A brassói álomjégcsarnok ára

Brassónak és a hazai jégkorongnak mindenképpen szüksége volt a Cenk alatti jégcsarnokra, a költségek törvényességét vizsgálják ki az állami hatóságok – állapították meg a Krónika által megkeresett RMDSZ-es politikusok. Brassóban idén februárban adták át az ország legmodernebb sportlétesítményét. Három év múlva, 2013-ban Románia rendezi az Európai Fiatalok Téli Olimpiáját, ennek a brassói jégcsarnok lesz az egyik házigazdája. A fedett pályát gyors- és műkorcsolyázók is használhatják, s itt játssza majd le mérkőzéseit a Brassói Fenestela jégkorongcsapata is.

A létesítményt közpénzből finanszírozták, a fejlesztési minisztérium és a helyi önkormányzat közel 12 millió eurót költött a műjégpályára. Az összeget azonban gyanúsan soknak találták a sportújságírók és az ellenzéki politikusok. A Gazeta Sporturilor felfedezte, hogy Miskolcon egy hasonló jégcsarnokot mindössze 4 millió euróból építettek fel. A lap összehasonlította a két pálya paramétereit: Brassóban 1200 ülő- és 600 állóhely van a nézőtéren, a jég felülete 61+31 méter és hat öltözőt építettek, Miskolcon a helyek száma és a jég nagysága azonos, és öttel több öltöző készült. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai az elmúlt héten több mint száz aláírással nyomatékosított kérést nyújtottak be a parlament Állandó Bizottságához, hogy hozzon létre egy testületet, amely kivizsgálja, hogyan költötték a közpénzt a brassói jégpályára. A bizottság hétfőn napirendre tűzött megalakítását azonban elhalasztották. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusai úgy nyilatkoztak, hogy a brassói korrupcióellenes ügyészség már vizsgálódik az ügyben. A PDL-s Ciprian Dobre úgy fogalmazott, mindenképpen megkérdőjelezhető, ha egy létesítmény háromszor több pénzbe kerül Romániában, mint máshol Európában.

Tánczos Barna, a fejlesztési minisztérium államtitkára, a Román Jégkorongszövetség elnöke a Krónikának elmondta, túlzásnak tartja, hogy a brassói jégcsarnokot a miskolcival hasonlítják össze, hiszen Miskolcon nem nulláról kezdték az építkezést, a pálya, az öltözők, az irodák megvoltak. Négymillió euróból sehol nem lehet a brassói jégcsarnokhoz hasonló létesítményt felépíteni. Nemcsak a brassói, hanem a hazai jégkorongnak is szüksége van az infrastruktúra-fejlesztésre, hiszen e nélkül a sportágat sem lehet fejleszteni, hangsúlyozta Tánczos, aki szerint a jégkorong átka, hogy drága infrastruktúrát kell létrehozni. Az általa kezdeményezett jégpályaépítő programból eddig csak a brassói csarnok valósult meg, de ha a válság nem késlelteti, a karcfalvi is megépült volna. A sportvezető bízik benne, hogy sikerül befejezni, és Gyergyószentmiklóson is el lehet kezdeni egy új csarnok építését. Mint mondta, vidéken legalább öt közepes méretű műjégpályára van szükség, és a fővárosban egy nagyméretű, 10–15 ezer férőhelyes multifunkcionális csarnokra. Tánczos felesleges cirkusznak nevezte a brassói jégcsarnok körüli vizsgálódást. Kovács Attila, a Brassó megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke a Krónikának elmondta, a megyeszékhelynek több hasonló beruházásra van szüksége, a közpénzek elköltésének törvényességét pedig az erre hivatott hatóságoknak kell megállapítaniuk.