Állandó jelenlét. Hétfő délután Szamosújvár, Beszterce, Marosvásárhely, Szászrégen, Szováta felett körözött a NATO tartálygépe
Fotó: Képernyőfelvétel
Talán soha nem követték annyian napi vagy még gyakoribb rendszerességgel a Flightradar24 nevű repülőgépkövető-alkalmazást, mint az Ukrajnában dúló háború kitörése óta. Azóta ugyanis a repülés iránt amúgy nem érdeklődő lakosság is látja-hallja, hogy egy-egy gép állandóan Erdély felett köröz. A jelenségről szakértőkkel beszélgettünk.
2022. március 07., 19:362022. március 07., 19:36
2022. március 07., 19:422022. március 07., 19:42
Az orosz–ukrán háború kitörése óta megsokasodtak Románia légterében a katonai repülőgépek. Erdély-szerte, de főként Székelyföld felett gyakran lehet hallani hajtóműzúgást, sőt a felbukkanó kondenzcsíkok sem mindig nyílegyenesek, amint azt a kereskedelmi járatok esetében megszokhatta, aki az eget kémleli.
A Hotnews.ro hírportál a napokban arról számolt be, hogy
Az alkalmazás „sztárja” különben a Boeing KC–135 Stratotanker utántöltő tartálygép, amely szinte folyamatosan köröz a Székelyföld felett. A tartálygépet az alkalmazáson világszerte rengetegen, több ezren követik folyamatosan, az első között van a követők számát illetően.
és ezt többször is megteszi, de hétfőn például a Kolozsvár–Marosvásárhely–Nagybánya háromszögben mozgott hosszú órákon keresztül.
Tódor László autómérnök, aki évtizedeket repült vitorlázó- és motoros gépekkel, a Krónika megkeresésére elmondta, a Boeing 135T Stratotanker „parkolópályája” van Székelyföld felett, itt köröz, és a határzónában járőröző vadászrepülők és légtérellenőrző AWACS-ok (Airborne Warning And Control System) levegőben történő utántöltését biztosítja. A tartálygép legalacsonyabban 25 ezer lábon, vagyis 8 ezer méteren repül, derült időben szabad szemmel is látható lenne, de így is észrevehető néha a kondenzcsíkja.
A szakember elmondása szerint a tartálygép akkora, mint az utasszállító Boeing 707-es jet repülőgép, ezt is eredetileg utasszállítónak gyártották, utólag alakították át katonai célokra. Tódor László rámutatott, ha a vadász- és a radargépek a levegőben megtankolnak, akkor akár hét-nyolc órát is a levegőben tudnak maradni, azért kell leszállniuk, mert a gázturbinákban pótolni kell az olajat, és a pilóták állóképessége is véges.
„Nem véletlenül keringenek a tartálygépek, európai léptékben kell gondolkodni, Románia határa egybeesik a NATO határával, és mivel Ukrajnában háború dúl, állandó a készültség, a határ mentén folyamatosan repülők köröznek, egy pillanatig sem hagyják a légteret felügyelet nélkül” –
magyarázta a látottakat megkeresésünkre Jakab István Barna repülőmérnök is. A jelenleg a Kovászna megyei önkormányzat alelnöki tisztségét ellátó szakember rámutatott,
Ez utóbbiak nem rendelkeznek úgynevezett transzponderrel, vagyis radar-válaszjeladóval, így nem látszanak a Flightradar24 alkalmazásban.
Jakab István Barna elmondta, a tartálygépek Németországból, Angliából, Spanyolországból szállnak fel, a spanyolországi nagy NATO-bázisról irányítják ezeket. A jelenlegi készültségi állapotban a határ mentén állandó a járőrszolgálat, egy pillanatig sem hagyják a légteret felügyelet nélkül, folyamatosan készen állnak a beavatkozásra, hiszen az orosz gépek bármikor próbára tehetik az éberségüket, részletezte a repülőmérnök. Ezt is bizonyítja, hogy a háború első napján a román vadászgépek leszállásra kényszerítettek egy eltévedt ukrán Szu–27-et.
Ha a szomszédos országban háború van, egy támadás nem érhet váratlanul, tehát a járőröző gépek azonnal kiszúrják, ha idegen, beazonosítatlan repülőt észlelnek. Ugyanakkor a „kémrepülők” radarral pásztázzák a határon túli területet, távolról figyelik a légtér forgalmát, óvják Románia, és egyúttal a NATO légterének sérthetetlenségét.
Jakab István Barna arra is kitért, jórészt azért éppen Székelyföld felett vannak a tartálygépek, mert távolabb kell lenniük a határtól és a katonai repülőterektől is. Támadás esetén első lépésben a katonai bázisokat, katonai reptereket bombázzák le, onnan már nem tudnak újabb gépek felszállni, így ha például Olaszországból, Spanyolországból kell vadászgépeket indítani, hogy védjék a NATO légterét, azok üzemanyagpótlását is biztosítani tudja a tartálygép.
Fotó: Képernyőfelvétel
A tartálygép jelenléte miatt Háromszéken is sokan aggodalmaskodnak, előfordult, hogy valaki benzinszag miatt panaszkodott, úgy vélte, azért érzi, mert felette kering a Boeing KC–135 Stratotanker.
Jakab Barna István elmondta, a tartálygép nem veszélyes, és nem is szennyez különösebben. „Igaz, hogy felettünk köröz, itt égeti az üzemanyagot, ám amikor a legalacsonyabban száll, akkor is 25 ezer láb magasan, vagyis 8 ezer méteren van, a hajtóművekből kiáramló égéstermékeket távolabbra sodorja a szél” – részletezte a repülőmérnök. Arra is kitért, hogy egy csepp üzemanyag sem juthat ki a levegőbe, mert azonnal kigyúlna a tankoló repülő, tehát teljesen kizárt, hogy bárki benzinszagot érezzen, mert felette zajlik a levegőben a repülőtankolás.
– magyarázta a szakértő.
A háború kirobbanása óta több NATO-tagállam küldött repülőket Romániába. A Hotnews.ro információi szerint az amerikai légierő európai egységeiből Romániába irányítottak két F–35 Lightning II típusú „lopakodó” vadászbombázót, nyolc F–16 Fighting Falcon vadászgépet, Olaszországból nyolc, Németországból hat Eurofighter Typhoon érkezett, ugyanakkor készültségben van a romániai légierő tizenhét F–16-osa és mintegy húsz MiG–21 Lancer.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!