
Carmen Dan román belügyminiszter szerint a rendfenntartók teljesítették küldetésüket
Fotó: Román Belügyminisztérium
Carmen Dan román belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.
2019. június 10., 20:342019. június 10., 20:34
2019. június 11., 09:312019. június 11., 09:31
A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. Felidézte, hogy – az elnéptelenedett, hegyvidéki – Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között.
A tárcavezető azt állítja: bár volt „néhány feszült pillanat”, szerinte senkit nem ütöttek meg, senki nem sérült meg, és nem merült fel a rendfenntartó erők beavatkozásának szükségessége. „Nem történt rongálás, gyújtogatás vagy sírgyalázás. Egyedüli dolog, ami még vita tárgyát képezi, az az, hogy miként rongálódott meg a temető kapuja, mindennek kiderítése bűnvádi eljárás tárgyát képezi” – jelentette ki Carmen Dan.
A román belügyminiszter semmi kivetnivalót nem lát a román „megemlékezők” úzvölgyi randalírozásában
Fotó: Gazda Árpád
Ezzel szemben az igazság az, hogy a feldühödött, folyamatosan a magyarokat becsmérlő és gyalázó román megemlékezők – részben bukaresti futballhuligánok, akik közül többen alkoholos befolyásoltság alatt álltak – zászlórudakkal ütlegelték, kövekkel dobálták az imádkozó, a temető bejárata köré élőláncot fonó magyarokat. Mindezt számtalan videófelvétel örökítette meg.

Az RMDSZ ellenzi az úzvölgyi katonatemető államosítását, miután az állami intézmények „nem akarták, vagy nem tudták” megakadályozni a június 6-ai incidenseket – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Meglepő kijelentést tett a miniszter annak kapcsán is, hogy szerinte annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy „mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat”. Ez a megállapítás főleg annak ismeretében furcsa, hogy a magyarok részéről semmiféle rendbontás, randalírozás nem történt, ezzel szemben a román „megemlékezők” rendkívül agresszíven viselkedtek, és sokan közülük bukaresti klubok – éppenséggel a belügyminisztérium által is működtetett Dinamo sportegyesület – futballultrái közül kerültek ki. Mint ismert, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a múlt héten felszólította Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy menessze tisztségéből Carmen Dan belügyminisztert és Hargita megye prefektusát, mivel a román hatóságok szerinte képtelenek voltak fenntartani a rendet az Úzvölgyében, és ezért kerülhetett sor erőszakos cselekedetekre és fizikai agresszióra.
Sebastian Cucoş ezredesnek, a román csendőrség helyettes parancsokának a helyszínen való jelenléte kapcsán Carmen Dan hétfőn azt mondta, „az esetleges kockázatok szempontjából” a csendőrség küldetése nem volt egyszerű. „Akár tetszik egyeseknek, akár nem, itt egy intézményről van szó, amelyben a vezető tisztséget betöltő személyeknek el kell látniuk a vezető tisztségükkel járó feladataikat” – jelentette ki a tárcavezető. Mint arról beszámoltunk, helyszíni videófelvételek tanúsága szerint Cucoș feltűnik a többnyire futballhuligánokból álló „nemzetféltők” élén, amint szemmel láthatóan „biztosítja” az avatásra érkező feltüzelt tömegnek a sírkertbe való benyomulását.
Carmen Dan hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy (az elnéptelenedett, hegyvidéki) Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között, de a két önkormányzat közti „békéltető tárgyalások” 2012-ben megszakadtak, a bíróság pedig azóta sem tisztázta a terület jogi helyzetét. A belügyminiszter szerint ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük – és a két közösség között – a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön.
Carmen Dan azt állítja: az imádkozó, élőláncot alkotó magyarok között is voltak ultrák
Fotó: Pinti Attila
A tárcavezető úgy vélekedett, egyre világosabb, hogy a temető jogi helyzete körüli bizonytalanságokat „egyes személyek és csoportok” az európai parlamenti választások előtt feszültségkeltésre próbálták kihasználni konfliktus gerjesztése reményében, önös céljaik elérése érdekében. Hozzátette: jól ismeri a helyzetet, a belügyminisztérium kiválóan kommunikált az ügyben a többi nemzetbiztonsági intézménnyel is. Carmen Dan az előzményekről megemlítette, hogy – a temetőt önkényesen átalakító – Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata a román centenárium alkalmából 65 ezer lejes támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a területén található emlékművek és temetők felújítására, és egyúttal településrendezési és építési engedélyt is kiállítottak egy hősi emlékmű és 52 kereszt felállítására az úzvölgyi katonatemetőben.
A miniszter szerint az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt 1926-27-ben alapította a Hősök Emléke Társaság. A védelmi tárcánál fellelhető kimutatások szerint ott 1306 különböző nemzetiségű – román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb – katona hamvai nyugszanak. Korábban az Agerpres hírügynökség a védelmi minisztérium alárendeltségében ma működő Hősök Emléke Országos Hivataltól kapott információkra hivatkozva azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. A temető 1926-1927-es átalakításakor kézzel rajzolt térképén a Hősök Emléke Társaság négy magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
4 hozzászólás