Peremre szorított magyar nyelvű oktatás – A másfél évszázados orvos- és gyógyszerészképzést ünnepelik Marosvásárhelyen

– fejtette ki Sipos Emese. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület számít viszont a magyar diákok jelenlétére, még akkor is, ha vizsgaidőszakban éri őket az esemény. Azt is megkérdeztük az EME titkárától, hogy az egyetem professzoraként miként látja a magyar oktatás, ha nem is következő másfél évszázadát, de legalább a közeljövőjét.

Sipos úgy vélekedett, hogy a folyamatos kiszorítás ellenére, az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni. Mint mondta, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.

Példaként nem csak a gyakorlati oktatás korlátait hozta fel, hanem a diákok tudományos konferenciáihoz való hozzáállást is. Míg a vezetőség teljes mellszélességgel támogatja a román hallgatók évente megszervezett Marisiensis nevű szakmai tanácskozását, a magyar diákok Tudományos Diákkonferenciája még csak helyet sem kap az egyetem épületében.

Az elvándorlás nem törvény-, hanem hullámszerű

Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy az anyanyelvű oktatás miért fontosabb az erdélyi magyar társadalom számára, mint maguk a hallgatók számára. Hiszen ők azok, akik jelentős részben, a minél gyorsabb meggazdagodás reményében, elballagásuk után más országot és akár más nyelvterületet választanak maguknak. Sipos Emese szerint az elvándorlás nem törvény-, hanem hullámszerű

A legutóbbi öregdiák-találkozón, amelyen részt vettem, örömmel tapasztaltam, hogy az ötven végzősből csak hárman élnek külföldön. Igaz, nem orvosokról, hanem gyógyszerészekről beszélünk. Viszont azt is tudom, hogy nagyon sok fiatal szakorvos Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen telepedett le. Az megint más kérdés, hogy egy ifjú magyar sebész fölöslegesen keres állást Marosvásárhelyen” – vont mérleget a gyógyszerésztudományi kar dékánhelyettese.

Az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés 1872-ben Kolozsváron, a Ferencz József Tudományegyetemen kezdődött el. Az 1945/407-es számú királyi törvényrendelettel létrehozott önálló Kolozsvári Magyar Egyetem, a későbbi Bolyai Tudományegyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözött. A reformtörvény értelmében 1948-ban a marosvásárhelyi kar önálló magyar tannyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetté alakult. Kezdetben mindössze öt szak működött itt: általános orvosi, gyermekorvosi, közegészségtani, fogorvosi és gyógyszerészeti.

Az EME pénteki rendezvényén dr. Gaal György kolozsvári helytörténész a Ferenc József Tudományegyetem, későbbi Bolyai, mai Babeş–Bolyai orvosi karának az épületeiről és építkezéseiről értekezik, dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész pedig a kolozsvári, Spielmann Mihály történész a marosvásárhelyi kezdeteket eleveníti fel. Ezt követően a hallgatóság egy kötetlen beszélgetést követhet végig dr. Ferencz László egyetemi tanárral és dr. Nagy Attila főorvossal, íróval.