Bemutatják a jövő iskoláját Erdélyben, a világ legjobb tanára is ellátogat a csíkszeredai nemzetközi konferenciára

a linzi egyetem pedig a geogebra és az akörüli virtuális és hibrid oktatási körülmények kutatásával foglalkozik. Ez a konzorcium alakította ki a Free-ED (free-ed.eu) elnevezésű projektet, amelynek a zárókonferenciáját tartják a hargitai megyeszékhelyen. „Mivel Romániában fontos téma a PNRR, azaz az országos helyreállítási tervbe illeszkedő pályázati csomagokon keresztül megvalósítandó tanintézmény-felszereltségi program, és mivel az esélyegyenlőség kapcsán felszereltséget, oktatási környezetet lehet modernizálni, arra gondoltunk, hogy a 21. századi oktatási környezet témáját próbáljuk ezzel a konferenciával körbejárni” – mondta el lapunknak Ferencz-Salamon Alpár.

Az oktatási környezet nem csak az osztálytermet jelenti

érkeznek résztvevők Hargita, Kovászna, Maros megyéből, a szebeni pedagógusok házának képviselői is jelen lesznek, tanintézetek vezetői, pedagógusok, trénerek, polgármesteri hivatalok képviselői, informatikusok – tehát nagyon széles skálát fog be az esemény.

Az észtországiak főleg telejelenléti robotokról tartanak előadást – a robotika náluk nagyon előrehaladott kutatási és fejlesztési terület, széles körben alkalmazzák az oktatásban: elemi szinttől egészen középiskolai szintig alkalmazható nemcsak programozásban, hanem szövegértésben és számos más területen.

A világelső finn oktatás példája

Ferencz-Salamon Alpár arra is felhívta a figyelmet, jelen lesz a rendezvényen Jukka Sinnemäki, a finnországi Jyväskyläi Keresztény Iskola pedagógusa, aki 2019-ben megkapta a világ legjobb tanára címet, vagyis a Global Teacher Award-ot. A finn oktatási szakember – aki több ízben tette már tiszteletét székelyföldi oktatási rendezvényeken – megalkotta a matematika tanításának új módját, amely sokkal jobb tanulási eredményeket hozott.

Ferencz-Salamon Alpár arra is kitért, hogy Jukka Sinnemäki a linzi Johannes Kepler Egyetem doktorandusza, a diákok és pedagógusok jóllétének témáját kutatja, és a finnországi iskola tanítója – Finnországban ugyanis elsőtől hatodikig tanító oktatja a gyerekeket. A csíkszeredai konferencián a saját innovatív oktatási környezetéről fog előadást tartani; a finnországi oktatási rendszert tartják egyébként a legjobbnak a világon.

Létezik egyfajta PISA-szkepticizmus Finnországban, ők az élethez, természethez közeli, jelenségorientált oktatás és ennek módszertana mellett teszik le a voksukat” – fejtette ki a rendezvény szervezője. A híres finn oktatásban sokszor elválaszthatatlan egymástól a természet megismerése, a természetben való jártasság, valamint az iskolai élet. „Ott minden iskola maga alakítja ki a saját pedagógiai ajánlatát, hogy mit tart fontosnak tanítani, milyen szempontok szerint, sőt azt is az iskola dönti el, hogy kézírást tanít-e vagy gépelést a gyerekeknek. Tehát nagyon individualizált a finnországi oktatás” – hívta fel a figyelmet Ferencz-Salamon Alpár.

Mindemellett lebonyolítják a magyarországi High-Tech Suli programot is, amely programozható eszközökkel, okos kijelzővel és modern moduláris bútorzattal szerel fel iskolákat. „Ilyen Hight-Tech Suli osztályteremből van egy Erdélyben is, az RMPSZ támogatásával és ajánlatára szerelték fel a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskolában. Azért javasoljuk ezt, mert Szovátán működik a Teleki Oktatási és Módszertani Központ” – ismertette Ferencz-Salamon Alpár. A szovátai tanintézetben tavaly októberben avatták fel a magas technológiával felszerelt tantermet, amelyben megtalálhatóak különböző számítógépek, 3D nyomtatók, digitális tábla, amely a tanárok továbbképzését is magába foglalja. A szovátai Domokos Kázmér iskolacsoport Erdélyben elsőként élhetett ezzel a pályázati lehetőséggel.

Korszerűsítési eligazítás tanintézetek, önkormányzatok számára

A konferencia programjában szerepel a Világbanknak dolgozó román szakember előadása is: prof. dr. Daniel Bőjte digitális fejlesztési szakértő a hazai digitalizációs és a pályázati kiírások nyújtotta lehetőségekről fog értekezni. Arról, hogy a digitalizációs, modernizációs törekvések miként működnek jelenleg, Ferencz-Salamon Alpár példaként említette: Hargita megyében a megyei tanács konzorciumot szervezett önkormányzatokkal, hogy valamennyi tanintézetet modern technológiával szereljenek fel a PNRR nyújtotta forrásokból. „A konferencia elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, mi a modern technológia. Ma már a modernnek vélt okostábla nem számít modernnek, hanem az okos kijelző a modern technológia, ami a vetítést, a prezentációs digitális eszközöket illeti. Nem mindegy, hogy mit nevezünk moduláris bútorzatnak: a moduláris bútorzat könnyen mozgatható, különböző formákba csoportosítható, ezek túlszárnyalták a klasszikus barna tetejű asztalok rendszerét és egy új szemléletet támogatnak: a csoportmunkát, kollaborációt” – emelte ki. Mint kifejtette,

Milyen alkalmazások léteznek, miként működik az okostábla, és hogy a kijelzőkön, bútorzatokon kívül milyen járulékos más eszközök fellelhetők. A 3D nyomtató már nem újdonság Nyugaton, de a digitális írásvetítő vagy a törésálló laptop sem. Ferencz-Salamon Alpár közölte, azért szeretnék mindezt bemutatni, hogy ne a régi, újnak vélt technológiákra költsék a pénzt a hazai önkormányzatok, intézmények.

korábban írtuk

Megérkezett a pedagógusok bérezési programjának frissítése, talán a bérek sem késnek

Szerda este elküldték az iskoláknak a tanügyi alkalmazottak Edusal nevű bérezési programja frissítését – közölte az oktatási tárca.

korábban írtuk

Nő az elégedetlenség az oktatási és az egészségügyi rendszerben

Nő az elégedetlenség az oktatási, az egészségügyi, valamint a szociális ágazatban, az ezekben dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek mind tiltakozásba kezdtek, illetve kezdenek a napokban. Elsősorban bérkövetelései vannak az érdekvédelemnek.