Fotó: Haáz Vince
A román vezetőség nélkül ünnepelik a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Ugyanakkor azt vallják, a folyamatos kiszorítás ellenére az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta ugyanis az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
2022. november 02., 07:372022. november 02., 07:37
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében készülnek megünnepelni a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya november 4-én, pénteken 18 órától a Kultúrpalota Kistermében szervez emlékülést a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem és utóda, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet alapítása tiszteletére.
Kérdésünkre, hogy a marosvásárhelyi egyetem vezetősége kiveszi-e a részét az ünneplésben, Sipos Emese, az EME szakosztályi titkára nemmel válaszolt. Mint ecsetelte, ismerve a rektornak a magyarokhoz és az intézmény valós történelméhez való viszonyulását, fölöslegesnek tartották Leonard Azamfirei bevonását a szervezésbe.
– fejtette ki Sipos Emese. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület számít viszont a magyar diákok jelenlétére, még akkor is, ha vizsgaidőszakban éri őket az esemény. Azt is megkérdeztük az EME titkárától, hogy az egyetem professzoraként miként látja a magyar oktatás, ha nem is következő másfél évszázadát, de legalább a közeljövőjét.
Sipos úgy vélekedett, hogy a folyamatos kiszorítás ellenére, az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni. Mint mondta, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
Példaként nem csak a gyakorlati oktatás korlátait hozta fel, hanem a diákok tudományos konferenciáihoz való hozzáállást is. Míg a vezetőség teljes mellszélességgel támogatja a román hallgatók évente megszervezett Marisiensis nevű szakmai tanácskozását, a magyar diákok Tudományos Diákkonferenciája még csak helyet sem kap az egyetem épületében.
Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy az anyanyelvű oktatás miért fontosabb az erdélyi magyar társadalom számára, mint maguk a hallgatók számára. Hiszen ők azok, akik jelentős részben, a minél gyorsabb meggazdagodás reményében, elballagásuk után más országot és akár más nyelvterületet választanak maguknak. Sipos Emese szerint az elvándorlás nem törvény-, hanem hullámszerű
A legutóbbi öregdiák-találkozón, amelyen részt vettem, örömmel tapasztaltam, hogy az ötven végzősből csak hárman élnek külföldön. Igaz, nem orvosokról, hanem gyógyszerészekről beszélünk. Viszont azt is tudom, hogy nagyon sok fiatal szakorvos Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen telepedett le. Az megint más kérdés, hogy egy ifjú magyar sebész fölöslegesen keres állást Marosvásárhelyen” – vont mérleget a gyógyszerésztudományi kar dékánhelyettese.
Az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés 1872-ben Kolozsváron, a Ferencz József Tudományegyetemen kezdődött el. Az 1945/407-es számú királyi törvényrendelettel létrehozott önálló Kolozsvári Magyar Egyetem, a későbbi Bolyai Tudományegyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözött. A reformtörvény értelmében 1948-ban a marosvásárhelyi kar önálló magyar tannyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetté alakult. Kezdetben mindössze öt szak működött itt: általános orvosi, gyermekorvosi, közegészségtani, fogorvosi és gyógyszerészeti.
Az EME pénteki rendezvényén dr. Gaal György kolozsvári helytörténész a Ferenc József Tudományegyetem, későbbi Bolyai, mai Babeş–Bolyai orvosi karának az épületeiről és építkezéseiről értekezik, dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész pedig a kolozsvári, Spielmann Mihály történész a marosvásárhelyi kezdeteket eleveníti fel. Ezt követően a hallgatóság egy kötetlen beszélgetést követhet végig dr. Ferencz László egyetemi tanárral és dr. Nagy Attila főorvossal, íróval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!