
Fotó: Biró István
2012. november 15., 08:072012. november 15., 08:07
– Brassóiként miért döntött úgy, hogy sepsiszentgyörgyi körzetben indul a választásokon?
– Szeretek dolgozni. Számomra minden nap egy kicsit az Igazság Napja: a jogainkért, a javainkért dolgozni nem pusztán közéleti szerepvállalás kérdése, hanem mindennapjaim velejárója. Az elmúlt években is részt vettem minden olyan jogszabály előkészítésében, mely az erdélyi magyarság jogairól, javairól szól, ezt a munkát a törvényhozásban tudom folytatni.
Megkerülhetetlen például, hogy lesz egy új alkotmány, és nem mindegy, ebben hogy jelenik meg az erdélyiségünk, anyanyelvünk, a Székelyföld. Célunk, hogy a magyar nyelv hivatalos legyen ott, ahol a többség beszéli, ezzel párhuzamosan csökkentsük le a 20 százalékos küszöböt ott, ahol ehhez kötött a nyelvi jogok érvényesítése. Másrészt fontos, hogy megvédjük, amit eddig sikerült visszaszereznünk, de ezen túlmenően szerezzük vissza egyházaink és az erdélyi magyarság javait, oldjuk meg azokat a visszaigénylési kéréseket, melyek még mindig a hivatalok fiókjaiban rostokolnak.
– A korteskedés során milyen sajátos sepsiszentgyörgyi gondokkal szembesült?
– Sepsiszentgyörgyön bárhol jártam, leggyakrabban a munkahelyteremtés igényével szembesültem. De ez így van bárhol az országban, hiszen a munkahely bevételt, vásárlóerőt és gazdasági fellendülést eredményez. A jövőben ennek a megoldása a legnagyobb kihívás minden romániai politikai szereplő számára. Természetesen vannak specifikus gondok, például a terelőút megépítése, amelynek a terve már körvonalazódna – de forrásokat kell találni a kivitelezésére – vagy az aszfaltozás, csatornázás.
Ezek egy része az önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem az a célunk, hogy egymásra rátelepedjünk, hanem hogy csapatban dolgozzunk. Hiszem, hogy csak a csapatmunka lehet igazán eredményes: ha van egy jó polgármester, akkor az ő munkáját kell erősítse a parlamenti képviselet vagy akár a kormányzati szerepvállalás, megfelelő jogszabályok kidolgozásával, valamint állami és európai források idevonzásával.
– Brassóiként hogyan látja a brassói szórvány és a háromszéki székelység kapcsolatát?
– A tömbmagyarság és a szórvány közötti kapcsolat erősítése nem új keletű kérdés, az RMDSZ már évekkel ezelőtt meghirdette a Magyar Szórvány Napját, ami éppen ma lesz. Brassóban a háromszéki, hargitai és a szórványmegyék képviselői találkoznak. Mindenképpen szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, a szórványnak juttatni kell a tömbmagyarhangulatból, az együttműködés a kultúra, az oktatás, csereprogramok és sok más területen megnyivánulhat, és mindennapi kell legyen.
– A Mikó-ügy mennyire kerül előtérbe a kampány során?
– A Mikó-ügy semmiképpen nem kampányeszköz számomra. Ennek ellenére nem tudom megkerülni a témát, mert a per folyamatban van, annak alapfokú elítéltje vagyok, és figyel erre a közvélemény. Nem tagadhatom el, hogy közöm van a Mikó-ügyhöz, különösen addig, amíg nem születik végleges döntés.
– Milyen üzenetet fogalmaz meg a választóinak?
– A jogaink, javaink, jövőnk jelmondatomban minden benne van, ami számomra fontos: a közösségi jogokkal foglalkoztam eddig is, és ezentúl is ezt teszem. Ebben természetesen benne van az autonómia is, ami nem egy puszta fogalom, hanem amit fel kell tölteni tartalommal. Fontos a javaink védelme és visszaszerzése, bizalom a szülőföldben, az otthonteremtésben és a hit a jövőépítésben.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.