Várja bérlőit a bukaresti római katolikus székesegyház mellé felépített toronyház

Pedig egy ideig úgy tűnt, hogy a székesegyházukat féltő katolikusok lesznek a pereskedés győztesei: a bukaresti érsekség idén nyáron még csatát nyert a külföldi befektető ellen, miután a suceavai táblabíróság olyan ítéletet hozott, amely kimondja: jogellenesen kapott építési engedélyt a Millennium Building Development nevű beruházó a 19 emeletes irodaház megépítésére a Berthelot tábornokról elnevezett utca és a Luterana utca sarkán, a Szent József római katolikus székesegyház közvetlen szomszédságában.

A júliusban megszületett jogerős ítélet szépséghibája az, hogy a kissé cinikus módon Cathedral Plaza névre „keresztelt” irodaház már akkorra elkészült, és teljes, 75 méteres valójában ott magasodott a templomtól mintegy tízméternyire, sőt számos irodahelyiségnek már bérlője is akadt. A konfliktus gyökerei még 1998-ba nyúlnak vissza, amikor a Millennium bejelentette, hogy a székesegyház szomszédságában álló telken irodaházat kíván építeni. Akkor azonban még felhőtlennek látszott a viszony az érsekség és az ingatlanfejlesztő között, sőt utóbbi még azt is bejelentette, hogy az egyház is kap majd irodákat az épületben. Igaz, hogy Ioan Robu bukaresti érsek 1999-ben még csupán egy 17 méteres, „viszonylag magas” építmény felhúzásába adta elvi beleegyezését, csak utólag derült ki, hogy az irodaház magassága ennek sokszorosa lesz.

2001-ben azonban egy közelben épülő banképület munkálatai során megsérült az érsekség egyik épülete, Ioan Robu érsek pedig ennek nyomán ugyanazon év áprilisában visszavonta elvi beleegyezését. Elhatározásában megerősítette, hogy ugyancsak 2001-ben az örmény katolikusok bukaresti temploma szintén károsodást szenvedett egy, a közvetlen közelében épülő toronyház építkezési munkálatainak következtében. 2001 és 2005 között az érsek mind az ingatlanfejlesztőnek, mind az illetékes hatóságoknak számos levelet küldött, amelyben figyelmeztette őket a beruházás veszélyeire. Ennek ellenére Bukarest I. kerületének önkormányzata kiállította az építési engedélyt, a beruházó pedig a tiltakozások és a tüntetések ellenére nem habozott: azonnal elkezdte az építési munkálatokat. Pedig 2006 decemberében a Szentszék is állást foglalt az ügyben: XVI. Benedek pápa közleményben szólította fel a román hatóságokat az építkezési engedély visszavonására.

Ez azonban – akárcsak az Európai Parlament 371 képviselőjének a katolikus egyházat támogató aláírása és a törvénytelennek tartott építkezési engedély visszavonását követelő EP-nyilatkozat, valamint a Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester által indított per – hatástalan maradt, az irodaházat rendületlenül építették tovább. A per alapja az, hogy – Oprescu szerint – a 700 négyzetméteres telekből Traian Băsescu jelenlegi államfő, illetve Adriean Videanu volt gazdasági miniszter főpolgármestersége idején 70, illetve 116 négyzetméternyi területet adtak koncesszióba a Millenniumnak, azonban a cég engedély nélkül további 155 négyzetméteren is építkezni kezdett. A panasz szerint mindkét koncessziós szerződés törvénytelen, mivel az önkormányzat nem írt ki versenytárgyalást.

Pert indítottak a katolikusok is, azzal érvelve, hogy a beruházás előtt nem végezték el a 125 éves székesegyház műszaki felmérését, és az érsekség sem adta hivatalos beleegyezését az építkezéshez. Az évek során a perben – amelyet a beruházó kérésére más-más bíróságok tárgyaltak – számos, egymásnak ellentmondó ítélet született. A Dâmboviţa megyei törvényszék az engedélyek hiánya miatt leállíttatta az építkezést, a fellebbezés nyomán azonban a ploieşti-i törvényszék a befektetőnek adott igazat. A főpolgármesteri hivatal és az érsekség ekkor a suceavai táblabíróságon kért perújrafelvételt, amely előbb tavaly, majd idén júliusban ismét csak nekik adott igazat – csakhogy ekkorra már a Cathedral Plaza szinte teljes egészében elkészült, az irodák egy részét pedig bérbe adták.

Sőt kiderült, hogy a Millennium idén májusban 70 millió euróért egy brit befektetési társaság képében vevőt is talált az ingatlanra. A Millennium elkésettnek és jogellenesnek nevezte a suceavai táblabíróság ítéletét, hiszen – mint rámutattak – az ingatlan már minden engedélyt megkapott az összes illetékes hatóságtól. Arra az esetre, ha továbbra sem működhet zavartalanul az ingatlan, a tulajdonosok a strasbourgi emberi jogi bíróságon készülnek igazukat keresni. Ha mégis veszítenek, az a bukarestieket érinti hátrányosan: az épületbe fektetett 40 millió eurót az I. kerületi önkormányzatnak kell viszszatérítenie. (A Millennium egyébként ugyancsak Strasbourgban a bukaresti parlamentet is beperelte, 25 millió eurós kártérítést követelve, miután a törvényhozás egy, a telek kisajátításáról szóló határozatot fogadott el.)

A botrányok kapcsán idén a tulajdonos is megszólalt: Ejal Ofer, aki a Forbes magazin szerint tízmilliárd eurós vagyonával a leggazdagabb izraeli, elmondta, hogy a perek miatt nehezen halad az irodák értékesítése. „Nem tudtam, hogy a Vatikántól kell engedélyt kérnem, ha Bukarestben akarok irodaházat építeni” – mondta. A bukaresti érsekség álláspontja ugyanakkor az: az ingatlant – függetlenül attól, mennyit fektettek bele – le kell bontani.