Védelmi miniszter: hosszú távú konfliktusra kell készülni Oroszországgal

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szövetségesek megértették ezt a veszélyt az ukrajnai háború kitörésével.

Moșteanu kifejtette, hogy a hágai csúcstalálkozón hozott döntések nyomán Románia a következő tíz évben fokozatosan 5 százalékra növeli védelmi kiadásait a GDP-hez viszonyítva.

– mondta a miniszter.

Megjegyezte, hogy Románia jelenleg GDP-jének 2,3 százalékát fordítja védelemre, ami „a mezőny második felében” helyezi el az országot, de hangsúlyozta, hogy a beruházások ütemét fenn kell tartani.

„Jobb felszereltségű, jobban kiképzett és motiváltabb hadseregre van szükségünk” – tette hozzá Moșteanu.

Szerinte ez nem 600 katona végleges távozását jelenti, ahogyan azt a pletykák állítják, hanem egy már Németországban tartózkodó egység rotációját.

„Románia biztonsága változatlan marad. 600 katona nem távozik; az a dandár rotációs alapon működött, kilenc hónapra érkeztek, majd Németországba mentek gyakorlatokra és minősítésekre. Már ott voltak, amikor a bejelentést tették. A különbség az, hogy ilyen harci dandár többé nem fog érkezni” – mondta Moşteanu.

Kiemelte, hogy

és arról beszélt: a deveselui, az aranyosgyéresi és a Mihail Kogălniceanu bázisok stratégiai helyszínek, ahol az amerikai csapatok továbbra is állomásozni fognak.

„Körülbelül 900 amerikai katona marad Romániában. Együttműködésünk folytatódik, többek között az új drónellenes védelmi rendszerek területén is. Az Egyesült Államok továbbra is fő partnerünk a román hadsereg felszerelése terén” – tette hozzá a miniszter.

Moşteanu emlékeztetett arra, hogy Románia több beszerzési programot is folytat az Egyesült Államokkal, többek között F-35 repülőgépek, Abrams harckocsik, Patriot és HIMARS rendszerek beszerzésére.

„Ezek nagy teljesítményű berendezések, amelyek egy hosszú távú stratégiai együttműködés részét képezik” – mondta.

A miniszter

Konfliktus esetén a NATO mozgósítása felgyorsulna, többek között az európai szinten megvitatott, a csapatok és felszerelések gyorsabb szállítását lehetővé tevő „katonai schengeni térség” tervének köszönhetően – magyarázta.

„Háború esetén a dolgok már nem ugyanazok. Sokkal gyorsabban történhetnek. Most egy katonai Schengenről van szó, amely megkönnyítené a csapatok és felszerelések országok közötti, különösen Európán belüli nagyon gyors szállítását. Háború esetén a dolgok sokkal gyorsabban történhetnek” – mondta Ionuț Moșteanu.

A védelmi miniszter rámutatott, hogy

A védelmi miniszter szerint, amikor egy észak-atlanti szövetséges állam védelmét vizsgáljuk, „nem a katonák számát nézzük, hanem a NATO-országok elleni támadás esetén tanúsított szolidaritást”.

„Ez egy olyan vita, amely matematikailag értelmetlen. Ki támad meg minket, és milyen erővel? Az oroszok, akik alig tudnak előrehaladni az ukrán fronton? Putyin egy, ahogy ő mondja, háromnapos különleges műveletre jött, és már három és fél éve ugyanazon a frontvonalon van? Ukrajnával ki fog minket megtámadni? A NATO jelenleg a legnagyobb katonai erő. Kinek van bátorsága jelenleg megtámadni a NATO-t?” – tette fel a kérdést.

Ezenkívül

– erősítette meg a védelmi miniszter.

A navigációhoz és harchoz mesterséges intelligenciát használó rendszer képes drónokat észlelni és semlegesíteni, még elektronikus vagy műholdas zavarás esetén is.

„Már egy ideje, körülbelül két hete Romániában van, teszteljük, és beépítjük az operatív rendszerekbe és operatív tervekbe. Amerikai partnereink adták nekünk ezt a nagyon jó rendszert, amelyet Ukrajnában már sikeresen teszteltek” – mondta Moșteanu.