Iránymutatás. Romániában egyedülálló digitális tanterem működik októbertől a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskolában, a termet a High-Tech Suli program keretében alakították ki
Fotó: Szováta város önkormányzata/Facebook
A digitális oktatás fejlesztésének lehetőségeiről, az alkotó jellegű pedagógiáról, a romániai oktatási rendszer digitalizációjáról is szó lesz a szombaton Csíkszeredában tartandó nemzetközi konferencián. Ferencz-Salamon Alpár szervező a Krónikának kifejtette, azért választották témaként a 21. századi oktatási környezetet, mert úgy gondolják, paradigmaváltás szükséges e téren, hiszen az oktatási környezet nemcsak fizikai, hanem nagyon fontos, a mai fiatalság számára létfontosságú virtuális tér is. A rendezvény elsősorban azt a célt is szolgálja, hogy bemutassa, mi fán terem a modern technológia, hiszen a nálunk modernnek vélt okostábla Nyugaton már nem számít korszerűnek.
2023. február 16., 18:162023. február 16., 18:16
A világ legjobb tanára címmel 2019-ben kitüntetett finn pedagógus is jelen lesz Csíkszeredában azon a nemzetközi fórumon, amelyet az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Spektrum Oktatási Központ rendez a hétvégén. Ferencz-Salamon Alpár oktatásszakértő, a pedagógusok háza igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, Erasmus-projektjük zárókonferenciája lesz a 21. századi tanulási környezetek témáját körüljáró rendezvény. A projektet közösen valósította meg a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, a szintén csíki Spektrum Oktatási Központ, valamint három neves felsőoktatási intézmény: az észtországi Tallin egyeteme Neveléstudományi Intézetének digitális műhelye, Finnországból a jyväskyläi egyetem, valamint az ausztriai Linzben működő Johannes Kepler Egyetem szakértői.
Előtérben az élményalapú oktatás
A szervező hozzátette, a finnországi egyetem tanárképző intézete nagyon magas szinten képviseli a multidiszciplinaritást és az élményalapú oktatást – ez a szakterületük.
a linzi egyetem pedig a geogebra és az akörüli virtuális és hibrid oktatási körülmények kutatásával foglalkozik. Ez a konzorcium alakította ki a Free-ED (free-ed.eu) elnevezésű projektet, amelynek a zárókonferenciáját tartják a hargitai megyeszékhelyen. „Mivel Romániában fontos téma a PNRR, azaz az országos helyreállítási tervbe illeszkedő pályázati csomagokon keresztül megvalósítandó tanintézmény-felszereltségi program, és mivel az esélyegyenlőség kapcsán felszereltséget, oktatási környezetet lehet modernizálni, arra gondoltunk, hogy a 21. századi oktatási környezet témáját próbáljuk ezzel a konferenciával körbejárni” – mondta el lapunknak Ferencz-Salamon Alpár.
Az oktatási környezet nem csak az osztálytermet jelenti
érkeznek résztvevők Hargita, Kovászna, Maros megyéből, a szebeni pedagógusok házának képviselői is jelen lesznek, tanintézetek vezetői, pedagógusok, trénerek, polgármesteri hivatalok képviselői, informatikusok – tehát nagyon széles skálát fog be az esemény.
Ferencz-Salamon Alpár oktatásszakértő, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója
Fotó: Veres Nándor
Ferencz-Salamon Alpár kifejtette, azért választották témaként a 21. századi oktatási környezetet, mert úgy gondolják, hogy paradigmaváltás szükséges ezen a téren, hiszen az oktatási környezet nemcsak fizikai tér, hanem ugyanakkor egy nagyon fontos, a mai fiatalság számára létfontosságú virtuális tér is. „De az oktatási környezetet nem csak az osztályterem jelenti, hanem az azon kívüli világ is. A pályázati szükségletekből származó informálódási igényt, illetve az oktatási környezet jó definiálását kombinálva alakítottuk ki a konferencia programját” – emelte ki Ferencz-Salamon Alpár. Mint sorolta, az előadók között az észtországi és finnországi egyetem oktatói is szerepelnek, többek közt a magyarországi dr. Fenyvesi Kristóf, aki a finnországi Jyväskyläi Egyetem kutatója. Fenyvesi egy világszintű, a STEAM (Science, Technology, Engineerig, Arts and Mathematics) módszerrel – azaz a tudományok, technika, művészetek, matematika kombinációján alapuló interdiszciplináris módszerrel – dolgozó élményműhely kidolgozója.
Az észtországiak főleg telejelenléti robotokról tartanak előadást – a robotika náluk nagyon előrehaladott kutatási és fejlesztési terület, széles körben alkalmazzák az oktatásban: elemi szinttől egészen középiskolai szintig alkalmazható nemcsak programozásban, hanem szövegértésben és számos más területen.
A világelső finn oktatás példája
Ferencz-Salamon Alpár arra is felhívta a figyelmet, jelen lesz a rendezvényen Jukka Sinnemäki, a finnországi Jyväskyläi Keresztény Iskola pedagógusa, aki 2019-ben megkapta a világ legjobb tanára címet, vagyis a Global Teacher Award-ot. A finn oktatási szakember – aki több ízben tette már tiszteletét székelyföldi oktatási rendezvényeken – megalkotta a matematika tanításának új módját, amely sokkal jobb tanulási eredményeket hozott.
Ferencz-Salamon Alpár arra is kitért, hogy Jukka Sinnemäki a linzi Johannes Kepler Egyetem doktorandusza, a diákok és pedagógusok jóllétének témáját kutatja, és a finnországi iskola tanítója – Finnországban ugyanis elsőtől hatodikig tanító oktatja a gyerekeket. A csíkszeredai konferencián a saját innovatív oktatási környezetéről fog előadást tartani; a finnországi oktatási rendszert tartják egyébként a legjobbnak a világon.
Létezik egyfajta PISA-szkepticizmus Finnországban, ők az élethez, természethez közeli, jelenségorientált oktatás és ennek módszertana mellett teszik le a voksukat” – fejtette ki a rendezvény szervezője. A híres finn oktatásban sokszor elválaszthatatlan egymástól a természet megismerése, a természetben való jártasság, valamint az iskolai élet. „Ott minden iskola maga alakítja ki a saját pedagógiai ajánlatát, hogy mit tart fontosnak tanítani, milyen szempontok szerint, sőt azt is az iskola dönti el, hogy kézírást tanít-e vagy gépelést a gyerekeknek. Tehát nagyon individualizált a finnországi oktatás” – hívta fel a figyelmet Ferencz-Salamon Alpár.
A hétvégi konferencia egyik előadója Jukka Sinnemäki, a finnországi Jyväskyläi Keresztény Iskola pedagógusa, aki 2019-ben megkapta a világ legjobb tanára címet
Fotó: Jukka Sinnemaki/ Facebook
A finnországi pedagógus Tanulási környezet, amely támogatja a tanulást, a kreativitást és az egyenlő esélyeket címmel tart előadást. A konferencián értekezik a digitális oktatás magyarországi szakértője, Horváth Ádám is, a Maker’s Red Box tantárgyközi projekt szakmai igazgatója Valóság, digitális világ és alkotópedagógia címmel tart előadást.
Mindemellett lebonyolítják a magyarországi High-Tech Suli programot is, amely programozható eszközökkel, okos kijelzővel és modern moduláris bútorzattal szerel fel iskolákat. „Ilyen Hight-Tech Suli osztályteremből van egy Erdélyben is, az RMPSZ támogatásával és ajánlatára szerelték fel a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskolában. Azért javasoljuk ezt, mert Szovátán működik a Teleki Oktatási és Módszertani Központ” – ismertette Ferencz-Salamon Alpár. A szovátai tanintézetben tavaly októberben avatták fel a magas technológiával felszerelt tantermet, amelyben megtalálhatóak különböző számítógépek, 3D nyomtatók, digitális tábla, amely a tanárok továbbképzését is magába foglalja. A szovátai Domokos Kázmér iskolacsoport Erdélyben elsőként élhetett ezzel a pályázati lehetőséggel.
Korszerűsítési eligazítás tanintézetek, önkormányzatok számára
A konferencia programjában szerepel a Világbanknak dolgozó román szakember előadása is: prof. dr. Daniel Bőjte digitális fejlesztési szakértő a hazai digitalizációs és a pályázati kiírások nyújtotta lehetőségekről fog értekezni. Arról, hogy a digitalizációs, modernizációs törekvések miként működnek jelenleg, Ferencz-Salamon Alpár példaként említette: Hargita megyében a megyei tanács konzorciumot szervezett önkormányzatokkal, hogy valamennyi tanintézetet modern technológiával szereljenek fel a PNRR nyújtotta forrásokból. „A konferencia elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, mi a modern technológia. Ma már a modernnek vélt okostábla nem számít modernnek, hanem az okos kijelző a modern technológia, ami a vetítést, a prezentációs digitális eszközöket illeti. Nem mindegy, hogy mit nevezünk moduláris bútorzatnak: a moduláris bútorzat könnyen mozgatható, különböző formákba csoportosítható, ezek túlszárnyalták a klasszikus barna tetejű asztalok rendszerét és egy új szemléletet támogatnak: a csoportmunkát, kollaborációt” – emelte ki. Mint kifejtette,
Milyen alkalmazások léteznek, miként működik az okostábla, és hogy a kijelzőkön, bútorzatokon kívül milyen járulékos más eszközök fellelhetők. A 3D nyomtató már nem újdonság Nyugaton, de a digitális írásvetítő vagy a törésálló laptop sem. Ferencz-Salamon Alpár közölte, azért szeretnék mindezt bemutatni, hogy ne a régi, újnak vélt technológiákra költsék a pénzt a hazai önkormányzatok, intézmények.
Szerda este elküldték az iskoláknak a tanügyi alkalmazottak Edusal nevű bérezési programja frissítését – közölte az oktatási tárca.
Nő az elégedetlenség az oktatási, az egészségügyi, valamint a szociális ágazatban, az ezekben dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek mind tiltakozásba kezdtek, illetve kezdenek a napokban. Elsősorban bérkövetelései vannak az érdekvédelemnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!