Fotó: Haáz Vince
A román vezetőség nélkül ünnepelik a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Ugyanakkor azt vallják, a folyamatos kiszorítás ellenére az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta ugyanis az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
2022. november 02., 07:372022. november 02., 07:37
2022. november 02., 07:372022. november 02., 07:37
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében készülnek megünnepelni a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya november 4-én, pénteken 18 órától a Kultúrpalota Kistermében szervez emlékülést a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem és utóda, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet alapítása tiszteletére.
Kérdésünkre, hogy a marosvásárhelyi egyetem vezetősége kiveszi-e a részét az ünneplésben, Sipos Emese, az EME szakosztályi titkára nemmel válaszolt. Mint ecsetelte, ismerve a rektornak a magyarokhoz és az intézmény valós történelméhez való viszonyulását, fölöslegesnek tartották Leonard Azamfirei bevonását a szervezésbe.
– fejtette ki Sipos Emese. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület számít viszont a magyar diákok jelenlétére, még akkor is, ha vizsgaidőszakban éri őket az esemény. Azt is megkérdeztük az EME titkárától, hogy az egyetem professzoraként miként látja a magyar oktatás, ha nem is következő másfél évszázadát, de legalább a közeljövőjét.
Sipos úgy vélekedett, hogy a folyamatos kiszorítás ellenére, az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni. Mint mondta, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
Példaként nem csak a gyakorlati oktatás korlátait hozta fel, hanem a diákok tudományos konferenciáihoz való hozzáállást is. Míg a vezetőség teljes mellszélességgel támogatja a román hallgatók évente megszervezett Marisiensis nevű szakmai tanácskozását, a magyar diákok Tudományos Diákkonferenciája még csak helyet sem kap az egyetem épületében.
Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy az anyanyelvű oktatás miért fontosabb az erdélyi magyar társadalom számára, mint maguk a hallgatók számára. Hiszen ők azok, akik jelentős részben, a minél gyorsabb meggazdagodás reményében, elballagásuk után más országot és akár más nyelvterületet választanak maguknak. Sipos Emese szerint az elvándorlás nem törvény-, hanem hullámszerű
A legutóbbi öregdiák-találkozón, amelyen részt vettem, örömmel tapasztaltam, hogy az ötven végzősből csak hárman élnek külföldön. Igaz, nem orvosokról, hanem gyógyszerészekről beszélünk. Viszont azt is tudom, hogy nagyon sok fiatal szakorvos Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen telepedett le. Az megint más kérdés, hogy egy ifjú magyar sebész fölöslegesen keres állást Marosvásárhelyen” – vont mérleget a gyógyszerésztudományi kar dékánhelyettese.
Az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés 1872-ben Kolozsváron, a Ferencz József Tudományegyetemen kezdődött el. Az 1945/407-es számú királyi törvényrendelettel létrehozott önálló Kolozsvári Magyar Egyetem, a későbbi Bolyai Tudományegyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözött. A reformtörvény értelmében 1948-ban a marosvásárhelyi kar önálló magyar tannyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetté alakult. Kezdetben mindössze öt szak működött itt: általános orvosi, gyermekorvosi, közegészségtani, fogorvosi és gyógyszerészeti.
Az EME pénteki rendezvényén dr. Gaal György kolozsvári helytörténész a Ferenc József Tudományegyetem, későbbi Bolyai, mai Babeş–Bolyai orvosi karának az épületeiről és építkezéseiről értekezik, dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész pedig a kolozsvári, Spielmann Mihály történész a marosvásárhelyi kezdeteket eleveníti fel. Ezt követően a hallgatóság egy kötetlen beszélgetést követhet végig dr. Ferencz László egyetemi tanárral és dr. Nagy Attila főorvossal, íróval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!