Inkább ne szippantsunk bele. Orrfacsaró bűz terjeng a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kolozs megyei környezetőrség, illetve a prefektúra szerint sem kell fellépni a Kolozsváron és környékén ismét fojtogató bűz okozójával szemben, amelyről ezúttal egyértelműen megállapítható, hogy egy tyúkfarm. A Tordatúr területén termőföldet trágyázó Transavia eljárása kellemetlen, ám minden előírásnak megfelel – erősítette meg a Krónikának Tasnádi István Szilárd alprefektus. A helyi polgármester szerint Svájc „még büdösebb” ilyenkor, „egyesek túl érzékenyek” nálunk.
2024. március 27., 18:572024. március 27., 18:57
2024. március 27., 21:462024. március 27., 21:46
Két napja ismételten orrfacsaró bűzt kénytelenek belélegezni a kolozsvári és környékbeli lakosok: a gyomorforgató szag széljárástól függően hol erősebben, hol gyengébben érződik, el-eltűnik és visszatér. Jelenlétét kedden és szerdán a kincses város több negyedében észlelték, a Monostoritól egészen a Györgyfalvi városrészig.
Mint ismeretes, a probléma visszatérő, hiszen tavaly augusztus-szeptemberben is nagy felháborodást keltett, hogy heteken keresztül sokszor elviselhetetlen bűz terjengett az immár nyugat-európai nagyvárosokkal vetekedni kívánó, életminőség szempontjából az európai top 10-be sorolt Kolozsváron és agglomerációjában.
amikor a kánikula miatt tényleg elviselhetetlenné vált a leírhatatlan szag: az emberek bezárkózva izzadtak munkahelyükön, este lakásukban a hőségben, mert ha ablakot nyitottak, még inkább a rosszullét környékezte őket a beáramló dög- és ürülékszag fojtogató keveréke miatt.
Környezetvédők azonnal a hírhedt régi pataréti szemétlerakó közelében megépített új integrált hulladékkezelő központot (CMID) nevezték meg a bűz forrásaként. Eleinte Emil Boc polgármester is erre hajlott, azonban az első hatósági vizsgálatok nem mutattak ki látványos légszennyezést a helyszín közelében. Az ügy pikantériája, hogy éppen ebben az időszakban szintén elviselhetetlen bűzzel szembesültek a Kolozsvártól délkeletre fekvő Rőd és környéke, a községközpont Ajton, illetve Erdőfelek és a hozzá tartozó települések, többek között a magyar többségű Györgyfalva lakosai is. Azonban tudni kell, hogy itt évek óta az esztendő ugyanezen időszakában terjengeni kezd a bűz, változó intenzitással, megszakításokkal hetekig érezhető, széljárástól is függően.
A szag a Transavia baromfifarmnak „köszönhető”, amely termőföldekkel rendelkezik a térségben, a gabona betakarítása után pedig tyúkürülékkel trágyázzák a földet – a természetes megoldás „ára” a szörnyű bűz. Tudomást szerzett minderről Alin Tișe is, aki – az inkriminált hulladékkezelő üzemeltetőjeként – azon nyomban Rődre rendelte a környezetvédelmi hatóságok képviselőit, és azóta is az akkor ott trágyázó tyúkfarmot tartja felelősnek a Kolozsváron (is) érezhető orrfacsaró szagért.
Állampolitikai szintre emelték a környezetszennyezést Romániában – jelentette ki Brassó polgármestere, aki szerint a román hatóságok képtelenek fellépni egy láthatatlanul terjedő, de annál inkább kiszagolható probléma, a várost elárasztó bűz ellen.
Ugyanis a Kolozs megyei prefektúra már az émelyítő büdösség terjedésének első napján, kedden közölte, hogy a „szaglószervi kényelmetlenségekről” tett panaszok nyomán, polgári bejelentések alapján, az érintett helyi hatóságokkal együttműködve, ellenőrzéseket végeztek Ajton, Tordatúr és Erdőfelek község területén. Ezek eredményeképpen megállapították, hogy Tordatúr területén, március 25. és április 12. között előre bejelentett szervestrágyázás zajlik a termőföldeken.
„A munkálatokra vonatkozó megfelelő eljárásokat a mezőgazdasági tevékenységek útmutatója szabályozza. Ebben az időszakban szerves trágyát használnak, állati eredetűt, vagy pedig műtrágyát, a farmereknek-felhasználóknak pedig kötelességük értesíteni az illető önkormányzatot, ahol a trágyázást végzik, közölve a munkálatok kezdetét és időtartamát.
– tájékoztatott a megyei kormányhivatal.
A szervestrágyázás természetes, engedélyezett folyamat a mezőgazdaságban (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Megerősítette mindezt szerdán a Környezetőrség Kolozs megyei kirendeltsége is, amely jelezte: kedden 8 telefonos és 9 írásos panaszt kaptak a „szörnyű bűz”, „a kolozsvári levegő pokoli minősége” miatt. Ezek nyomán kedden délután ellenőrzéseket végeztek Tordatúr és Ajton területén, és megállapították, hogy a Transavia tyúkfarm trágyázási munkálatokat végez előbbi községben található termőföldjein.
„A trágyázási munkálatokat bejelentették a tordatúri polgármesteri hivatalban, a tevékenység megfelel a 2021/333-as számú miniszteri rendeletnek, mely a helyes mezőgazdasági gyakorlatok előírásait szabályozza, a vizeket érintő, agrárforrásokból érkező nitrátszennyezés elkerülése érdekében” – olvasható a Környezetőrség szerdai tájékoztatásában.
Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa lapunk megkeresésére szintén megerősítette a kormányhivatal közleményében foglaltakat, miszerint az érintett kereskedelmi társaság törvényesen folytat trágyázást a területein. Mezőgazdasági munkálatokra, tevékenységekre ugyanis a megszabott feltételek mellett lehetőséget biztosítanak a jogszabályok.
– állapította meg a Krónikának az RMDSZ-es alprefektus. Tasnádi István hozzátette, a helyi önkormányzatok feladata megszabni, hogy a mezőgazdasági munkálatokat folytató természetes vagy jogi személyek – esetünkben a Transavia cég – tiszteletben tartják-e az előírásokat, például a lakott területektől megfelelő távolságra dolgoznak-e.
Az alprefektus úgy véli, a Kolozsvárt elárasztó bűz terjedéséhez, intenzitásához ezúttal hozzájárult a hirtelen felmelegedés, valamint a szeles időjárás is; a kincses városban szerdán is erős szél fújt. Tehát jelen pillanatban Kolozsvár és környékének lakossága azért kell szurkoljon, hogy a széljárás ne feléjük hordja a szagot, a hatóságok ugyanis a jelek szerint tehetetlenek a jelenséggel szemben.
Fotó: Lukácsi Lehel
Sőt olyan polgármester is akad, aki szerint „egyesek túl érzékenyekké váltak”. „A Transavia képviselői jelezték, hogy mint minden évben, ezúttal is elkezdik a termőföld trágyázását tyúkürülékkel. Tordatúron most nem érződik semmiféle szag – nyilatkozta a Cluj24.ro portálnak Daniela Mănăilă községi elöljáró. –
A helyi hatóságok „megértő” viszonyulása a Transaviához talán annak is betudható, hogy Románia legnagyobb csirkehúsipari vállalkozásáról van szó. A cég honlapján olvasható információk szerint több mint 2300 embert foglalkoztatnak, 31 baromfitelepen 560 csarnokkal rendelkeznek, több mint 10 ezer hektáron termesztenek gabonát saját használatra, tápgyártó üzemük, három korszerű mészárszékük és egy húsfeldolgozó üzemük is van. Farmjaik nyolc erdélyi és bánsági megyében, Fehér, Kolozs, Szeben, Brassó, Temes, Maros, Hargita és Krassó-Szörényben találhatók, ezeken több mint 100 ezer tonna csirkehúst termelnek. Termékeik 30 százalékát exportálják a világ számtalan országába, köztük Magyarországra is.
A száz százalékban román tulajdonú Transavia csak idén 50 millió eurós beruházással bővítené termelését, tevékenységi körét, és 2026-ra megduplázná üzleti forgalmát. A vállalkozás a Fehér megyei Marosszentimrén székel, székhelye egy tojás formájú modern épület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!