A cselekvés 24. órájában az autonómiaküzdelem

A római katolikus és a református egyház képviselőjének áldásával nyitotta meg kapuit tegnap Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A köznyelvben Tusványos elnevezésű rendezvénysorozat hivatalos délelőtti megyitóján Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere a településen az elmúlt évben végrehajtott beruházásokat ismertette a közönséggel, amelynek figyelmét szokásához híven a tábor „állandó vendégeinek\" számító medvék jelenlétére is felhívta.

Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke a magyarországi főszervezők nevében mondott köszönetet a százötven fős önkéntes csapatnak azért, hogy ma már – stílszerűen – huszonnégy helyszín várja a látogatókat. Amúgy idén is számos fejlesztés és két új helyszín fogadja a táborlakókat: az egyik sátrat Cseh Tamásról nevezték el, aki többször is fellépett a Tusványoson, az egyik tér pedig Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavasszal elhunyt vezetőjének nevét vette fel.

A panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt: Tusnádfürdőn másképp forog az idő kereke, a 24. tábor pedig arról is szól, hogy „a cselekvés 24. órájában vagyunk\", ami az autonómiaküzdelmet és a régióátszervezést jelenti. Szerinte ,,ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban\".

Németh Zsolt egyebek mellett a közép-európai országok egymásra utaltságáról értekezett, szerinte a térség államai összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. „Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba az érvényesülésük\" – szögezte le, hozzátéve, ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon.

Németh Zsolt a szabadegyetem idei mottója – „Eljött a mi időnk!\" – alapján négy idősíkot különböztetett meg: a tusványosit, az európait, a közép-európait és a magyart. Az európai idővel kapcsolatosan elmondta: a kontinens a válságkezelés idejét éli, és ahogy egy magas hegy megmászásakor lenni szokott, Európa még nem tudja, hol tart ezen a hosszúnak ígérkező, rögös úton. Szerinte Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtott országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé.

Az államtitkár az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország sikerét „szétteríteni az egész nemzet irányába\", az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra.Úgy vélte, hosszú távon a válságmegoldáshoz a keresztény Európa segíthet, mivel a társadalom tartópilléreit – a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket – meg kell erősíteni. Németh Zsolt hangsúlyozta azt is: a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy „vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez\".

A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke beszédében hangsúlyozta, „akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne\", azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a Tusványoson aláírásgyűjtést is folytatnak annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amelyet a július 20-i, a Ponta-kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett 119 erdélyi településen megtartott tüntetésen fogadtak el. „Nem engedjük, hogy megbontsák az egységességet és szétmorzsolják Székelyföldet. Arra kell itt választ találnunk, hogy a mi időnket miként stabilizáljuk\" – hangsúlyozta Toró T. Tibor.