2009. december 11., 10:302009. december 11., 10:30
A dicsőszentmártoni törvényszéken már két meghallgatás zajlott le annak a pernek a keretében, amelyet egy holland magánszemély, Heijmen Westerveld, illetve három civil szervezet indított a mikefalvi polgármesteri hivatal, a községi önkormányzat, valamint a Maros Megyei Tanács ellen. A haranglábiak szerint a peres ügy mögött külföldi emberjogi és segélyező szervezetek viszálya áll.
Heijmen Westerveld a 2000-es évek elején nagy elképzelésekkel érkezett Haranglábra – idézi fel a Krónikának Kertész István mikefalvi jegyző. „Az volt a terve, hogy megtanítja gazdálkodni, élni a roma közösséget. Lovakat vásárolt, baromfit, csakhogy a lovakat nem volt miből tartani, mert a romáknak földje nincs, takarmányt nem tudtak beszerezni” – ecseteli. Másoktól azonban úgy tudjuk, Westerveld lényegében hittérítőként jött Haranglábra.
„A sajtóból értesültünk róla, hogy a polgármesteri hivataltól valamiféle kártérítést követel a holland férfi negyven család számára, amelyek a cigánytelepen laknak. Családonként 3000 eurót, mert azt állítja, hogy enynyi hasznuk lett volna az ő akcióiból, ha véghez tudta volna vinni azokat. Három szervezet és egy magánszemély, Heijmen Westerveld a felperes” – részletezte Kertész István. A sajtóhoz is eljuttatott törvényszéki beadványt az Arma Lazarus, a Sammenleven Volgens Bijbelse, valamint a Joshua Roma Agro Traditional Westerveld egyesület írta alá, ez utóbbit Mikefalván jegyezték be.
Westerveld jelenleg Hollandiában tartózkodik, és csak a következő tárgyalásra, januárban tér vissza Romániába, tudjuk meg a helyszínen. Álláspontját viszont részletesen megismerhetjük abból a tájékoztatóból, törvényszéki beadványból, amelyet eljuttatott a sajtóhoz is. Szerinte a mikefalvi önkormányzat és közvetve a megyei tanács 2000. és 2009. között „szisztematikusan akadályozta a nemzetközi segélyszervezetek és emberjogi szervezetek akcióit”, amelyek mögött az Amerikai Egyesült Államok kormányának szegénységfelszámoló programja áll. A törvényszéki beadvány szerint a község képviselő testülete több haranglábi roma gyerek haláláért felelős, ezért azt indítványozzák, hogy a polgármester kerüljön rács mögé, amiért embertelen sorsban tartja a haranglábi roma közösséget.
„Az említett periódusban az önkormányzatnak senkivel nem volt szerződése, minket nem kértek meg semmire ilyen téren” – állítja azonban a mikefalvi jegyző, aki átiratot küldött a dicsőszentmártoni törvényszéknek, amelyben jelezte: nem akadályoztak semmiféle humanitárius akciót. „Igaz, hogy tavaly többször is azt kérte tőlünk ez a holland férfi, hogy kössünk együttműködési szerződést. De ez a téma nem is került a helyi tanács elé, mert Westerveld úr lehetetlen dolgokat követelt.
Például azt, hogy mi biztosítsunk ingyenesen telkeket, adjunk erdőt az ő Haranglábon bejegyzett cégének. Arra is felszólított minket, hogy építsünk házat a romáknak, de erre nekünk nincs anyagi alapunk. A földek, erdők magántulajdonban vannak. Hogy vegyük el valakitől ezeket, hogy odaadjuk neki vagy a romáknak? Mi, az új vezetőség nem tehetünk arról, ha a korábbi elöljárók vagy tanácsosok szóbeli ígéretet tettek valakiknek. Leírva semmi nincs, tehát minket nem terhel jogi felelősség” – szögezi le Kertész.
Egy további vád az, hogy a polgármesteri hivatal lebontotta a cigányok házait, és úgymond gettót épített számukra, elkülönítve őket a más nemzetiségű lakosságtól, amit tiltanak a nemzetközi jogszabályok. Mindez abban az időszakban történt, amikor Szilágyi Sándor előbb alpolgármester, majd 2004. és 2008. között polgármester volt. „A cigányok a Harangláb határában levő domboldalban, földbe vájt odúkban laktak, amelyeket hulladék anyaggal fedtek be.
Aztán jött egy finn polgár, Mauri Ojala volt hajóskapitány, aki házakat épített nekik. 2004-ben hat ház készült el és kettőnek az alapja, de azok végül nem épültek fel” – idézi fel Szilágyi. Hozzáteszi: akkoriban rengeteg eső esett. A cigányok maguk döntötték le sárházaikat, és foglalták el a finn házakat, amiket azonban néhány év alatt le is laktak. Most egy-egy téglaházban 10-12 család zsúfolódik össze. Egyeseken már ajtó sincs, döngölt föld a padlójuk, a födémeket, csatornákat pedig eladták a romák, így ma már a téglaépületeket is kukoricakóré fedi. Azok a családok, amelyek nem férnek be a négy „finn” házba, vályogból tákoltak maguknak lakóalkalmatosságokat.
„Igazából az történt, hogy a holland sok pénzt költött el. Különböző szervezetek rábízták a segélyösszegeket, ám nem tud elszámolni. Mauri Ojalára próbálja kenni a felelősséget. Ez segélyszervezetek közötti harc tulajdonképpen” – véli a nyugalmazott polgármester, Szilágyi Sándor. „Persze, mi örvendtünk, hogy a finn mégis épített valamit. Az, hogy mi gettóba költöztettük a cigányokat, nem igaz. Soha nem laktak benn a faluban. Innen-onnan érkeztek, nomád cigányok voltak, s önkényesen elfoglalták azt a területet, ahol élnek. Maurinak nem volt építési engedélye, a házak nincsenek telekkönyvezve.
Mauri román feleséget vett el Radnót mellől, gyerekük született, s mikor az iskoláskorú lett, három éve visszamentek Finnországba. Neki itt több hektár földje van, s azt helyiekkel művelteti” – magyarázza Szilágyi. Mint mondja, a siralmas haranglábi roma telep problémája a bukaresti hatóságokhoz is eljutott, a Tăriceanu-kormány romaügyi megbízottja kiszállt a helyszínre, de ennek a látogatásnak nem volt semmilyen konkrét eredménye. A romániai holland nagykövet is járt korábban Haranglábon, hogy megnézze: mire jutottak a romák holland támogatással.
A volt elöljáró arra is kitért, hogy Heijmen Westerveld felépíttetett ugyan egy közösségi házat, szegénykonyhát, szociális otthont akart működtetni, de nem a megfelelő módon kezelte a romákat, együtt élt velük, sokszor meg is verték őt. A program pedig dugába dőlt.
A második alperes, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Szabó Árpád úgy véli: „A felperes tévedésben van, azt hiszi, hogy a mikefalvi önkormányzat alá van rendelve a megyei tanácsnak. Lehet, hogy ez Hollandiában így van. De itt erről szó sincs. Tehát minket ténylegesen nem terhel semmilyen felelősség”.
Balázs-Kovács Zoltán technológia- és informatikatanár több éve oktat Haranglábon. „A 107 gyerek fele roma nemzetiségű. A roma gyerekek többsége a telepről jár, azaz inkább nem jár iskolába. Ha sok eső esik, nem lehet átvergődni a telepet és falut elválasztó sártengeren. Nagy probléma, hogy óvodába egyáltalán nem járnak. Ezért idén nyári óvodát szerveztünk számukra, hogy valamire mégis megtanítsuk őket, mire iskolába kerülnek” – részletezi a nehézségeiket a tanár. A Mikefalva községhez tartozó hét iskola közös igazgatója, Balázs-Kovács Erzsébet arról tájékoztat, hogy a haranglábi iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is feljelentették.
„Azzal vádoltak bennünket, hogy elkülönítjük a gyerekeket. Csakhogy olyan állapotban jönnek iskolába, hogy nem lehet egy padba ültetni őket azokkal, akik a faluban élnek. Mi próbáltuk rendezni a helyzetet. Mikor a roma gyerekek megérkeznek, megmosdatjuk őket, köpenyt, zoknit, cipőt adunk rájuk – ezeket saját pénzünkből vásároltuk. De egy idő után ők maguk váltak ki a többiek közül. Ezért az összes roma gyerekkel egyetlen tanítónő foglalkozott.
Ekkor ment a feljelentés ellenünk. Pedig voltak eredmények. Most inkább nem jönnek iskolába. Vagy nagyon ritkán. Sajnos állandóan fertőzöttek, tetvesek, rühjárvány is volt az iskolában” – panaszolja az igazgatónő. A magyar és román szülők a prefektúrán emeltek panaszt, amiért az iskolában meghűtik, megbetegítik a csemetéiket, mivel a roma gyerekek miatt állandóan szellőztetni kell. Azért is aggódnak, hogy a cigány gyerekek betegséget terjesztenek.
A prefektus, valamint a diszkriminációellenes tanács utasítására eközben a tanárok, tanítók továbbra is próbálják közös osztályban tartani a különböző nemzetiségű tanulókat. A tanár házaspár extrém esetekről is beszámolt. Például nemrég az egyik roma gyerek a tanteremben, a tanár és a kollégái szeme láttára tolta le nadrágját, s ott végezte a nagydolgát. Majd mintha mi sem történt volna, visszaült a padba.
A tanár házaspár kalauzolásával vergődünk ki a romatelepre. A felnőtt cigányok egymás szavába vágva, magyarul, románul, cigányul sorolják panaszaikat, kéréseiket: „Építsenek nekünk házakat.... Egy házban tíz-tizenkét család vagyunk... Senki nem dolgozik... Nincs munka, nincs vizünk, ételünk... A szászcsávási cigány gyerekek kapják a magyar pénzt, de nekünk nem adnak, mert román iskolába mennek a gyermekeink. Adjon valami ételt a prímár... Meghalunk... Hideg van... Amit ad, a 20 lejt, a „szocsiálpénzt”, azt b...a meg!”
A tanároktól tudjuk, hogy a roma szülők közül többen arra kényszerítik gyerekeiket, hogy Dicsőszentmártonban kolduljanak, s ha nem hoznak haza megfelelő mennyiségű pénzt, akkor a gyerekeket kegyetlenül megverik. A gyerekkorból éppen kinőtt fiatalok rendszeresen kukáznak Dicsőben.
„Az igazság valahol a középúton van. Én sok mindenben nem értek egyet Heijmen Westervelddel, nem úgy dolgozott, ahogy kellett volna, de az is tény, hogy a helyi hatóság semmit nem tesz annak érdekében, hogy ezt a roma közösséget kimozdítsa a középkori állapotból, amiben sínylődnek” – fogalmaz a Roma Párt Maros megyei szervezetének a vezetője, Zelariu Petre, aki azonban elismeri, hogy ő is segített Westerveldnek a per beindításában. „Nem hiszem, hogy bármilyen kártérítést is kapjon ő vagy a segélyszervezetek vagy éppen a roma családok, mert a polgármesteri hivatalt törvényesen nem terheli felelősség. A tulajdonképpeni célunk a perrel az volt, hogy felhívjuk az ország, a világ figyelmét a katasztrofális haranglábi helyzetre” – summáz Zelariu.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.