Pásztori István szülőföldjén formálja a gasztrokultúrát
Fotó: Dénes Botond
Kicsivel több mint egy évvel azután, hogy megnyerte A Konyhafőnök című műsort, Pásztori István már nem csupán egy televíziós sikertörténet szereplője, hanem az erdélyi gasztronómiai élet egyik egyre aktívabb alakja. Privát vacsorák, fesztiválszereplések, kísérletező fogások és egy új, a közösségi médiában épített platform – mindez egy olyan út része, amelynek tétje ma már nem a bizonyítás Pásztori István számára, hanem a helykeresés: hogyan tudja Székelyföldre hazatérve hosszú távon is tartósan megállni a helyét a szakmában.
2026. április 19., 09:082026. április 19., 09:08
2026. április 19., 09:152026. április 19., 09:15
Amikor tavaly beszélgettünk Pásztori Istvánnal, még friss volt a győzelem, és a hangsúly elsősorban A Konyhafőnök verseny tapasztalataira, a hirtelen jött ismertségre és a következő lépések körvonalazására helyeződött. Most, egy évvel később, a kérdések más irányba tolódtak el: mit kezd egy fiatal séf azzal a figyelemmel, amely a televíziós siker után rá irányul, hogyan tud ebből valódi szakmai jelenlétet építeni, és milyen kompromisszumokkal – vagy éppen elutasításokkal – jár ez az út. Pásztori István válaszaiból egy olyan alkotói attitűd rajzolódik ki, amely egyszerre kísérletező és tudatos, miközben mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a főzés számára ne váljon puszta szereppé.
Az elmúlt hónapok egyik leglátványosabb újítása a sportoló párjával közösen indított YouTube-csatorna, amely első pillantásra könnyed, szórakoztató formátum, valójában azonban komoly szakmai „játékteret” is jelent.
Pásztori István szerint a „játék” lényege a kilépés a komfortzónából, és hogy megmutassa, a főzés nemcsak precíz szakma, hanem kreatív folyamat is.
„Nem ugyanúgy fogom ezt fel, mint a klasszikus főzést, ez inkább egy laza, közös főzicskézés, ahol a humor legalább olyan fontos, mint az étel” – fogalmazott, hozzátéve, hogy néha nagyon „meredek” alapanyag-kombinációkkal zajlik a játék, néha olyanokkal, amiket egyébként nem használ a konyhájában.
A videók mögött ugyanakkor tudatos építkezés is rejlik.
mert – ahogy mondja – a receptek az interneten, a szakácskönyvekben gyakran felszínesek, az apró trükkök, a „csínja-bínja” kimarad.
A fiatal séf szülőföldjén építgeti karrierjét
Fotó: Dénes Botond
Mindez nemcsak egyéni kísérlet, hanem egyfajta tapogatózás is annak irányába, hogy milyen tere van az ilyen jellegű tartalmaknak Erdélyben.
Úgy látja, a közönség nyitott az ilyen tartalmakra, különösen akkor, ha azok nem pusztán recepteket közvetítenek, hanem élményt, hangulatot és egyfajta közvetlenséget is.
A televíziós siker után a legnagyobb kérdés az volt, hogyan lehet visszatérni egy olyan közegbe, ahol az ismertség egyszerre jelent előnyt és elvárást. Pásztori István nem tagadja: volt benne félelem, amikor először lépett ki a nyilvánosság elé Erdélyben, különösen olyan eseményeken, ahol a szakma legjobbjai voltak jelen.
Felidézte, hogy az első komolyabb megmérettetését egy olyan fesztiválon élte át, ahol a régió legjobb séfjei – köztük Michelin-csillagos szakemberek – is jelen voltak, a Taste of Transylvania 2025-ös kiadására izgatottan készült.
– mondta.
A gasztrofesztiválra készített ételeiben is – mint általában – tudatosan kereste a helyi identitást: elfeledett alapanyagokhoz nyúlt, és azokat modern, fine dining formában értelmezte újra: füstölt pisztráng, marhanyelv, savanyított bodzavirág – ezek az elemek nemcsak technikai tudást, hanem gondolkodásmódot is tükröznek szerinte.
A választott alapanyagok önmagukban is beszédesek: olyan elemekhez nyúlt, amelyek a vidéki konyhában ismerősek, ugyanakkor ritkán jelennek meg ilyen kontextusban. A cél nem pusztán az volt, hogy látványos vagy technikailag összetett „tányért” alkosson, hanem hogy egyértelműen jelezze, milyen irányban gondolkodik: a helyi ízekből kiindulva, és azokat új „nyelven” megszólaltatva.
Ezek a visszajelzések nemcsak pillanatnyi sikerélményt jelentenek, hanem visszaigazolást is arra vonatkozóan, hogy az az irány, amelyen elindult – a helyi alapanyagokra építő, mégis kísérletező konyha –, valóban működőképes.
A séf arról is beszélt, hogy eddigi tapasztalatai szerint az erdélyi séfközegben nem a rivalizálás a meghatározó, hanem inkább az együttműködés. Mint fogalmazott, több olyan kollégával is találkozott, akik nemcsak nyitottak voltak, hanem konkrét tanácsokkal, szakmai visszajelzésekkel segítették.
„Én azt éreztem, hogy mindenki segítőkész. Nem azt láttam, hogy konkurenciát látnának bennem” – fogalmazott.
Pásztori István az erdélyi ízek őrzője és megreformálója
Fotó: Dénes Botond
A hasonló jellegű hozzáállás különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a gasztronómia – gazdasági és strukturális okokból is – átalakulóban van. A közös gondolkodás, az egymásnak adott tanácsok, a szakmai támogatás nemcsak emberi szempontból jelentős, hanem abban is segít, hogy egy fiatal séf gyorsabban és stabilabban tudjon építkezni. A fesztiválok, közös események, találkozások mind olyan közegek, ahol nemcsak verseny, hanem párbeszéd is zajlik.
Mint Pásztori István elmondta, egy decemberben szervezett, borkóstolóval egybekötött vacsora talán a legkonkrétabb válasz arra a kérdésre, hogy van-e helye a magas szintű gasztronómiának Erdélyben. A többfogásos, borpárosításos est helyei gyorsan beteltek, a visszajelzések pedig egyértelműek voltak: az emberek nyitottak az új élményekre.
Pásztori István A konyhafőnök nyerteseként vált ismertté
Fotó: Pásztori István archívuma
Az esemény Pásztori számára egyszerre volt szakmai siker és személyes próbatétel. Egy ilyen vacsora megszervezése nemcsak a főzésről szól, hanem logisztikáról, időzítésről, szervezésről – és gyakran arról is, hogy mindezt egyedül kell végig vinnie. A siker azonban azt mutatja: mutatkozik igény az ilyen típusú eseményekre, és érdemes ezekben gondolkodni.
Ebben a modellben nagyobb a szabadság, de nagyobb a felelősség is: minden alkalommal újra kell bizonyítani, újra kell építeni az élményt.
„Ez közelebb áll hozzám” – mondta a rendezvények, vacsorák kiszervezése kapcsán, ugyanakkor hangsúlyozta: csak olyan együttműködésekben vesz részt, ahol valóban minőségi munkára van lehetőség, és nem pusztán a nevét használnák.
A legnagyobb erdélyi gasztrofesztivál, a Taste of Transylvania március végén a szentendrei skanzenben mutatkozik be, erdélyi és magyarországi séfekkel, kistermelőkkel, koncertekkel és filmvetítésekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!