Zöld út a miniszterjelölteknek

A szakbizottságok azért hallgattak meg egy jelölttel kevesebbet, mert úgy döntöttek: mivel Markó Béla RMDSZ-elnök kormányfőhelyettes lesz, ilyen minőségében pedig egyetlen konkrét szakterületért sem felel majd, nem kell részt vennie a meghallgatáson.

A meghallgatásokon mindegyik jelölt kedvező elbírálást kapott. Mint ismeretes, a kabinetbe az RMDSZ négy tagot delegál, Markó mellett Kelemen Hunor a művelődési, Borbély László a környezetvédelmi, Cseke Attila pedig az egészségügyi tárcáért felel majd. Kelemen a meghallgatáson arról beszélt, hogy prioritásai között a rendszer decentralizációja mellett a nemzeti kulturális örökség megőrzése is szerepel.

Megemlítette, hogy rendelkezik kormányzati tapasztalatokkal, hiszen korábban már épp a művelődési tárcánál tevékenykedett államtitkárként. Mint kifejtette, kamatoztatni tudja akkori tapasztalatait, hiszen azóta nem változtak a szakterület problémái és kihívásai. Hozzátette, éppen ezért tevékenykedett azóta is a képviselőház művelődési bizottságában, mivel „ez volt az első szerelme.” Hozzátette, szintén prioritásként kezeli majd a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását, a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatását és védelmét.

A bizottság ezt követően kedvezően véleményezte Kelemen jelölését, azaz zöld utat adott neki. A jelölt kifejtette, szeretné újratárgyalni a Peleş-kastélyra vonatkozó szerződést a királyi családdal, amely három éve kapta vissza a műemlék épületet, azzal a céllal, hogy ne kelljen kiköltöztetni onnan a művészeti gyűjteményt, amely csak ebben az épületben érvényesül igazán. Mint elmondta, a tárca már eddig is jelentős bérleti díjat fizet, de az uralkodócsalád tovább szeretné emelni az összeget.

Kelemen azt is elmondta, ellenzi a verespataki aranybányaprojektet, amelyet Adriean Videanu kijelölt gazdasági miniszter újra kíván éleszteni, mint mondta, tárcája nem siet majd megadni a jóváhagyást, mivel alapos, mélyreható előzetes vizsgálat szükséges.

„Féltik” az egyházakat az RMDSZ-től

Emil Boc kormányfő ugyanakkor már idejekorán csökkentette Kelemen hatáskörét: az egyházügyi államtitkárság a művelődési minisztérium alérendeltségéből átkerül a miniszterelnök közvetlen alárendeltségébe, így a művelődési tárca hatáskörében csupán a nemzeti kulturális örökség védelme marad meg. Egyúttal biztosított mindenkit, hogy személyesen lép közbe, amennyiben a művelődési tárca vezetőjének részéről visszaélést vagy törvénytelenséget tapasztal. Védelmébe vette ugyanakkor Kelemen Hunort, kifejtve: nem hiszi, hogy bármilyen probléma adódhat, és leszögezte, nem szabad előítélettel közelíteni a magyar tárcavezető felé.

„Nem mondhatjuk azt, hogy bárki számára tiltott lenne a művelődési tárca irányítása. Német kormányfő lehet, de magyar művelődési miniszter nem?”– tette fel a kérdést, arra utalva, hogy a Traian Băsescuval szemben az elnökválasztás előtt összeállt ellenzéki koalíció Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert jelölte miniszterelnöknek.

Borbély László meghallgatása kezdetén elmondta,  hogy az alsóház külügyi bizottságának elnöki tisztségét – amelyet eddig ő töltött be – Korodi Attila veszi majd át. Borbély meghallgatása rövid ideig tartott – 53 támogató és nyolc ellenszavazatot kapott –, mivel a meghallgatásnak otthont adó teremben rendkívül hideg volt, ráadásul a sűrű program miatt a bizottsági tagoknak más meghallgatásokon is részt kellett venniük. A miniszterjelöltet többek között az erdőgazdálkodásról és a verespataki aranybányaprojektről kérdezték. Verespatak kapcsán leszögezte: ahhoz csak akkor adja jóváhagyását a környezetvédelmi tárca, ha a projekt minden szempontból törvényesnek bizonyul, és amíg ő maga „101 százalékig meg nem bizonyosodik arról, hogy nem károsítja a környezetet.”

Egyúttal közölte, az EU által Románia ellen indított felelősségre vonási eljárás ügyében is lépni kell, hogy elkerülhető legyen a környezetvédelmi vállalások teljesítésének elmulasztásai miatti több tízmillió eurós bírság.

Ugyancsak kedvező elbírálást kapott Cseke Attila, aki egyetlen ellenszavazatot sem kapott az egészségügyi bizottság tagjaitól. Rodica Nassar bizottsági elnök szerint a rendszerváltás óta ez volt az egyetlen ilyen eset, a százszázalékos támogatást azzal indokolva, hogy fiatal emberről van szó, akit támogatni kell.

A meghallgatást követően Cseke elmondta, a 2010-es esztendő nehéznek ígérkezik, mivel számos népszerűtlen intézkedést kell majd gyakorlatba ülteni, ugyanakkor küzdeni fog azért, hogy tárcája költségvetése legalább akkora legyen, mint az idei, azaz érje el a GDP 3,6 százalékát. Mint kifejtette, olyan intézkedéseket kíván hozni, amelyek nyomán a polgárok érezni fogják, hogy az egészségügyi rendszer értük van. Közölte, partneri viszonyt kíván kialakítani az orvostársadalommal, a polgárokkal, a gyógyszerészkamarával, a parlamenti szakbizottságokkal és az egyetemekkel. Hatékonyabbá kívánja tenni a biztosítási összegek begyűjtését, felülvizsgálva a kedvezményezettek mentelmi jogosultságát.

Verespatak-ellenes tüntetés Videanu meghallgatásán

Bár a többi miniszter meghallgatása nem mindig zajlott ennyire olajozottan, a demokrata-liberális párti (PDL) és a független tárcavezető-jelöltek is kedvező véleményezést kaptak. Adriean Videanu gazdaságitárcavezető-jelölt meghallgatásán egy csoport tüntető jelent meg, akik egy transzparensen is tiltakoztak az ellen, hogy Videanu „eladja” Verespatakot.

Videanu a számára kedvező eredménnyel végződött meghallgatás után elmondta, hogy szeretné újratárgyalni a román állam részesedését a bányaprojektben annak érdekében, hogy meghatározó szava lehessen a beruházás alakításában. Kifejtette, szem előtt kívánják tartani az ügyben tartott közmeghallgatásokon megfogalmazott javaslatokat is, ugyanakkor felhívta a figyelmet: Románia jelentős ásványkincstartalékkal rendelkezik, amelyet jelenleg nem hasznosít. Leszögezte, a verespataki beruházás azonnali előnyökkel járna, a környezetvédelmi és kulturálisörökség-védelmi előírások szigorú betartását pedig személyesen felügyelné.

„A környezetvédelmi és a megvalósíthatósági jóváhagyás megadását követően napi mintegy egymillió dollárt költenének el a beruházók, ez pedig új munkahelyeket jelent, hiszen a csúcsidőszakban mintegy 6000 embernek ad munkát. Adó- és járulékbevételt jelent mind a helyi, mind az állami költségvetés számára” – érvelt a beruházás mellett.

Tegnap egyébként felröppent a hír, hogy Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A Mediafax hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozó jelentése szerint a beruházás fő problémáját a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) által tervezett ciántechnológia alkalmazása jelenti, ezért a beruházás megvalósíthatósága az EB beleegyezésétől függ.

Blaga: decentralizációt!

Vasile Blaga belügyminiszter-jelölt a meghallgatáson kifejtette, legfőbb prioritása a helyi önkormányzatok autonómiája lesz, amelyet a decentralizáció bővítése révén kíván elérni. Hatékonyabbá kívánja tenni a közigazgatást, csökkenteni a költségeket és átláthatóbbá tenni a polgárokkal való kapcsolattartást. Leszögezte: a hatékony decentralizációhoz az is hozzátartozik, hogy az önkormányzatok megkapják a szükséges többletfinanszírozást is. Teodor Baconschi külügyminiszter-jelölt az Oroszországgal fennálló fagyos kapcsolatokat melegítené fel, mivel mint mondta, Románia nem hagyhatja figyelmen kívül Oroszország jelentőségét, Moszkva pedig azt, hogy Románia képei az EU és a NATO keleti határát.

Elsöprő többségű támogatást kapott az egyik legvitatottabb jelölt, Elena Udrea is, akit az idegenforgalmi és területfejlesztési tárca élére jelöltek. Udrea ügyében egyébként a legfőbb ügyészség is arról döntött, hogy bűncselekmény híján nem kezdeményez bűnvádi eljárást a politikus ellen, aki az egy éve megalakult kormányban is az idegenforgalmi tárcát vezette, és hivatali visszaéléssel és sikkasztással gyanúsították meg. A kormányról ma szavaz a két ház fél tízkor kezdődő együttes ülésén, a várakozások szerint a kabinet szűk többséggel átmegy, mivel a PDL-nek és az RMDSZ-nek sikerült a maga oldalára állítania a kisebbségi frakciót és a független honatyákat.