
Fotó: Rostás Szabolcs
A bukaresti parlament egyelőre nem szavaz a veszélyhelyzet meghosszabbítását előíró kormányhatározatról, erről a két ház házbizottságának szerdai együttes ülésén született döntés. A kormányzó liberálisok szerint a törvényhozásnak nem áll módjában módosítani a határozaton.
2020. június 17., 12:302020. június 17., 12:30
2020. június 17., 12:312020. június 17., 12:31
Parlamenti források szerint emellett arról is döntött a testület, hogy levelet küld Ludovic Orbannak, amelyben felhívja a miniszterelnök figyelmét, hogy a határozatot a parlamentnek is meg kell szavaznia, a veszélyhelyzet meghosszabbításához ugyanis a törvényhozóknak is hozzá kell járulniuk, nem elég csak tájékoztatni őket az intézkedésről. A parlament ugyanakkor azt kéri a kormányfőtől, hogy „olvassa el még egyszer a törvényt”.
Alina Gorghiu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora szerint nincs szükség a parlament hozzájárulására a veszélyhelyzet meghosszabbításához. A politikus az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) módosította ugyan a vonatkozó törvényt, bevezetve egy – szerinte alkotmányellenes – előírást, miszerint a veszélyhelyzet elrendeléséhez a parlamentnek is hozzá kell járulnia, a veszélyhelyzet meghosszabbítására vonatkozó kitétel azonban nem szerepel a jogszabályban.
Ennélfogva Gorghiu úgy véli, a kormány helyesen fogalmazott, amikor azt írta a parlamentnek küldött átiratban, hogy tájékoztatás céljából küldi el a törvényhozásnak a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló határozatot. „A PNL-nek az az álláspontja, hogy nincs szükség semmiféle intézkedésre a parlament részéről a veszélyhelyzet meghosszabbításához” – fogalmazott a szenátor. Hozzátette, a liberálisok szemszögéből „nagyon világos a helyzet”: a kormány elfogadta a veszélyhelyzetet meghosszabbító határozatot, az meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és mivel nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek további korlátozásokat vezetnének be, nem szükségszerű a parlament hozzájárulása.
Az Orban-kabinet keddi ülésén döntött a veszélyhelyzet 30 napos meghosszabbításáról. a határozat értelmében továbbra is kötelező marad az egészségügyi távolság betartása, a védőmaszk viselése a közösségi közlekedési járműveken és a zárt nyilvános terekben. Zárt térben 20, a szabadban legfeljebb 50 fő gyülekezhet. A PSD nyomására a kormány arról is döntött, hogy a templomok belsejében is engedélyezik az istentiszteleteket, a résztvevők számát azonban az alapterület függvényében korlátozzák. Eddig csak esküvőket, keresztelőket és gyászszertartásokat engedélyeztek a templomokban korlátozott számú résztvevővel, istentiszteletekre csak a szabadban gyűlhettek össze a hívek. Kinyithatnak a nagy bevásárlóközpontok, kültéri medencék, óvodák és bölcsődék, továbbra is zárva maradnak azonban a vendéglátóhelyek beltéri részei, a mozik és a színházak.
A parlamentben többségben lévő PSD már korábban jelezte, hogy csak 15 napra hajlandó jóváhagyni a koronavírus-járvány miatt elrendelt, június 16-án lejáró veszélyhelyzet meghosszabbítását. Az ellenzéki párt lehetővé tenné a krónikus betegek visszafogadását a koronavírus-járvány miatt felszabadított kórházakba, a beltéri vendéglátóhelyek és a templomok megnyitását, valamint megtiltaná a kormánynak, hogy további közbeszerzéseket eszközöljön versenytárgyalás nélkül.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
szóljon hozzá!