Klaus Johannis az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonását sürgette a volt politikai foglyok kitüntetésekor
Fotó: Presidency.ro
Erdélyi magyar ötvenhatosokat is elismerésben részesített Klaus Johannis államfő, amikor kedden este volt politikai foglyoknak nyújtott át magas rangú állami kitüntetéseket. Az ünnepélyes ceremónián az elnök megengedhetetlennek nevezte, hogy az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetőket még nem vonták felelősségre Romániában. Az ’56-os kiállásukért bebörtönzött magyarok kissé megkésett elégtételnek tartják az államfő gesztusát, és úgy vélik, a román államnak már közvetlenül a rendszerváltás után neki kellett volna látnia az elszámoltatásnak.
2018. június 29., 13:252018. június 29., 13:25
2018. június 29., 13:272018. június 29., 13:27
Ideje volt már, hogy a román állam elismerje az érdemeinket, mert eddig csak ígéreteket hallottunk – jelentette ki a Krónikának a brassói Lay György annak kapcsán, hogy volt politikai fogolyként őt is kitüntette Klaus Johannis. Az államfő összesen ötven, a kommunizmus idején ártatlanul elítélt személynek adományozott magas rangú állami érdemrendet, amit kedd este mintegy harmincan vettek át a Cotroceni-palotában.
A kitüntetési ceremónián Johannis megengedhetetlennek nevezte, hogy elmaradjon az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonása, és ezáltal a felelősök „nyugodtan alhassanak”. Az elnök rámutatott, a múlt megismerése és felvállalása szempontjából rendkívül fontos megfelelő büntetést róni ki azokért a tettekért, amelyek közvetlen támadást jelentettek az emberi méltóság ellen.
– hangoztatta Johannis, minden bizonnyal Ion Iliescu volt államfőre, valamint az 1989-es forradalom dossziéjában szereplő többi vádlottjára utalva. Az államfő ugyanakkor arra intette a magukat az igazságszolgáltatás áldozataiként beállító mai politikusokat: „vigyázzanak arra, ne szennyezzék be a volt politikai foglyok által méltósággal átélt drámák emlékét”. „Önök az élő bizonyítékai annak, hogy a kommunista rendszerben is voltak hősök, akik megmentették a nemzet becsületét, akiket a román társadalom ismét felfedez és lám, kellő tiszteletben részesít” – méltatta az egykori elítélteket az államfő.
Klaus Johannis szerint a kommunista rendszerrel szembeszálló ellenállók megmentették az ország becsületét
Fotó: Presidency.ro
Közülük Kántort a brassói EMISZ-esek perében 15 év, míg Törököt az úgynevezett galócási csoport tagjaként a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával 12 év börtönre ítélték. „Megköszönöm a jóistennek, hogy annak ellenére eljutottam ide, hogy annak idején azért kellett börtönben szenvednem, mert valakinek úgy tetszett” – osztotta meg érzéseit szerdán lapunkkal a 78 éves marosvásárhelyi Gráma János. Őt a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatójaként, 1959. március 15-én amiatt tartóztatták le a kommunista hatóságok, mert a magyar forradalom hevében, 17 évesen verset írt „Magyar népem, oh, én szép nemzetem...” kezdősorral. Tiltott iratok terjesztésének vádjával nyolc év javítóbörtönre ítélték, amiből négy évet töltött le részben Szamosújváron, részben duna-deltai munkatáborokban.
Gráma János lapunknak elmondta, a kitüntetés átvételekor nem töltötte el akkora öröm, mint ahogy szerette volna, mégpedig azért, mert szomorúnak tartja, hogy Romániában csak most ismerik el a politikai foglyok érdemeit, és vetik fel az egykori felelősök elszámoltatásának szükségességét. „Nincs nekem jogom ítélkezni mások fölött, de Ion Iliescut és a kommunizmust kiszolgáló többi politikust már 1990-ben felelősségre kellett volna vonni, és elkobozni a vagyonukat, hiszen kiárusították az országot.
– méltatlankodott a volt politikai fogoly. Kérdésünkre elmondta, némiképp elégtételnek tartja a román állami kitüntetést, megjegyezte egyúttal, hogy amikor Áder János köztársasági elnöktől megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet, azzal pénzadomány is járt, most azonban nem. Gráma János elárulta azt is, hogy
Gráma János szomorúnak tartja, hogy Romániában csak most ismerik el a politikai foglyok érdemeit (archív felvétel)
Fotó: Szucher Ervin
Díszmagyarban vették át az ‘56-os magyar forradalommal való szimpatizálásukért bebörtönzött brassói Lay fivérek a Klaus Johannis által odaítélt állami kitüntetést. Lay György szerdán lapunknak telefonon elmondta, először kapott valamit a román államtól annak ellentételezéseként, hogy éppen hatvan évvel ezelőtt letartóztatták. A Gráma Jánoshoz hasonlóan 79. életévét taposó, Brassóban élő férfit bátyjával, Imrével együtt 1958-ban tartóztatta le a Szekuritáté, és az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMISZ) tagjainak perében őt 18 év, bátyját húsz év börtönbüntetéssel sújtották; mindketten 1964-ben szabadultak.
Az ‘56-os magyar forradalom hatására Brassóban létrehozott EMISZ tagjai többek között azzal kerültek a kommunista államhatalom elnyomó gépezetének a célkeresztjébe, hogy 1957. március 15-én Fehéregyházán koszorúztak, megemlékezve az 1848–49-es magyar szabadságharc hőseiről.
„Mi odabent a börtönben is megálltuk a helyünket, ott látszik igazán, melyik milyen ember” – jelentette ki lapunknak a többek között Szamosújvárt és a peripravai munkatábort megjárt Lay György. Sokat elárul a jelenkor emlékezetéről és hálájáról, hogy az egykori elítélt beteg lányával együtt évtizedek óta albérletben él, házát ugyanis a kommunizmus idején lebontották, a rendszerváltás után pedig a rengeteg ígéret ellenére sem az állam, sem az önkormányzat nem részesítette lakhatási támogatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás