
Fotó: Biró István
2009. november 06., 09:312009. november 06., 09:31
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) az elnöke, Lászlófy Pál, valamint Dumitru Matei Maros megyei főtanfelügyelő is részt vett azon a marosvásárhelyi tanácskozáson, melyen a térség magyar iskolaigazgatói, aligazgatói a jövő tanévre vonatkozó beiskolázási tervekről értekeztek.
Az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatója jelezte: főként azért van szükség arra, hogy már most elkezdjék a magyar tannyelvű kilencedik osztályok listájának az összeállítását, hogy elkerülhető legyen az olyan kínos hercehurca, mint ami idén tavasszal kialakult, amikor a tanfelügyelőség nem indított elég osztályt a magyar ajkú, általános iskolát végző diákok számára. A 2009/2010-es tanévre végül 59 magyar osztályt hagyott jóvá a minisztérium, de különböző okok miatt csak 56 osztály telt meg.
Maros megyében jelenleg 917 tanintézet működik, Dumitru Matei szerint azonban csak 500–600-ra lenne szükség. „A továbbiakban racionalizálni kell az iskolák számát, ugyanakkor a szakoktatási struktúra kialakításakor feltétlenül figyelembe kellene venni a piaci követelményeket” – mutatott rá a főtanfelügyelő.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta: míg tavaly 1892 magyar tanuló végzett a 8. osztályokban, számuk idénre 1713-ra csökkent. Eszerint a következő tanévben 60 magyar osztályt kérnének a tanügyi tárcától. Horváth Gabriella szerint arra van esély, hogy 55-56 osztály telik meg jövőre, hiszen mindenképpen lesz lemorzsolódás. Dumitru Matei bejelentette, hogy a tanfelügyelőség november 15-éig elvégzi a nyolcadikosok körében azt az átfogó felmérést, amelynek célja az, hogy a valós igények alapján alakuljon ki a jövő évi középiskolai osztályok struktúrája.
Miután a főtanfelügyelő távozott az értekezletről, és a magyar pedagógusok magukra maradtak, kialakult az a vélemény, miszerint az általános iskolák magyar vezetői feltétlenül el kell, hogy készítsék a magyar tanulók és főleg a szülők körében azt a felmérést, ami remélhetőleg reálisan tükrözi majd az igényeket.
Sokan azon a véleményen voltak, hogy nem egy lehetőséglista alapján kell kikérdezni a tanulókat, ami arra vonatkozik, hogy miből választhatnak, hanem egyszerűen arra kell rákérdezni, hogy milyen jellegű osztályokat szeretnének a szülők és a tanulók az adott települések tanintézményeiben.
A magyar óvodákért felelő Maros megyei tanfelügyelő, Kovács Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes községekben túl könnyedén lemondanak a pedagógusok az óvodai magyar csoportokról. „Ha a gyerekek nem járnak magyar óvodába, akkor nagyobb az esélye annak, hogy az iskolában is a román részlegre íratják be a szülők a kisdiákokat” – hívta fel a figyelmet Kovács Júlia.
A szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont igazgatója, Vass Ferenc szerint a román szülők sokkal öntudatosabbak, mint a magyarok: összetartanak, és mindig pontosan tudják, hogy mit kérjenek a tanfelügyelőségtől.
Ezt a fajta tudatos kiállást várja el a magyar szülőktől is. Lászlófy Pál ebben a kontextusban arra hívta fel a figyelmet, hogy feltétlenül létre kellene hozni a magyar szülői bizottságok országos szervezetét, amely jogi személyiségként mindenkor hatékonyan tudna fellépni a vitás kérdések tisztázásában, a magyar tanulók jogainak érvényesítésében.
Fazakas Piroska nagysármási angol szakos tanárnő a Krónikának jelezte: habár a mezőségi község lakosságának körülbelül a negyven százaléka magyar ajkú, évek óta nem sikerül egyetlen magyar 9. osztályt sem indítani a településen.
„Eddig az volt a kifogás, hogy még magyar nyelv és irodalom szakos tanárunk sincs, de most már van, és szinte minden tantárgyat megfelelő képzettségű magyar ajkú pedagógus tudna oktatni” – nyilatkozta lapunknak a tanárnő. A jelenlegi tanév végén 14, a következőben pedig 18 magyar gyerek végez Nagysármáson. Az RMPSZ helyi vezetősége támogatást ígért a tanárnőnek.
Az értekezleten Lászlófy Pál bejelentette, hogy mivel 70 éves, visszavonul, lemond az RMPSZ elnöki tisztségéről, átadja helyét egy fiatalabb pedagógusnak.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.