Akárcsak először, most is alaptörvénybe ütközőnek találta az alkotmánybíróság, hogy a parlament a források megjelölése nélkül biztosított volna különleges nyugdíjat a helyi választott elöljáróknak.
2016. július 20., 16:442016. július 20., 16:44
2016. július 20., 17:342016. július 20., 17:34
Ismét elkaszálta szerdán az alkotmánybíróság az önkormányzati elöljárók különleges nyugdíjáról szóló törvényt, amelyet idén ismét megszavazott a parlament, bár tavaly egyszer már elbukta a normakontrollt. A taláros testület szerint a jogszabályban pontosítani kell, honnan teremtsék elő a speciális nyugdíjakhoz szükséges összeget, mint ahogy azt is, hogy pontosan mennyi pénz lenne szükséges a járandóság folyósításához.
A kormány még júniusban fordult ismét alkotmánybírósághoz a jogszabály kapcsán, nem sokkal azt követően, hogy a szenátus ismét megszavazta a vitatott törvénytervezetet. A másodszor is alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26–79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék. Nem igényelhetnék a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak – például parlamenti mandátumuk után is jogosultak ilyesmire –, választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.
A kormány előző normakontrollra vonatkozó kérése alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ honatyái által előterjesztett jogszabályt. A taláros testület elsősorban akkor is azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók egyébként ezúttal úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították.
Dacian Cioloș miniszterelnök arról beszélt, amikor a kormány másodszor is alkotmánybírósághoz fordult: a speciális nyugdíjak évente 400 millió lejes többletkiadást jelentenének az állami költségvetésnek, mindez veszélybe sodorná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Dragos Pîslaru munkaügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Románia túllépheti az idénre vállalt 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt az önkormányzati vezetők extra nyugdíja miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!