Az 1956-os kolozsvári emlékműnél, a Sétatéren október 23-án este folytatódik az ünnepség
Fotó: Oláh Emese/Facebook
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára, október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvényei arra is ráirányítják a figyelmet, hogy 1956 nem csupán Magyarország történelmének meghatározó eseménye: a forradalom eszméi az erdélyi magyarságot is megmozgatták, és sokan súlyos árat fizettek a magyarországi szabadságharccal vállalt szolidaritásukért. Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Krónikának beszélt az ünnepi programokról és az 1956-os örökség erdélyi jelentőségéről.
2026. október 16., 08:032026. október 16., 08:03
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából idén a megszokottnál is gazdagabb ünnepi programsorozattal emlékeznek Kolozsváron a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére. Az október 20. és 30. közötti rendezvények nem csupán a forradalom hősei előtt tisztelegnek, hanem arra is emlékeztetnek, hogy a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra elleni magyarországi felkelés Erdélyben is jelentős visszhangot váltott ki.
Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Krónikának elmondta, az évfordulós rendezvénysorozat széles körű közösségi összefogás eredményeként valósul meg.
A főkonzulátus mellett a megbeszéléseken az RMDSZ, a civil és diákszervezetek, valamint más közösségi szereplők vettek részt. Az egyeztetés legfontosabb célja az volt, hogy az egyes rendezvények ne ütközzenek egymással, hanem egységes, egymást kiegészítő ünnepi programsorozattá álljanak össze.
A rendezvények részletes programját egy közös Facebook-eseményben is közzétették, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak az ünnepi hét valamennyi kolozsvári eseményéről.
A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseményét október 22-én, csütörtökön este tartják a Kolozsvári Magyar Operában. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az RMDSZ közös szervezésében megvalósuló ünnepi gálaműsor az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója előtt tiszteleg.
Az ünnepi műsor keretében beszédek is elhangzanak. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az erdélyi magyar közösség képviseletében szól az egybegyűltekhez, és Magyarország kormányának képviseletében a főkonzulátus részéről is elhangzik ünnepi beszéd.
A főkonzul szerint a kerek évforduló különösen alkalmas arra, hogy az emlékezés ne csupán a történelmi események felidézésére korlátozódjon, hanem a forradalom szellemi és erkölcsi örökségét is közelebb hozza a mai nemzedékekhez.
Az október 23-i rendezvények között különleges helyet foglal el az a román nyelvű panelbeszélgetés, amelyet délután három órától tartanak a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán.
A főkonzulátus és az egyetemi kar közös rendezvényének címe: 1956 öröksége – román–magyar sorsközösség és szolidaritás az antikommunista ellenállástól a jelenkori geopolitikai kihívásokig.
Grezsa Csaba szerint a tanácskozásnak különleges jelentősége van, hiszen az 1956-os forradalom emléke nem korlátozódhat kizárólag a magyar közösségre.
Mindenki számára felhívja a figyelmet arra, hogy a szabadság és a demokrácia nem mindenkinek járó ajándék, sokaknak az életüket kellett áldozni érte” – hangsúlyozta a magyar diplomata.
A főkonzul szerint éppen ezért fontos, hogy az évforduló alkalmából a román közösség felé is nyissanak, és közös történelmi tapasztalatként mutassák be az 1956-os forradalom örökségét. Úgy véli, a kommunista diktatúrák bukása és az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltozások története nem érthető meg az 1956-os magyar forradalom nélkül. A budapesti események olyan szabadságeszményt jelenítettek meg, amely a következő évtizedekben is hatással volt a térség társadalmaira. „Egészen biztos az, hogy a szabadság, amiben Közép-Európa 1989 óta részesül, nem 1989-ben kezdődött, hanem annak az alapjait 33 évvel korábban Budapesten rakták le” – fogalmazott Grezsa Csaba.
A román nyelvű tanácskozás ennek megfelelően nemcsak a történelmi eseményeket kívánja felidézni, hanem a magyar és a román társadalom közötti szolidaritás, a diktatúrákkal szembeni ellenállás, valamint a jelenkori geopolitikai kihívások összefüggéseit is vizsgálja.
Grezsa Csaba főkonzul szerint a személyes történetek magyarázzák, hogy az 1956-os forradalom emléke miért él tovább ilyen erősen az erdélyi magyar közösségben
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Október 23-án a hagyományos kolozsvári megemlékezések is helyet kapnak az ünnepi programban. A délután három órakor kezdődő egyetemi tanácskozást követően 17 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a belvárosi unitárius templomban.
Az egyházi megemlékezés után 18.30 órától a sétatéri 1956-os emlékműnél folytatódik az ünnepség, ahol koszorúzással és rövid ünnepi beszédekkel tisztelegnek a forradalom hősei és áldozatai előtt.
Az esti rendezvények egyik leglátványosabb és egyben legjelképesebb eseménye a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács által szervezett hagyományos fáklyás felvonulás lesz. A menet 19 óra 56 perckor indul Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temető felé, Dsida Jenő sírjához.
A főkonzul tájékoztatása szerint a felvonulók útközben az 1989-es romániai forradalom kolozsvári emlékművénél is koszorút helyeznek el. Ez a mozzanat különösen fontos üzenetet hordoz: a magyarországi 1956-os forradalom és a romániai kommunista diktatúra 1989-es bukása közötti történelmi és erkölcsi kapcsolatot jeleníti meg.
Az október 23-i központi rendezvényekkel nem ér véget az ünnepi hét. A következő napokban is számos kulturális és egyházi esemény várja az érdeklődőket. Október 24-én és 25-én többek között filmvetítéseket és ünnepi istentiszteleteket szerveznek, amelyek különböző megközelítésből idézik fel a forradalom eseményeit és örökségét.
A főkonzul külön felhívta a figyelmet az október 25-én, vasárnap 19 órakor kezdődő színházi előadásra. A Főtéren található Planetárium Caféban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának másodéves színművészhallgatói mutatják be 56 című produkciójukat. A fiatal művészek részvétele azért is jelentős, mert az évfordulós események egyik fontos célja az 1956-os forradalom emlékezetének továbbadása azoknak a nemzedékeknek, amelyek már csak családi történetekből, történelmi munkákból és művészeti alkotásokból ismerhetik meg a kommunista diktatúra időszakát.
Az 1956-os forradalom erdélyi jelentőségéről kérdezve Grezsa Csaba hangsúlyozta: október 23. a magyar külképviseletek számára kiemelten fontos nemzeti ünnep, amelynek méltó megünneplésében az erdélyi magyar közösség mindig megbízható partner. A főkonzul szerint azonban az erdélyi magyarok kötődése 1956-hoz jóval túlmutat a nemzeti összetartozás érzésén. Az események ugyanis a történelmi Erdélyben és Románia más, magyarok által is lakott vidékein közvetlen következményekkel jártak.
Kolozsváron, Temesváron és más városokban is megnyilvánult a magyarországi szabadságharccal vállalt közösségérzés. A román kommunista hatalom ugyanakkor fenyegetésként tekintett ezekre a megmozdulásokra, és megtorlásokkal válaszolt.
A letartóztatások, a politikai perek, a börtönbüntetések és az egyetemi kizárások számos erdélyi család életét meghatározták. A meghurcoltak között volt Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész is, akit az 1956-os eseményekkel összefüggő politikai megtorlások során börtönbüntetésre ítéltek.
Grezsa Csaba szerint ezek a személyes történetek magyarázzák, hogy az 1956-os forradalom emléke miért él tovább ilyen erősen az erdélyi magyar közösségben. A diplomata szerint az 1956-os megemlékezések közösségformáló ereje abban rejlik, hogy a történelmi események nem távoli, elvont múltként jelennek meg, hanem a helyi közösségek saját történetének részeként.
– fogalmazott.
A hetvenedik évforduló különös jelentőségét az is adja, hogy egyre kevesebben élnek azok közül, akik személyesen átélték az 1956-os eseményeket és az azokat követő megtorlásokat. Grezsa Csaba szerint ezért az ünnepi rendezvények mellett arra is figyelmet kell fordítani, hogy az egykori résztvevők, szemtanúk és meghurcoltak visszaemlékezései ne merüljenek feledésbe.
A személyes visszaemlékezések megőrzése különösen fontos az erdélyi magyarság számára, hiszen az 1956-os megtorlások története sok esetben évtizedeken keresztül csak szűk családi körben volt elmondható. A kommunista diktatúra idején a politikai foglyok és hozzátartozóik gyakran a szabadulás után is hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el, a történtek nyilvános feldolgozására pedig csak a rendszerváltozás után nyílt szélesebb lehetőség.
Kolozsváron is megemlékeztek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepségen politikai, egyházi és civil szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!