2012. július 20., 09:372012. július 20., 09:37
„Sok gazdája van a Hargita-hegységnek, emiatt sok érdek is ütközik. Reményeim szerint a hegység rendezési tervének elkészítésével pont kerülhet a kínlódásokra” – vezette fel mondandóját a Hargita-hegység rendezési tervéhez szükséges háttértanulmányok csütörtöki bemutatóján Borboly Csaba.
A Hargita megyei tanácselnök szerint ideje lenne az érintetteknek eljutniuk oda, hogy ne csak a saját pár hektárjukat vagy sípályájukat nézzék, hanem érdekelje őket az is, hogyan lehetne összekapcsolni az egyéni érdekeket. „Az önök tulajdona a hegy, ezért az önök feladata, hogy beruházzanak. A megyei tanács abban tud segíteni, hogy egy egységes kép kialakításáról szóló, az egész hegységre vonatkozó rendezési tervet készíttet” – mondta a beszélgetésen jelen lévő, a Hargita-hegység környékén tevékenykedő közbirtokossági elnököknek, polgármestereknek, vállalkozóknak Borboly. Az önkormányzat által megrendelt rendezési tervvel tulajdonképpen olyan jogi keretet szeretnének létrehozni, amely megállítja az illegális tevékenységeket – falopást, vadállomány pusztítását, természetvédelmi területek károsítását –, melyek csökkentik a térség turisztikai vonzerejét.
A rendezési terv készítésével megbízott csíkszeredai Wallum tervezési iroda által felkért szakemberek bemutatták azokat a tanulmányokat, amelyekre a végső rendezési tervet alapozni fogjak. A tucatnyi tanulmányban a szakemberek többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hargita-hegységben viszonylag kevés az olyan szálláshely, amely az év minden napján fogadna vendégeket.
A hegységben található és a téli szezonon kívül is nyitva tartó éttermek száma is meglepően kevés, alig több mint tíz. A turisztikai szempontból hasznosítható létesítmények és helyek (turisztikai menedékházak, várromok, tőzeglápok) sincsenek minden esetben kitáblázva. Pozitívumként hozták fel viszont azt a tényt, hogy a hegység nagy része Natura 2000-es természetvédelmi területként van nyilvántartva.
Hanyatlóban van az erdőlopás is – hangzott el –, igaz, mindez azzal magyarázható, hogy elfogyott az őrizetlenül hagyott erdőkből a fa. „Három hónapja kezdtük el a tanulmányok készítését, amelyeket most mutatunk be. Ezt követően két hónapig tart a közös ötletelés időszaka, amelybe be szeretnénk vonni minden érintett személyt. Szeptember második felében kezdődhet a terv elkészítése, valamint a szakhatósági engedélyek beszerzése” – vázolta a további lépéseket Korodi Szabolcs, a Wallum Kft. alkalmazottja.
Kozán István
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.