Vincze: pozitív fordulat az uniós törvényszék döntése

„Ez a lehető legpozitívabb döntés. Mindeddig őszintén realista voltam az esélyeinket illetően, hiszen eddig minden polgári kezdeményezés fellebbezését elutasították, a mienk viszont nyert. Várjuk az indoklást és az ügyvédeink értelmezését. A regisztráció elutasítása az EB részéről jogtalan volt, ezt most az európai törvényszék mondja ki” – mutatott rá. Hozzátette, vélhetően az EB-nek újra meg kell vizsgálni, a beadványt és új döntést kell hozni a a regisztrációról, figyelembe véve a törvényszék ítéletét. „De természetesen az ítéletet meg lehet fellebbezni, és akkor halasztóvá válik a mostani ítélet” – mutatott rá.

Amint arról beszámoltunk, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának törvényszéke helyt adott az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetnek, mert a kisebbségvédelemmel foglalkozó javaslat nyilvántartásba vételének megtagadására vonatkozó uniós bizottsági indoklást elégtelennek találta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy az Európai Unió megértette: nem különleges bánásmódot kérnek az őshonos európai nemzeti közösségek, hanem annak elismerését, hogy teljes értékű tagjai a társadalomnak, Európának. „Bármilyen döntés is született volna a mai nap, nekünk tovább kell haladni azon az úton, amelyen (...) partnereinkkel elindultunk” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort.

A magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság emlékeztetett: a pert a magyar kormány beavatkozása mellett sikerült megnyerni. Magyarország a FUEN oldalán, Románia és Szlovákia az Európai Bizottság oldalán avatkozott a perbe, álláspontja a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai közreműködésével készült.

Az ügy előzménye, hogy 2013 júliusában egy polgári bizottság – amelynek mások mellett tagja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítására, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.

Az uniós bizottság 2013. szeptemberi határozatában elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása európai uniós értéknek minősül, az európai uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a kulturális és nyelvi sokféleséget, és el kell kerülniük minden, a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. A bizottság ugyanakkor megtagadta az európai polgári kezdeményezés bejegyzését, mert úgy ítélte meg, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét az Európai Unió Lisszaboni Szerződése hozta létre. Ennek értelmében az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia minden olyan kezdeményezést, amelyet az unió legalább hét országának legkevesebb egymillió polgára aláírásával támogat.