Úzvölgyi temetődúlás: a magyar ultrákat vizionáló belügyminiszter szerint senki nem sérült meg, a csendőrök példásan jártak el

Krónika 2019. június 10., 20:34 utolsó módosítás: 2019. június 11., 09:31

Carmen Dan román belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.

Carmen Dan román belügyminiszter szerint a rendfenntartók teljesítették küldetésüket Fotó: Román Belügyminisztérium

A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. Felidézte, hogy – az elnéptelenedett, hegyvidéki – Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között.

A miniszter számos olyan megállapítást tett a rendbontás kapcsán, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.

A tárcavezető azt állítja: bár volt „néhány feszült pillanat”, szerinte senkit nem ütöttek meg, senki nem sérült meg, és nem merült fel a rendfenntartó erők beavatkozásának szükségessége. „Nem történt rongálás, gyújtogatás vagy sírgyalázás. Egyedüli dolog, ami még vita tárgyát képezi, az az, hogy miként rongálódott meg a temető kapuja, mindennek kiderítése bűnvádi eljárás tárgyát képezi” – jelentette ki Carmen Dan.

A román belügyminiszter semmi kivetnivalót nem lát a román „megemlékezők” úzvölgyi randalírozásában Fotó: Gazda Árpád

Ezzel szemben az igazság az, hogy a feldühödött, folyamatosan a magyarokat becsmérlő és gyalázó román megemlékezők – részben bukaresti futballhuligánok, akik közül többen alkoholos befolyásoltság alatt álltak – zászlórudakkal ütlegelték, kövekkel dobálták az imádkozó, a temető bejárata köré élőláncot fonó magyarokat. Mindezt számtalan videófelvétel örökítette meg.

Meglepő kijelentést tett a miniszter annak kapcsán is, hogy szerinte annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy „mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat”. Ez a megállapítás főleg annak ismeretében furcsa, hogy a magyarok részéről semmiféle rendbontás, randalírozás nem történt, ezzel szemben a román „megemlékezők” rendkívül agresszíven viselkedtek, és sokan közülük bukaresti klubok – éppenséggel a belügyminisztérium által is működtetett Dinamo sportegyesület – futballultrái közül kerültek ki. Mint ismert, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a múlt héten felszólította Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy menessze tisztségéből Carmen Dan belügyminisztert és Hargita megye prefektusát, mivel a román hatóságok szerinte képtelenek voltak fenntartani a rendet az Úzvölgyében, és ezért kerülhetett sor erőszakos cselekedetekre és fizikai agresszióra. 

Sebastian Cucoş ezredesnek, a román csendőrség helyettes parancsokának a helyszínen való jelenléte kapcsán Carmen Dan hétfőn azt mondta, „az esetleges kockázatok szempontjából” a csendőrség küldetése nem volt egyszerű. „Akár tetszik egyeseknek, akár nem, itt egy intézményről van szó, amelyben a vezető tisztséget betöltő személyeknek el kell látniuk a vezető tisztségükkel járó feladataikat” – jelentette ki a tárcavezető. Mint arról beszámoltunk, helyszíni videófelvételek tanúsága szerint Cucoș feltűnik a többnyire futballhuligánokból álló „nemzetféltők” élén, amint szemmel láthatóan „biztosítja” az avatásra érkező feltüzelt tömegnek a sírkertbe való benyomulását.

Carmen Dan hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy (az elnéptelenedett, hegyvidéki) Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között, de a két önkormányzat közti „békéltető tárgyalások” 2012-ben megszakadtak, a bíróság pedig azóta sem tisztázta a terület jogi helyzetét. A belügyminiszter szerint ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük – és a két közösség között – a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön.

Carmen Dan azt állítja: az imádkozó, élőláncot alkotó magyarok között is voltak ultrák Fotó: Pinti Attila

A tárcavezető úgy vélekedett, egyre világosabb, hogy a temető jogi helyzete körüli bizonytalanságokat „egyes személyek és csoportok” az európai parlamenti választások előtt feszültségkeltésre próbálták kihasználni konfliktus gerjesztése reményében, önös céljaik elérése érdekében. Hozzátette: jól ismeri a helyzetet, a belügyminisztérium kiválóan kommunikált az ügyben a többi nemzetbiztonsági intézménnyel is. Carmen Dan az előzményekről megemlítette, hogy – a temetőt önkényesen átalakító – Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata a román centenárium alkalmából 65 ezer lejes támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a területén található emlékművek és temetők felújítására, és egyúttal településrendezési és építési engedélyt is kiállítottak egy hősi emlékmű és 52 kereszt felállítására az úzvölgyi katonatemetőben.

A miniszter szerint az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt 1926-27-ben alapította a Hősök Emléke Társaság. A védelmi tárcánál fellelhető kimutatások szerint ott 1306 különböző nemzetiségű – román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb – katona hamvai nyugszanak. Korábban az Agerpres hírügynökség a védelmi minisztérium alárendeltségében ma működő Hősök Emléke Országos Hivataltól kapott információkra hivatkozva azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. A temető 1926-1927-es átalakításakor kézzel rajzolt térképén a Hősök Emléke Társaság négy magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.

 

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
4 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat