Az RMDSZ volt parlamenti képviselője a DK kampánynyitó rendezvényén is felszólalt a külhoni magyarok szavazati joga ellen
Fotó: Képernyőmentés
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával abban, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson. A volt parlamenti képviselő ezzel szembemegy az RMDSZ-szel is, amely testületileg a Fideszt támogatja, és elítéli a külhoni magyarok szavazati jogának megvonását célzó kezdeményezést.
2026. március 01., 15:302026. március 01., 15:30
2026. március 02., 18:542026. március 02., 18:54
Az RMDSZ egykori partiumi erős embere beszállt a Demokratikus Koalíció (DK) kampányába, amelynek vezérfonala az, hogy a levélszavazásos rendszer úgymond megannyi visszaélésre és csalásra ad alkalmat, ezért a határon túli magyarokat meg kell fosztani a szavazati joguktól. Az anyaországi ellenzéki alakulat ebben az időszakban minden lehetséges fórumon népszerűsíti Lakatos Pétert, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnökét, akiben erdélyi támogatóra talált a külhoni magyarok választójogának megvonását célzó törekvésében. Egyébként a szövetség színeiben a bukaresti parlamentben – 2004 és 2011 között – közel két mandátumon keresztül parlamenti képviselőként tevékenykedő politikusnak a DK iránti rokonszenve nem új keletű:
Lakatos Péter ezúttal még látványosabban a magyarországi ellenzéki alakulat oldalára állt. Nemrég felszólalt a DK kampánynyitó nagygyűlésén, amelyen reményének adott hangot, hogy a Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc egykori pártelnök volt felesége) vezette párt erősebb frakcióval rendelkezik majd az április 12-ei országgyűlési megmérettetés után, támogatásáról biztosította a DK választási programját, így a határon túliak szavazati jogának megszüntetését is. Lakatos Péter – aki 2011 és 2020 között a román Állami Számvevőszékben töltött be tanácsosi tisztséget az RMDSZ delegáltjaként – családja példáján keresztül igyekezett érzékeltetni a határon túli magyar családok kettős állampolgársággal kapcsolatos „komplikált helyzetét”.
A 74 éves nagyváradi politikus helyenként könnybe lábadt szemekkel, elcsukló hangon ismertette, mely testvére, gyermeke, közeli családtagja hol él, rendelkezik-e kettős állampolgársággal, illetve részt vesz-e az anyaországi választáson. Lakatos ezúttal sem rejtette véka alá, hogy neki nincs magyar állampolgársága, és amellett érvelt, hogy szerinte miért igazságtalan a határon túliak szavazati joga.
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be vasárnap reggel a párt elnöke.
„Az általam gyakran hangoztatott elv szerint ne szavazzon a választásokon az, aki nem tartózkodik életvitelszerűen abban az országban, nem fizet ott adót, és nem viseli politikai szavazata következményeit” – szögezte le az RMDSZ egykori honatyája a DK-sok vastapsa közepette. Lakatos hozzátette, jónak tartaná, ha az RMDSZ visszatérne a Markó Béla egykori elnök képviselte irányvonalhoz, miszerint minden magyarországi demokratikus parlamenti párttal „korrekt kapcsolatot” ápol.
A nagyváradi politikus ugyanakkor részt vett egy podcastbeszélgetésen is, amelyben Kálmán Olgával és Gréczy Zsolttal, a DK országgyűlési képviselőjével bizonygatták közel egy órán keresztül, miért nem helyes, ha azok is szavaznak, aki nem adóznak Magyarországon, és úgymond nem vállalják a döntés következményeit. (Ezen a ponton egyébként a DK megfosztaná a szavazati jogától azokat a magyar állampolgárokat is, akik életvitelszerűen külföldön élnek, és ott adóznak). A műsor során végig azt igyekeztek bizonygatni, „hogyan csalnak a határon túli levélszavazatokkal”, konkrétumokkal viszont nem tudták alátámasztani mindezt azon túlmenően, hogy problémásnak nevezték, miszerint a levélszavazatok összegyűjtésében Erdélyben részt vesz az RMDSZ Eurotrans Alapítványa is.
Amikor a DK képviselője kész tényként megállapította, hogy „gyakorlatilag halottak nevében bárki leszavazhat a határon túl”, Lakatos Péter mindezt a következő találós kérdéssel „támasztotta alá”: „A hal iszik vizet? Lehetősége van rá, mert ott van a vízben”.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Az RMDSZ egykori bihari elnökének aktív politikai pályafutását egyébként éles összetűzések jellemezték Tőkés Lászlóval és az EMNT elnöke nevével fémjelzett politikai táborral. Tőkésék többek között azzal vádolták Lakatost, hogy tűzoltó tisztként a Securitate besúgója volt, az érintett azonban mindezt határozottan cáfolta, felmutatva az átvilágítóbizottság (CNSAS) által kibocsátott igazolást, miszerint nem működött együtt a kommunista titkosszolgálattal.
Különben az RMDSZ egykori bihari elnökének, volt parlamenti képviselőjének DK-t támogató és a külhoni magyarok szavazati jogát ellenző véleménye homlokegyenest ellentétes a szövetség hivatalos álláspontjával. Az RMDSZ számos vezető politikusa – élen Kelemen Hunor elnökkel vagy Tánczos Barna szenátorral, miniszterelnök-helyettessel – többször kifejezte az elmúlt időszakban, hogy
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás