
Fotó: RMDSZ
A romániai magyar oktatás helyzetéről tájékozódott Marosvásárhelyen Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki romániai magyar politikusokkal, oktatási szakemberekkel folytatott megbeszélést.
2018. december 06., 19:122018. december 06., 19:12
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tájékoztató hírlevele emlékeztetett, hogy a diplomata a legmagasabb rangú diplomata a világon, aki kisebbségvédelemmel foglalkozik és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége meghívására látogatott Erdélybe.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor házigazdaként elmondta: az erdélyi magyarság száz éve vált kisebbséggé, és azóta az anyanyelvű oktatás ügye folyamatos küzdelem számára, hiszen a román állam részéről számos kísérlet történt annak akadályozására, visszaszorítására.
Fernand de Varennes elmondta:
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő azt emelte ki, hogy a romániai törvények első ránézésre jól mutatnak, de ugyanez nem mondható el az alkalmazásukról. Kiemelte: a jogi keret ott a legsérülékenyebb, ahol a magyarság számaránya 10 százalék körüli és egy-egy osztályt vagy tagozatot tudnak működtetni, ugyanis ott a legerősebb az asszimilációs nyomás.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Romániában mintegy 150 ezer nemzetiségi gyerek vesz részt az anyanyelvű oktatásban, akiknek zöme magyar. Több mint 2000 helyszínen zajlik magyar nyelvű oktatás. Az ügyvezető alelnök a felsőoktatásra is kitért, és felhívta a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, ahol nem alkalmazták az oktatási törvény előírásait, így nem hozták létre az egyetemen belül a magyar intézeteket.
A kisebbségi különmegbízott Ferencz Csabával, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tájékoztatási alelnökével is találkozott, aki ismertette az SZNT másfél évtizedes munkáját, és nyomatékosan felhívta a figyelmét a székelységet ért súlyos jogsérelmekre, különös tekintettel azokra, amelyek Románia uniós csatlakozása után történtek.
A diplomatát Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke is fogadta marosvásárhelyi hivatalában.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!