Fotó: RMDSZ
A romániai magyar oktatás helyzetéről tájékozódott Marosvásárhelyen Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki romániai magyar politikusokkal, oktatási szakemberekkel folytatott megbeszélést.
2018. december 06., 19:122018. december 06., 19:12
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tájékoztató hírlevele emlékeztetett, hogy a diplomata a legmagasabb rangú diplomata a világon, aki kisebbségvédelemmel foglalkozik és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége meghívására látogatott Erdélybe.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor házigazdaként elmondta: az erdélyi magyarság száz éve vált kisebbséggé, és azóta az anyanyelvű oktatás ügye folyamatos küzdelem számára, hiszen a román állam részéről számos kísérlet történt annak akadályozására, visszaszorítására.
Fernand de Varennes elmondta:
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő azt emelte ki, hogy a romániai törvények első ránézésre jól mutatnak, de ugyanez nem mondható el az alkalmazásukról. Kiemelte: a jogi keret ott a legsérülékenyebb, ahol a magyarság számaránya 10 százalék körüli és egy-egy osztályt vagy tagozatot tudnak működtetni, ugyanis ott a legerősebb az asszimilációs nyomás.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Romániában mintegy 150 ezer nemzetiségi gyerek vesz részt az anyanyelvű oktatásban, akiknek zöme magyar. Több mint 2000 helyszínen zajlik magyar nyelvű oktatás. Az ügyvezető alelnök a felsőoktatásra is kitért, és felhívta a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, ahol nem alkalmazták az oktatási törvény előírásait, így nem hozták létre az egyetemen belül a magyar intézeteket.
A kisebbségi különmegbízott Ferencz Csabával, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tájékoztatási alelnökével is találkozott, aki ismertette az SZNT másfél évtizedes munkáját, és nyomatékosan felhívta a figyelmét a székelységet ért súlyos jogsérelmekre, különös tekintettel azokra, amelyek Románia uniós csatlakozása után történtek.
A diplomatát Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke is fogadta marosvásárhelyi hivatalában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!