettségeket szabályozzák. A döntés annak érdekében született, hogy „ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak”.
A 2008/298 számú jogszabály célja segíteni a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket a tevékenységükben. A tárolt adatok a bűnüldöző és a hírszerzési szerveknek adhatók ki, azok kérésére. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) mindössze akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az információkat az e célra létrehozott adatbázisokban tárolják, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell állnia. A jogszabály összesen 2 189 telefon- és internetszolgáltatással foglalkozó vállalkozást érint. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok